mert célunk csak egy van
A héten volt egy cikk a klubhonlapon, ami fölött a többség nyilván átsiklott. Ugyanúgy sütött róla az áporodott bullshit szaga, ahogy a holtszezonban megszokhattuk, és már a címből sejtettük, semmitmondó, minek egyáltalán megnyitni? Mondom, már a címe is jelzésértékű: „Elszántan készülnek a fiúk” Ugye, hogy minek odabökni az egérrel? Mi lehet mögötte?
„EZMIEZ??!??!?! Teltház, hazaküldött szurkolók egy hétközi edzőmeccsen!” bővebben
Megmondom nektek őszintén: annyira vágyom már egy jó őszvégi/téli idényzáróra, hogy azt el nem tudom mondani (le nem tudom írni). Főként mióta fut ez a blogunk. Megélni a hangulatos idénybúcsút, 3 pontot zsebre rakni, majd a túráról hazaérve írásba önteni a tapasztaltakat, elkapni a momentumot és megörökíteni saját magunknak, hogy majd legyen miről emlékezni, a forraltbor- és csípős téli hidegszagú estékre valahol vidéken, vagy Pesten vagy a Bozsik korzóján, a korlátnál, majd este/éjszaka a meleg szobában a monitor előtt… de nem, kezdem azt hinni, ez már sose jön össze. Pont, mint egy Kecsó elleni végre-valahára győzelem. Az sem létezik a Bohóc univerzumában, és úgy látszik, az RW-nek kiutalt hangulatos idényzárás sem. Ez egy ilyen játék.
Tizenkettőből semmi. Nulla, nyista, zéró, lófasz se. Pedig már kezdtem elhinni, hogy most végre. Sőt, Daud már az első percben eldönthette volna az egészet, de nem tette, így a végén Bekőnek volt képe lenyilatkozni, hogy amíg ők tizenöt veszélyes kontrát vezettek, addig nekünk helyzetünk sem volt.
„Ilyen márpedig VAN!!!” bővebben
Ez csak egy vereség volt, nincs veszve semmi, viszont a tavaszunkért most kell megküzdeni. Vagyis a következő négy meccsen.
…az az igazság, hogy a baj már a meccskezdés előtt látszott. Hiába volt optimista a szurkolóink jelentős része, mi is, miért is ne lettünk volna, hisz ahhoz képest, hogy a ‘nehéz sorozat’ előtt egy hatmeccses vereségszériát sem tartottunk sokan elképzelhetetlennek, plusz kiesés-szélre sodródást, ehelyett Fradi- és Vidi-skalp, no és olyan döntetlenek, ahol inkább vesztettünk 2, semmint nyertünk 1 pontot, ráadásul a Loki „erős csapat” azok ellen meg megy, ha olasz edzőnk van, szóval minden a jó irányba mutatott, de mégsem, csak feltűnt két intő jel, egyrészt Babar fotós jegyezte meg a melegítés alatt, hogy Ignjának a kopasz helyetti tüsi téli frizkója nem ígér sok jót a hagyományok szerint, és tényleg, emlékszünk is, hogy tavaly télen is picit leeresztett (amint haja kieresztett), no és jön Hanta, és biztos győzelmet vár, pedig ő egész pesszimista lett idén, jöttek is a győztes meccsek, de most visszatért a régi Hanta a régi jóslataival és ennek megint nembeteljesülés lett a vége. Hát így hullámzunk mi.
és akkor hajnali fél három környékén nemes egyszerűséggel bezuhantam egy kossuth téri dohányboltba, a következmény néhány kékes-zöldes folt a térden, de a szemüveg és a telefon megúszta
és akkor hajnali fél három környékén nemes egyszerűséggel bezuhantam egy kossuth téri dohányboltba, a következmény néhány kékes-zöldes folt a térden, de a szemüveg és a telefon megúszta
Kettőkor találkoztunk a Határ úton, és én már eleve úgy mentem oda, hogy történjék bármi, a Népstadionba semmiképp sem megyek, fájjon bármennyire is érte a szívem. Az okokat nem magyarázom el újra, megírtam már épp elégszer. Kellemes délutáni sörözgetés, közben kiderül, a buszok is innen indulnak, a temetőnél ugyanis elfelejtett összeverődni a hatalmas tömeg.
