
De most tényleg, nem? Idén minden teljesen, vagy félig zivataros meccsünket behúztuk, amikor viszont elállt a zuhé bőven meccskezdet előtt, baj lett. Ma nem. Szünetben jött a záporrobbanás, az MTK pedig atomjaira hullott (sőt, már előtte jóval). A Randomországot meg mindjárt elmagyarázom. „Az eső sem mossa le rólunk, hogy esőmenői vagyunk Randomországnak” bővebben

Túl a hetet elvivő Lanza-hír sokkján és a kötelező örömködő/bizonytalankodó posztokon, a hétvégi fordulómentesség által adott lehetőséggel élve úgy döntöttünk, folytatjuk a dél-pesti fókuszú meccsexpedíciós sorozatunkat, ráadásul olyan mértékben, hogy ezúttal se nem déli, se nem pesti volt a célpont: Dorogra ugrottunk le nyíregyi vendégjátékot nézni. (Tudom, rohadjunk meg, hogy nem a Diósd-Honvéd II-re osonkodtunk ki, de néha nekünk is jár a szabi). 
Mégis
Nemhogy a ’90-es években, de még amikor elkezdtük a blogot Hantával, akkor is a mai poszt címe max egy korai MK-fordulóhoz társulhatott volna a fejünkben – ma pedig már NB1-es párosítás. Dehát egy tapasztalt magyarfoci-szurkoló ma már szemöldököt sem ránt egy ilyen vircsaftra. 

