2020 számokban – I. rész

Edzők és mezek.

Egy év, három-hat edző //
mgydvrg-kggkrgm-kgmppm
Sannino92436-12-70,67-1,331,11
Bódog1224616-19-31,33-1,580,83
Pisont1252519-1631,58-1,331,52
ezekből Urbányi?????-???-??
rg-kg: rúgott és kapott gólok; gk: gólkülönbség; rgm-kgm rúgott és kapott gólok meccsenként; ppm: pont per mérkőzés

Hosszú, furcsa év volt 2020. Papíron három vezetőedzője volt a Honvédnak, azonban Sannino helyett kétszer Recenti, kétszer pedig Pisont ült a padon; Bódog helyett pedig egyszer Vezér Ádi, egyszer pedig Klausz. Ha mindenkit összeadunk, akkor az hat (6!). Plusz Urbányi.

Eredményességre viszont nem kérdés: Pisont. Egyedül többet nyert, mint a másik kettő összesen; egyedül neki pozitív a gólkülönbsége; és bár az 1,52 pont per meccs se nevezhető soknak, ha egész idényben tartani tudtuk volna, akkor most a 3-4. helyen állnánk.

“2020 számokban – I. rész” bővebben

Indokolatlan, azonban távolról és hunyorítva hajmetálnák tűnő klipet tettünk a posztba címlapkép helyett, és leírtuk ezt a tényt cím helyett

Bp. Honvéd – Diósgyőr @ Hungária, 18h

Remek napra ébredtünk kedves barátaim és Nyuszi egyéb üzletfelei. Tipikus téli labdarúgóidőben (vezeti: Pintér) lehet otthon maradni, hogy megnézzük 2020 két leggyengébb klubjának mérkőzését. A pályán természetesen pusztító küzdelmet várunk, nem lesz egyszerű legyőzni a saját árnyékát egyik csapatnak sem. Viszont, ha csak kicsit is sikerülne, akkor legalább az egyik futballra emlékeztető jelenetekkel szórakoztathatná a csatornaválasztása mellett kitartó televízió-nézőket.

Nyugalom, kedves feleim és híveim, proletárok! Hatalmas szerencsénkre a Honvéd és a Diósgyőr játssza időben is a legkevesebb futballt az NB I-ben, ami esetünkben azt jelenti, hogy 49 perc tiszta játékidőnél többre ne számítsunk. Sőt!

“Indokolatlan, azonban távolról és hunyorítva hajmetálnák tűnő klipet tettünk a posztba címlapkép helyett, és leírtuk ezt a tényt cím helyett” bővebben

Négy kérdés, négy grafikon, négy válasz – és nem kicsi megdöbbenés

Nincs mit szépíteni, totális csőd az elmúlt egy évünk. Lehet mentegetőzni a vírussal, a két (három) edzőváltással, a sportigazgatós-projektjátékos modell kiépülésével, lehet tényleg bármivel, azonban a következő számokkal nem érdemes vitába szállni.

2020-at elk*rtuk, és nemkicsit, hanem nagyon, nagyon, nagyon, NAGYON, NAGYON, NAGYON!!!

Egyszerűen nevetséges a teljesítményünk. Ott tartunk, hogy nem csupán a modellnek, hanem a játékosoknak is illenék magukba szállniuk, mert nem lehet a végtelenségig 2017-re, a válogatott kerettagságra, meg úgy általában a jó képességekre hivatkozni, ha egyszerűen az előállított produktumunkkal minden szembejövő feltörli a padlót.

Eljött a pillanat (igazából már rég itt van), amikor abba kéne hagyni mind a szurkolók, mind a klub részéről, hogy struccosat játszva, fejünket a homokba dugva mantrázunk magunknak mindenféle hazugságokat, amiket aztán jól elhiszünk, mert annyiszor hallottuk saját magunktól. Tik-tak, tik-tak.

“Négy kérdés, négy grafikon, négy válasz – és nem kicsi megdöbbenés” bővebben