kezdés //15:45 @ Megyeri út. A meccset az M4 közvetíti (vajon melyik csapatot hitték Fradinak a kettőből?)
történelem // a 200. vagy 201. meccsünket játsszuk egymás ellen. A különbség egy 1915-ös hadibajnoki, amit az Újpest belevesz a statisztikába, viszont mi (és a nela) nem, mert az nem volt teljes bajnokság. A Kispestet 1916-tól tekintjük élvonalbelinek.
A 199-ből 100 alkalommal nyert az Újpest, 45 döntetlen mellett mi 54-szer örülhettünk. A góldifi 447-281 oda, szóval nem most fogunk egyenlíteni.
Érdekesség, hogy szeptemberben lesz 100 éve az első tétmeccsünknek, és ha marad a Vasas, akkor a Fradi és az MTK ellen négyszer is centenáriumot ülhetünk. A ma is NB I-es klubok közül az Újpesttel játszottunk a legrégebben bajnokit!
Molnár Péter – Kulcsár Dávid, Lenzsér Bence, Gévay Zsolt, Szabó János – Papp Kristóf – Koltai Tamás, Szakály Dénes, Bertus Lajos, Bartha László – Balázs Zsolt
cserék // Székely György – Bajner Bálint, Báló Tamás, Hahn János, Kecskés Tamás, Kesztyűs Barna, Rodenbücher István
statisztika // az elmúlt nyolc egymás elleni meccsből hat döntetlen lett, egyszer mi, egyszer pedig a Paks nyert.
a poszt kábé délig-egyig folyamatosan frissül, ahogy belefutunk valami új információba (sérültek, stb.), de addig feltettem egy halászlét, mert – ki tudja miért? – megkívántam.
Holnap egy jó Debrecen, és egy még jobb tavaszi nap ígérkezik, jobb kedvcsinálót nehezen tudnék írni felütésként, hisz ahogy a régi dél-pesti közmondás tartja, “a csapattal kapcsolatos vonatkozásokról vagy jót, vagy semmit“. Úgyhogy most semmit.
Ellenben a tavasz az nagyon itt van és ettől nekem túrakedvem lesz, és bocs, de most pont le….om, hogy agyonvernek-e holnap (lehet), én sétálgatni akarok a Nagytemplomnál vagy az állatkertben, kamaszkori életérzés-foszlányokat magamba szívni a Nagyerdőben, aztán egy jót röhögni a srácokkal a lelátón (lehetőleg nem magunkon). Minimálprogram, de tavasz van, más most nem érdekel. “Egy remek tavaszi nap, és minden más csak ráadás” bővebben
Normál esetben, már ha egy szerdai bajnoki lehet normál eset, akkor ezeken az oldalakon valamiféle felvezetőt szoktunk írni. Ez ma sem lesz másként, a különbség mindössze annyi, hogy amíg a korábbiakban általában hozzáférhető meccsekről beszéltünk, addig ma lesz, ahogy lesz; ott lesz, aki ott lesz. (Én még adok egy sanszot, hátha van egy kocsi, és a kocsiban még egy hely, de egyre kilátástalanabb a helyzet.) “Fantommeccs a szomszéd megyében” bővebben
Kátyúba hajtás lesz a vége vagy rekordidős célba érés? Este 8-ra meglesz a válasz.
A címbeli kérdés több, mint adekvát: a múlt heti Fradiverés örömhullámai még mindig nyaldossák kispesti lelkeinket, és én is szívesen átélnék még sok olyan hétfőt, mint a mostani volt, amikor a megelőző péntek harsány kurzusfradista kollegáit napokig nem látom, mert nem mernek a szobám 100 méteres körzetébe jönni, nagy a csend, hiába. Még szebb, hogy azóta a zöldek a Vidit is kiverték a kupából, azaz nem az ő hullámvölgyük nagy, hanem mi voltunk megoldhatatlan feladat múlt héten, hehe. Tudom, ezek bullshitek, de akkor is jó ezen élvezkedni. Ma viszont jön a Vasas, papíron az egyik leggyengébb idei vetélytárs, akik azonban
…tényleg mást most nem tudok ideszülni. Nem vagyunk esélyesek, nem indultunk jól tavasszal, gyengébb a keretünk, rövid a padunk, sok a sérültünk, semmi, de semmi nem szól mellettünk. Mondjuk az is igaz: volt már ilyen. Leginkább 1997 őszén nem adtam volna egy lyukas garast sem a frissen vargazolitlanított és krémerkárolytalanított csapatunknak hogy az akkori közelmúlt kétszeres bajnok Fradiját elkapja… Elkaptuk. Szóval lehetnek csodák, és a Fradi elleni meccs az mindig más, ilyen és hasonló bullshitekkel tudom max biztatni magunkat. Hát, ez így elsőre nem hangzik valami túl jól. “A Fradi elleni az Fradi elleni…. beharang, kibeszélő.” bővebben
Miskolctól nekem valahogy mindig utánamsrácok (=békebeli) hangulatom lesz. Remélem, Kapufa most csak a fotón szerepel és nem a holnapi támadásainkról szóló beszámolóban… (index.hu)
Érdekes helyzettel állunk szemben, az biztos. Sorrendben a második átigazolási pauzában nem történt nálunk egetverő változás, ami az utóbbi éveink kaotizmusát tekintve sokkalta inkább jó hír, semmint rossz. Biztonság-érzés, némi kiszámíthatóság, tudatosság (oké, befejeztem) kezdene körvonalazódni, mondanám, azaz mi sem lenne könnyebb, mint jósolni egy vereteset most a tavaszra. De mégsem tudok, mert akármi is lehet. Tényleg. “Délután indul a nagy tavaszi kérdőjel-rájd” bővebben
Amikor 2010 őszén elkezdtük a blogot, emlékszem, mennyire tetszett, hogy a sorsolásunk szerint úgy zárunk, hogy itthon a Siófok meg a Vasas, aztán idegenben az MTK ellen, azaz két hazai + egy vendég pesti, és milyen jó lesz forraltborozni a Hungária körúton, és még az sem érdekel, ha nem nyerünk mert a hangulat király lesz.
Ide jövünk ma (via labdarugas.vasasc.hu)
Végül a Sió ellen kikaptunk, a Vasassal meg döntetleneztünk, ha minden igaz, az MTK-meccs meg annak rendje és módja szerint elmaradt a havazás miatt (ami pont a Vasas elleni végén indult meg, így már hóban vezettem át egy várostúlvégi Halloween-bulira, ahol amúgy iszonyat finom pulykasültet készített egy amerikai lány), de annyira már nem is bántam az elmaradást, olyan kilátástalan volt a Morales-Supka interregnumban a csapat, azt leszámítva hogy az Eger elleni MK-visszavágon láttam Baráth Botit, a bajnokikon meg Nagy Gerit és Czárt, és azt gondoltam, mind az ászaink lesznek majd. Kettő végül be is jött, nem rossz arány. Nos, azóta várok egy hangulatos pesti ősz-zárásra, talán ma megkapom. “Igazából 2010 őszére vártam ezt a meccset, de most kapom meg” bővebben
