Mastodon

Kategória: Osztályozókönyv

Utolsó utáni célnak maradt: a felsőház

ZTE – Honvéd 2-0 // Osztályozókönyv

Az első félidő tetszett.

A második nem.

Az első félidőben felszabadultnak tűntünk, be mertünk vállalni cseleket, passzokat a Zete térfelén, néha kifejezetten látványosan játszottunk. Nem állítom, hogy tudatosan, de mindenképp látványosan. Jó volt nézni. Közben hátul mázlink volt.

Aztán Batik berúgta, miközben Bobál mögötte méteres lesen. (Vagy mégsem.) Pech. Nem omlottunk össze, de nem is volt benne a játékunkban a gól. A Zete csinálta amit tud, helyzetekben került, nekünk újra mázlink volt, és közben a játékunk is megadta magát. Szenvedtünk, daráltunk, közel fogalom nélkül, mert menni kell előre, az benne van a srácokban, azonban a mit csinálni már nem.

„Utolsó utáni célnak maradt: a felsőház” bővebben

Szeretnék most pár dolgot átgondolni, így most csak osztályozókönyvet kaptok

  1. történnek furcsaságok érzékelni furcsaságokat a keretben, a csapat dinamikájában, amiket érdemes jobban átgondolnom másfél héttel a bajnokság vége előtt, hogy értelmezni tudjam majd az átigazolási időszakot.
  2. valamint utólag értékelni a most lezajló másfél hónapos minibajnokságot.
  3. mindemellett munka is bőven akad ma, semmi kapacitásom sincs legalább pár bekezdésnyi mélységig rendszerezni a gondolataimat, hogy abból valami szükségposzt születhessen.
  4. érzékelem a fapados, ámbár szinte végtelen szabadságot nyújtó kommentrendszer előnyeit és hátrányait is. Vannak ötleteim, azonban nem szeretnék egyik pillanatról a másikra egyedül döntést hozni. Ki fogunk alakítani egy amolyan bétatesztet, akár meghívásos alapon, hogy olyan megoldást válasszunk, ami egyszerre megfelel a közösségi és az üzemeltetési igényeknek. Köszönjük a mikroadományokat, így valamivel szabadabban gondolkodhatunk.
„Szeretnék most pár dolgot átgondolni, így most csak osztályozókönyvet kaptok” bővebben

Ha még nem mondtuk volna, akkor ez az idény eddig a Batik, Tujvel és Gazdag hármasé

Szörnyű látni Lanza agóniáját.

Nem állítom, hogy a kedvenc időtöltésem behozni a saját elmaradásaimat, azonban ma rászántam magam, hogy legalább pár apróságban utólérjük magunkat. Például az osztályozókönyvek kiértékelésében.

A linken ott van minden, ide csak pár dolgot emelnék ki //

  • Batik, Batik, Batik, abszulúte Batikról szól az idény. Innen már szinte annyi maradt a kérdés, hogy mennyire?
  • Ha nem Batik, akkor Gazdag lenne, de Gazdi sokat volt sérült.
  • Lanzafame egy-egy villanást leszámítva tavasszal a ranglista 10-11. helyére szorult. Csak összevetésképp jelzem, hogy egy kezdőcsapat is épp 11 játékosból áll.
  • Egy meccset követően (nyár, Kisvárda) elmaradt az osztályozás, valamint a karantén előtti Diósgyőr, Paks és Kisvárda nehezen értelmezhető eredményeket hozott, így azokat csak ceruzával mertük beírni.

Bizonyos nézőpontból egészen váratlanul hétköznapi meccs lett a kövesdi

Mezőkövesd – Honvéd 1-2 // osztályozókönyv

Szinte minden a megszokott rendben történt:

  • odafelé menet elfüstöl az autó, menteni kell; (a sztráda mellett szerencsére felvesz minket egy srác, és behoz a meccsre.)
  • Gazdag góljánál a mosdóban vagyok – ismét nem látom; (ez már tényleg vicc. esküszöm, szándékosan csinálja velem.)
  • győzelem Kövesden.

Nincs bajom az ilyesmi hétköznapokkal, mert kalandosak, szórakoztatóak, utólag mesélhetőek, azonban ha odafelé történik, akkor legalább egy meccsre igyekvő ember nem jut el a meccsre, és az nagyon rossz.

Persze, mulatságnak sem olcsó, a háta közepére kívánja az ember, hogy a sztrádán adja meg magát az autója, minket mégis valahogy mindig megtalál a szerencsétlenség. Két éve Paksra menet, akkor hazafelé vontattak minket; tavaly Debrecenből hazafelé, akkor mentő jött a kocsiért, és tegnap, Kövesdre oda. Ilyen széria egyszerűen nem létezik. Előtte soha, de tényleg soha semmi bajunk nem volt, pedig az utóbbi pár évben alsó hangon megkerültük együtt a Földet mindenféle eszközökön utazva.

„Bizonyos nézőpontból egészen váratlanul hétköznapi meccs lett a kövesdi” bővebben

Ma is arról fogunk beszélni, hogy mennyivel több egy meccs a mérkőzésnél

Bp. Honvéd – Videoton 1-1 // osztályozókönyv

Az imént írtam István barátomnak:

Ahogy a művelt angol mondta, miután feltalálták a labdát: tebenned bízunk eleitől fogva.

Visszagondolva a Kispest-Videoton eldöntetlen eredményt hozó mérkőzésre (szemerkélő eső, vezette Csonka), hirtelen nem is a pályán történtek jutnak eszembe, hanem az a minden, ami teljessé tette a tegnap esténket.

„Ma is arról fogunk beszélni, hogy mennyivel több egy meccs a mérkőzésnél” bővebben