Csak a Kispest! // mert célunk csak egy van

Semmi baj, Béluska

Kikaptunk Szegeden, masszívan a másodosztály alsóházában állunk, és erről nagyjából mindenki tud az országban, kivéve a kizárólag a Honvéd kommunikációjából tájékozódó szurkolók.

A kieséshez hasonlóan, amit elárulni se nagyon akartak és mertek, az idei teljesítményt se verik nagydobra, helyette inkább az elmúlt idények során begyakorolt sunyítás eszközével élnek. Esküszöm, tökre sajnálom, hogy nem vállalja fel a klub a saját teljesítményét, és totálisan elengedi az őszinte kommunikációt.

Béna, hogy ha beesik egy apró siker, akkor azt orrba-szájba tolják, azonban ha a valós teljesítményünk ahhoz is kevés, hogy lábujjra állva kinyalhassuk egy béka seggét, akkor mintha nem is léteznének, a kötelező körökön túl semmi nyoma annak, hogy a Bp. Honvéd amúgy egy labdarúgással foglalkozó klub, amelyik hétvégente bajnoki mérkőzéseket játszik.

bővebben

Inkább nem is hasonlítanánk semmihez a Metalcom-érát, megáll az önmagában is, mint minőség

Messzire vezető poszt következik.

	m	gy	d	v	rg	kg	gk	pt	ppm
idegenben	71	23	16	32	78	101	-23	85	1,197
otthon	71	19	22	30	98	106	-8	79	1,113
új Bozsikban	37	11	11	15	50	50	0	44	1,189
összesen	142	42	38	62	176	207	-31	164	1,155

A 2019/20-as, első teljes idénytől, vagyis a 2019 április tulajdonosváltást követő, az előző idényből hátra lévő hat mérkőzés nélkül. (ppm: pont per mérkőzés)

Nincs mit szépíteni, az elmúlt négy és fél év teljes földbe állás. Még a – szigorúan dőlt betűvel – legjobbak idegenben vagyunk, közel 1,2-es pont per meccsel, azonban egy ilyen alacsony áltag ugyanúgy a semmire elég, mint a többi mutatónk.

A kegyetlen az, hogy az NB II-ben sem látszik semmiféle javulás, és tíz fordulót követően ugyanúgy 1,2 ponton állunk meccsenként.

bővebben

A bajnokság közel harmadánál akár beszélhetünk tendenciáról is

Egyszerű matek következik: tíz forduló után tíz pontra vagyunk a feljutó helyektől, vagyis azt lehet mondani, hogy fordulónként átlagosan egy ponttal távolodunk onnan.

bővebben

Nem tudom egyelőre kinek, de: viszlát

Szeged – Honvéd 1-0

Eredetileg ide egy üres posztot terveztem, mert részemről elfogytak az értelmes szavak. A klub történelmi mélyponton, az NB II. 12. helyén, ami összesítésben az országos 24. Száztíz éve nem jártunk ilyen mélyen. 1913-ban megnyertük a harmadosztályt (országos 23. helyezett), azonban a budapesti klubok összezártak, és nem engedtek indulni minket a másodosztályban, helyette besoroltak a semmit sem érő Pestkörnyéki Serleg I. osztályába.

Szóval száz éve nem voltunk ilyen lent, ráadásul az akkori helyezésünk még véletlenül sem nevezhető valamiféle mélypontnak, hiszen egy alig négy éve létező klub, óriási sikert elérve, épp a másodosztályba jutott volna fel.

Szeged tehát egyelőre maga a klubtörténeti mélypont. Köszönjük!

bővebben

A Kispest-Honvéd mégis elmegy Szegedre

Szeged – Honvéd @ Szeged, 17:00

Utoljára szinte napra pontosan húsz éve játszott bajnokit a nagycsapatunk Szegeden. Alig pár évvel, de már épp a rezsimen túl, azt követően, hogy megszületett a

Kispest-Honvéd soha nem megy Szegedre,
Itt maradunk ezer éven át, (…)

kezdetű dal.

Akkoriban az ISM névre hallgató sportminisztérium élén Deutsch Tamás tolta túl a Rákosi Mátyást, és azt gondolta, hogy az Újpesti MTK, vagy a Szegedi Kispest milyen jó ötlet. Hát, nem az.

Végül azért sikerült a Kispestet annyira ellehetetleníteni a többiekhez képest, amihez vaskosan hozzátett a klubházunk is, hogy 2003-ban, történetünk során először kiestünk az NB I-ből – és mehettünk mégis Szegedre, a valamelyik Szegedhez.

bővebben

A csapatnak az eredményesség, nekünk a türelem a próbatétel, és egyelőre mindkettő bukóra áll

Honvéd – Budafok 2-2

A türelem, a szurkoló örök próbatétele. Évek óta várjuk a megváltást, és belegondolva eléggé fura, hogy nem alapítottunk vallást a témára. Bár lehet, felmerült, csak valami jogász utánanézett, és arra a megállapításra jutott, hogy plagizálás lenne.

