Mastodon

Utolsó utáni célnak maradt: a felsőház

ZTE – Honvéd 2-0 // Osztályozókönyv

Az első félidő tetszett.

A második nem.

Az első félidőben felszabadultnak tűntünk, be mertünk vállalni cseleket, passzokat a Zete térfelén, néha kifejezetten látványosan játszottunk. Nem állítom, hogy tudatosan, de mindenképp látványosan. Jó volt nézni. Közben hátul mázlink volt.

Aztán Batik berúgta, miközben Bobál mögötte méteres lesen. (Vagy mégsem.) Pech. Nem omlottunk össze, de nem is volt benne a játékunkban a gól. A Zete csinálta amit tud, helyzetekben került, nekünk újra mázlink volt, és közben a játékunk is megadta magát. Szenvedtünk, daráltunk, közel fogalom nélkül, mert menni kell előre, az benne van a srácokban, azonban a mit csinálni már nem.

“Utolsó utáni célnak maradt: a felsőház” bővebben

Bizonyos nézőpontból egészen váratlanul hétköznapi meccs lett a kövesdi

Mezőkövesd – Honvéd 1-2 // osztályozókönyv

Szinte minden a megszokott rendben történt:

  • odafelé menet elfüstöl az autó, menteni kell; (a sztráda mellett szerencsére felvesz minket egy srác, és behoz a meccsre.)
  • Gazdag góljánál a mosdóban vagyok – ismét nem látom; (ez már tényleg vicc. esküszöm, szándékosan csinálja velem.)
  • győzelem Kövesden.

Nincs bajom az ilyesmi hétköznapokkal, mert kalandosak, szórakoztatóak, utólag mesélhetőek, azonban ha odafelé történik, akkor legalább egy meccsre igyekvő ember nem jut el a meccsre, és az nagyon rossz.

Persze, mulatságnak sem olcsó, a háta közepére kívánja az ember, hogy a sztrádán adja meg magát az autója, minket mégis valahogy mindig megtalál a szerencsétlenség. Két éve Paksra menet, akkor hazafelé vontattak minket; tavaly Debrecenből hazafelé, akkor mentő jött a kocsiért, és tegnap, Kövesdre oda. Ilyen széria egyszerűen nem létezik. Előtte soha, de tényleg soha semmi bajunk nem volt, pedig az utóbbi pár évben alsó hangon megkerültük együtt a Földet mindenféle eszközökön utazva.

“Bizonyos nézőpontból egészen váratlanul hétköznapi meccs lett a kövesdi” bővebben

Ma is arról fogunk beszélni, hogy mennyivel több egy meccs a mérkőzésnél

Bp. Honvéd – Videoton 1-1 // osztályozókönyv

Az imént írtam István barátomnak:

Ahogy a művelt angol mondta, miután feltalálták a labdát: tebenned bízunk eleitől fogva.

Visszagondolva a Kispest-Videoton eldöntetlen eredményt hozó mérkőzésre (szemerkélő eső, vezette Csonka), hirtelen nem is a pályán történtek jutnak eszembe, hanem az a minden, ami teljessé tette a tegnap esténket.

“Ma is arról fogunk beszélni, hogy mennyivel több egy meccs a mérkőzésnél” bővebben

A világuniverzum még jön egy válasszal, hogy ezt a meccset hogyan bukhattuk el!??!?

Újpest – Honvéd 1-0 // osztályozókönyv

  • kilenc edzőcsere: nyolc győzelem, egy döntetlen az NB I idei mérlege. pipa
  • harmadszor mentem kifejezetten egy alkalomra szánt pólóban meccsre: harmadik vereség. Felcsút, 2016, utolsó forduló; tavalyi kupadöntő és most. Egy negyedik alkalommal, 2017-ben Debrecenbe menet egyszerűen elfelejtettem felvenni, akkor nyertünk 5-2-re.
  • Istvánnal még nem nyertünk a Megyerin, pedig nem csak az Újpest, hanem a Vasas ellen is próbálkoztunk.

Ha léteznek babonák, akkor tegnap az összes bejött. Minden lócitromba beleléptünk, az összes galamb a fejünkre csinált, a falnak támasztott létra alatt átsuhanó fekete macskában is pofára estünk.

Kezdve onnan, hogy beérve a stadionba első utunk a büféhez vezetett, itt legalább iható a sör felkiáltással. Mindenfelé megmaradtak a Gallica reklámjai, a csapon azonban Borsodi. Jól indul. (Bónusz, az egyetlen tapodtat sem haladó sorba sikerült beállnunk, így konkrétan csaknem fél órát várakoztunk a sörünkre.)

“A világuniverzum még jön egy válasszal, hogy ezt a meccset hogyan bukhattuk el!??!?” bővebben

Ha lősz három gólt, akkor nagyon valószínű, hogy három pont lesz a jutalmad

Bp. Honvéd – Debrecen 3-1 // osztályozókönyv

Majdnem nehézzé tettük magunknak, pedig

  • visszaálltunk 3-5-2-re, ahol a két szélre inkább támadóbb felfogású játékosok kerültek (King, Kukoc), miközben a középpályára inkább védekezőbbek, előre pedig Ugrai, és mögötte visszavonva Gazdag. Vagyis inkább volt valami 3-5-1-1, vagy 3-2-3-1 a felállás, de ez igazából mindegy.
  • Lanzafame, Moutari, George pihen, Tujvel nem, Batik, Kukoc, Aliji és Niba egy félidőt kap, Lovric és Kamber viszont egy teljes meccset. Gazdagot csak a végén cseréljük le.
  • rátartalékolunk a szerdára.
  • miközben nem úgy tűnt, hogy a 0-0 lenne a célunk, sokkal inkább a találni egy gólt, és semmiképp se kapni.
  • először merem azt mondani, hogy Pisonték jól cseréltek és nekem tetszően meccseltek.
  • 2020-ban a második akciógólunkat szerezte Szendrei. Az előzőt még Lanzafame lőtte Kaposváron, nagyjából 533 meccsperccel ezelőtt.
“Ha lősz három gólt, akkor nagyon valószínű, hogy három pont lesz a jutalmad” bővebben

A rendszervita megérkezett a nappalinkba: a négy lehet több, mint az öt?

