mert célunk csak egy van
Meccsarcnak tegnapról három olyan srácot választhatok, akik igazából szezondíjat is kaphatnának, lévén egész évben nagyobb hullámvölgyek nélkül hozták a megbízhatót, nem egy esetben pedig az extrát is. „Meccsarc: szezondíj is mehet…” bővebben
„Legalább nem mondhatja senki, hogy bundás ****k vagyunk!” -harsogta mellettem a Bozsikból kifele haladva meccs után az egyik korzólakó ultimatív czukor, és teljesen igaza volt. Mert azért legalább belül, kimondatlanul mindenki számolgatott magában, és vívódott a két pólus között, miszerint az alapjáratos Honvédszurkolást hozza-e, vagy pedig feladva alapelveit (vagy nem is annyira feladva?) most picit, ha nem is a csapat ellen szurkoljon, de ne bánja annyira az esetleges megcsúszást, mondván, a Névrablók sírját ássuk ezzel? Aztán lett, ami lett, és mondhat akárki akármit, ez így tiszta, és okés. Legjobb. „Becsület: pipálva, Igazság: jövő szombaton!” bővebben
Amikor tegnap előbb a Bozsik lőrésszerű jegykiadó ablakainál futottam lyukra, majd a bicómra felpattanva hazakerekezés közben egy vén hülye kertész fejbepermetezett (!!) a Vas Gerebenen, még nem gondoltam, hogy optimista beharangot írok ma reggel, de aztán mégis. Lásd a hajtás után! „Őrült RW-péntekre milyen Kispest-szombat jön?” bővebben
Múlt héten nem egyezett teljesen az értékítéletünk, az általam kihozott Hidi-Nagy-Bobál hármas csak közelítette a Nagyerdőben kétgólos Eppelt nálatok. Eheti választásom így akár egy megkésett utánafutásként is értékelhető lehetne a közvéleménynek, mégsem erről van szó. Mindjárt meg is magyarázom. „Meccsarc: Eppel most már előlem sem menekül” bővebben
Igazság szerint annyira bejött múlt héten Debrecenben a „nem várok semmit, csak egy jó tavaszi napot” hozzáállás, hogy direkte így mentem ki most is a Bozsikba, csupán azt sajnálva, hogy szegény Öcs pont a meccs előtt dőlt ki egy koratavaszi torokgyula miatt, így a Szulejmán Gyulát ezúttal csak Apuval és a többiekkel követhettem árgus szemekkel. „Véget ért a kínos sorminta, nyerhető meccsen is győzött a csapat! WTF?!” bővebben