Az élet alaposan próbára tesz minket, nekünk pedig bele kell ebbe állni és bírni a próbát. Egy egynél és kettő egynél megvoltak a lehetőségeink ahhoz, hogy ezt a mérkőzést nyugodtabb mederbe tereljük, nem tettük meg, igaz, az is nehezítette a dolgunkat, hogy Kerezsi Zalánt és Kocsis Dominikot is sérülés miatt kellett lecserélnünk. Egy ilyen, formálódó közösség esetén jó próbatétel, hogy miként reagálunk ezekre a szituációkra és a mérkőzés közben ezekre jól reagáltunk, viszont hiszen abban is, hogy mindennek van oka, így annak is, hogy most vesztettünk két pontot. A srácoknak is azt mondtam az öltözőben, hogy egy dolgunk van, megrázni magunkat és készülni a következő mérkőzésre. Akár a két gólt, akár a kialakított helyzeteket nézem, jól mutatta, hogy mit akarunk és azt hogy csináljuk, de a másik része a már említett próbatétel. Együtt hibázunk, együtt javítjuk ki, és muszáj kiállnunk ezt a próbát.“
Pinezits Máté (via honvedfc.hu)

bővebben

Rosszul alakultak az eredmények, így már azért is győzni kell, hogy ne szakadjunk le nagyon

Honvéd – Budafok @ Bozsik, 19:45

Győr 2,11 ppm
Nyíregyháza 2,11 ppm
Vasas 1,89 ppm
Kozármisleny 1,89 ppm

Honvéd: 1,38 ppm, ami azt jelenti, hogy a hátra lévő 26 meccsen 2,35-ös pontátlagot kell hoznunk, hogy tarthassuk a lépést a Győrrel (és feltételezve, hogy a Győr tartja saját magával). Ennyi fért bele a bénázásból, és az építgetős ígéretekből. Idény végén 66-70 pontra mindenképp szükség lesz a feljutáshoz, és ebből egyelőre 11 van meg. Kevés, nagyon kevés.

Győzni kell, ma, vasárnap, jövő héten, és úgy általában, ha komolyan gondoljuk a céljainkat.

bővebben

Hírszolgáltatásunk átmenetileg akadozni fog

Sokáig gondolkodtam rajta, hogy vajon illik-e erről a témáról posztot írni, azonban úgy érzem, eddig is őszinték voltuk, miért most változtatnánk ezen a jó szokásunkon?

Beáztam.

De úgy beáztam, hogy kurvára. A tavaly felújított lakás szarrá. A felettem lakónál csőtörés volt, és ő (az) nem csinált semmit, csak bambult ki a fejéből. Legalább fél órán át, ha nem tovább volt eltörve egy nagyobb cső nála, és csak ömlött, és ömlött, és ömlött. Sokáig senkit nem akart beengedni, majd amikor bejutottam hozzá az általam hívott vízszerelővel, akkor azt láttuk, hogy bokáig áll a víz a lakásában. Na, ez idővel mind lejött hozzám, mert nem nagyon tudott más merre indulni.

Ezt követően konkrétan a nappalimból folyt ki az utcára, akkora tó keletkezett a lakásban.

bővebben

Ha nem lett volna kivel beszélgetni, akkor valószínűleg halálra untam volna magam,

Soroksár – Honvéd 1-1

és ez mindent elmond a mérkőzésről.

Egyedül a kilátástalanságot sikerült tökélyre fejleszteni. Hiába az új igazolások, hiába nevezhetjük végre minőséginek és bőnek a keretet az NB II. szintjén, a dolgok sajnos nem úgy működnek, hogy már az első meccstől minden sokkal jobb lesz.

Ismét idő kell, mert kivétel nélkül mindig idő kell az edzőknek, csapatoknak, koncepcióknak. Idő kell, és időt kérnek. A szurkoló élete másról sem szól, mint a türelemről, a várakozásról, hogy egyszer talán valahogy, valamiért jobb lesz.

A szurkoló bármit képes belelátni a legtrógerebb csapatba is, mert a szurkoló reménykedik. Tavaly is hittünk elég sokáig, pedig nem csupán a pofánkba röhögtek, hanem egyenesen és boldogan beleszartak, amikor csak alkalmuk nyílt rá. Pedig mekkora játékosok lehettek volna. Albán, szerb, mindenféle válogatott.

bővebben

Ha filmet forgatnánk, felmerülne munkacímnek a 2023: az eső visszatér

Soroksár – Honvéd @ Soroksár, 16h

[tételmondat] Annyira hozzászoktunk a jóhoz, hogy mostanában csak akkor ázunk el egy stadionban, amikor esik az eső.

A sportkormányzatnak hála, fix NB I-es csapatként hozzászokhattunk a zsírúj stadionokhoz, így történhetett meg, hogy amikor reggel kinéztem az ablakon, és azt láttam: esik, majd az előrejelzéseket megnézve ugyanaz fogadott: esni fog, akkor menten az Elvétve Használt Ruhák Szekrényéhez fordultam, és előkerestem belőle azt az esőkabátot, amit még a vilniusi meccsünkre vettem, és sem akkor, sem azóta nem volt rajtam. Jelentem: kihíztam, de nagyon nincs másik.

Illetve egy elképesztően régi darab, amit egy turkálóban vett édesanyám úgy húsz éve, hogy legalább valami legyen rajtam, ha meccsre megyek. Akkoriban még mindenhova kellett. Emlékeim szerint végül mindössze egyszer volt rajtam, mégpedig 2014 májusában, Győrött, egy 4-2-es zakón, ahol annyira szarrá áztunk, hogy igazából mindegy volt az esőkabát jelenléte.

Hogy 2015-ben, a soroksári kupameccsen miben áztam el, arra már nem emlékszem, viszont arra igen, hogy azt a meccset végül mi élőztük a vendégből (esőben!), mert az akkori klub erre is képtelen volt.

bővebben