MTK – Bp. Honvéd 0-0

Pisont sokkal, de sokkal bevállalósabb volt, mint azt előzetesen mertem gondolni:

  1. pöccre ugyanazzal a kezdővel állt fel, mint a Diósgyőr elleni felkészülésin.
  2. felküldött egy négyvédős felállást, ráadásul a padon hagyta Batikot.
  3. Lanzafame elé betett egy középcsatárt.
  4. Gazdagot kivitte a szélre.
“A rendszervita megérkezett a nappalinkba: a négy lehet több, mint az öt?” bővebben

Két és fél órás ácsorgással tettük meg az első lépést a normál hétköznapok felé

Bp. Honvéd – Diósgyőr 3-1

Egész pontosan 66 nap telt el március 11., vagyis a Szegeden játszott Paks elleni kupameccs, és május 16., a Diósgyőr elleni hazai felkészülési között. A 66 lehetett volna 63, ha kimegyek Csepelre a Honvéd-Monor fakóra, azonban március közepén az tűnt felelős megoldásnak, ha nem csak magunkat, hanem másokat is felszólítunk: maradjatok otthon! Délután még megnéztük a tévében a Kisvárda elleni megaláztatást, majd jött a hétfő, és a futball, mint olyan egy bő másfél hónapra megszűnt létezni.

Az első napok még a kombinálásról, a hogyan továbbról, Sannino kirúgásáról szóltak, majd az ingerszegény környezet megtette hatását, és a fociról beszélgetés, a facebookozás, a mindenféle megnyilvánulások száma brutálisan bezuhant. Nem csak nálunk (igaz, itt egyéb okokból aktívan tettem is érte – vh), hanem ugyanezt lehetett tapasztalni más felületeken, ahol egyébként komoly aktivitás van egy átlagos hétkönapon is.

“Két és fél órás ácsorgással tettük meg az első lépést a normál hétköznapok felé” bővebben

Szeged hatalmas lépés egy embernek, azonban kicsi lépés Európa felé

Bp. Honvéd – Paks 2-0 @ Magyar kupa, Szeged

➖ Halászlé ✅

Más iskola, mint a kömlődi, ott az alaplé ízletes, itt viszont az alaplé tartalmas, és a tartalom adja az ízét. Mindkettő remek gondolat, nem fogok igazságot tenni, mert nekem mindkettő nagyon ízlett. Igaz, a Szegeden fogyasztott kicsit jobban, de annyival nem, hogy bármilyen állításba belebonyolódjak.

“Szeged hatalmas lépés egy embernek, azonban kicsi lépés Európa felé” bővebben

Volt egy jó félidőnk, de ennyi még a Paks ellen is kevés

Paks – Bp. Honvéd 0-0 // plusz osztályozókönyv

Sokkal okosabbak nem lettünk ettől a null-nulltól sem. Az első félidőt egyértelműen uraltuk (még megvárom az InStat részletes számait, de nem hinném, hogy ennyire benéztem volna), széthúztuk a mezőnyt, sokat passzoltunk, többnyire jól, helyzetekbe is kerültünk, vagy legalább helyzetek közelébe, szóval az elmúlt hetekhez képest nem volt rossz. A második már igen, igaz, akkor nem történt semmi érdemleges a pályán sem.

Valami feszültség még (azonban?) látszik a csapaton, hogy egyszerre bátortalanok (félnek?), és egyszerre vállalkoznának, hogy a vége általában egy ordas nagy besülés legyen, földrehuppanással és némi reklamálással. A labdaszerzéseikből indított támadások, vagyis ellenfél térfele felé történő elmozdulások jelentős része így végződött. Kár, mert addig passzoltunk, akár a pálya teljes szélességében is, majd amikor elfogyott a tudomány, nem volt már hova és kinek, akkor szembesültünk a szomorú valósággal.

De erről majd részletesebben Pisont beszél.

“Volt egy jó félidőnk, de ennyi még a Paks ellen is kevés” bővebben

Majdnem minden nulla volt ezen a meccsen

Paks – Bp. Honvéd 0-0

Annyira nulla minden, mint az eredmény, és még összefoglalót sem találok róla az m4sporton. A Honvéd címke alatt az utolsó bejegyzés, hogy Pisont ül a padra Pakson, a Paks címke alatt pedig a kisvárdai vereségük. Mintha meg sem tartották volna ezt a (rangján kezelt!) kupanegyeddöntőt.

Közel nulla érdeklődés (hivatalosan 1031 néző), a köztévé leküld egy kamerát és egy operatőrt, hogy legalább legyen valami közvetítés, de ahogy hallom, se kommentátor, se semmi, viszont ha jól értem, akkor volt valami meccset követő interjú, ahol Pisont elszólta(?) magát. Nem akarok kombinálni, mert nincs mire, azonban a klubhonlap is szakmai igazgatóként hivatkozik rá, miközben ezt a posztot egyáltalán nem említi a szervezeti felépítésünket tartalmazó oldal. Persze bármi lehet puszta elütés, elszólás, és nincs mögötte semmi. Mondom, felesleges kombinálni.

“Majdnem minden nulla volt ezen a meccsen” bővebben