mert célunk csak egy van
Holnap jön a Fradi – ennyi szinte elég is lehet beharangozónak a szombati meccs előtt, hisz az elmúlt években már mindent leírtunk erről a párosításról és még annál is többet. Persze nem mi lennénk, ha nem szülnénk most is n+1 karaktert a témáról, és ez a hét ráadásul úgyis hozott érdekes kapcsolódó eseményeket, úgyhogy vágjunk bele. „Pénteki hőzöngés: Kispest-FTC beharang.” bővebben
Bár a csontjaimba is beivódó víz kb. még most is szivárog a csapzott testemből, és a cipőm is újságpapírokkal tömködve pihen a (lekapcsolt) konvektor alatt, a forró fürdővíz pedig már csobog a háttérben, mégis, valahol megérte ez a kanosszajárás a Fáyban, hisz egy értelmezhetetlen helyszínen, értelmezhetetlen gyepen, nyáron szinte értelmezhetetlen időjárási keretek közt mi nyertük a kilátástalan mocsárcsatát az Újpest ellen, így rögvest fővárosi rangadó-behúzással kezdtük az idényt és várjuk a Fratyit. Nem rossz, igaz?
„Kettő góllal nyertük az I. világháborús lövészárkokat idéző sárcsatát” bővebben
…a következő szezonnak. Rövid beharangozónkban magunkat is győzködve mantrázzuk, hogy „jó lesz ez”, még inkább, hogy „elviselhető lesz ez”. És az egészben az a legszebb, hogy egyszerű, megfáradt kis szurkolói lelkünknek a folyamatos nihilből és ignoranciából való kiugráshoz elég lenne egy hajtós meccsen elért siker ma. De ez még messze van, mint a napsütés a jelen kilátások szerint a ma délutántól. „Hát akkor ma nekiugrunk…” bővebben
Az elmúlt években, ahogy már korábban is írtam, válogatott ügyben tejesen belesüllyedtem a nihilbe, és el is hittem, hogy erre képes csak a magyar foci, ez más sport, mint a labdarúgás, EB-n, VB-n sose leszünk kinn, és amikor kijutottunk, hát nyilvánvalónak tűnt, hogy mindez csak véletlen, és hazajövünk három 0:4-gyel.
És nem.
A Honvédra ez milyen tanulsággal szolgál – ha egyáltalán…? „Nekünk miért nem lehet…?” bővebben
Egy hetes gall portya után újra itthon a Csakblog különítménye és bohócliger bajtársaik, végül is épen, egészségesen abszolválva a túrát, ahol, Doki barátomat idézve volt minden, k..ás, kacagás és autósüldözés! OK, maradva két lábbal a talajon, nem pont ezek és nem ebben az összeállításban, de sűrű volt a hét, jó újra itthon lenni, de ha ma indulnánk, ugyanúgy vállalnám. Záró rész a hajtás után. „Csakblog Touraeaux – Le Grande Finale” bővebben
Lassan zárul a Csakblog team és csatolt részeik francia kalandja. Bordeaux csodáját Dél-Franciaország stresszlevezető napjai követik, és bár a fő-meccsattrakció már a múlté, az ördög és Loctite nem alszik: egy nemzet szurkolói csoportja sem sörözhet nyugodtan a vendéglők teraszain, ha hőseink arra járnak. Ötödik rész. „Csakblog Touraeaux – 5. nap” bővebben
Csakblog team és kapcsolódó részeik on tour. Bordeauxi katarzis, Hemyzmusok a cannes-i pálmafák árnyékában, kecskesajt és vörösbor, Loctite és a többi fella’ a lenyomja a Riviérát. Negyedik rész. „Csakblog Touraeaux – 4. nap.” bővebben
A csakblog team és kapcsolódó részeik Franciaországban. A Honvéd napja eljött már, potyamackó, bagettek és dobozos sörök végeláthatatlan mennyiségben, okay?! Harmadik rész. „Csakblog Touraeaux 3. – MECCSNAP” bővebben
A csakblog team és kapcsolódó részeik Franciaországban. A Honvéd napja eljött már, potyamackó, bagettek és dobozos sörök végeláthatatlan mennyiségben, okay?! Második rész. „Csakblog Touraeaux – 2. nap” bővebben
Az van, hogy anno Tesóm már télen ment volna, én meg akkor még húztam a szám, mert vizsgaidőszak lesz, nem fér bele, aztán februárban szólt az Ábel, hogy van még két jegyük, döntsek két perc alatt és döntöttünk két perc alatt, és mentünk mi is, és májusban persze jó előre levizsgáztam mindenből, szóval klasszik RW-előrepara, de most már mit számít ez, kilencen nekiindultunk kisbusszal ennek a francia kalandnak, aztán amikor tudok beszámolok. Első rész. „Csakblog Touraeaux – 1. nap” bővebben