Dél-pesti focikalandok IV. – Szabadkikötő!
Nb3-on voltunk, hangulatkodni
Szombat este Kassai lefújta a meccset és persze az abisszikus mélységű kispesti önsajnálatunkban fetrengés épp tort ült a társaságon, mikor Ábel utolsó sörének zárókortyai között bedobta, hogy holnap a Bélával mennek BKV – III. kerületre, nem jövünk-e mi is, én pedig elgondolkoztam, mert BKV-meccsen utoljára 2014 tavaszán voltam, ahol Tischler óriásit hegesztett 40-ről a nyugdíjközeli Vezér Ádinak, utána magán a pályán pedig a Vérhódos MK-meccsünkön, az is 2014, csak ősz. Szóval már bólintottam volna egy feltételes igen-t, amikor Hanta szokás szerint teljesen más irányba nézve közölte, hogy ők Honvéd-Szabadkikötőre mennek Csepelre, ráadásul az utóbbi pályájára, ami viszont még ismeretlen stadionka, így mindannyiunkat felizgatott. Végül jött a vasárnap délután, és Ábel eltűnt az éterben (valszeg mégis BKV-ra ment), én azonban felkerekedtem, hogy Hantáék mellé társulva fedezhessek fel egy új sporttelepet és ránézzek a kadétjainkra, hogyan is állnak a nagy fejlődésben.
„Dél-pesti focikalandok IV. – Szabadkikötő!” bővebbenSzimpatikus vesztes, szimpatikus edzővel, ez tök jó, csak sehova sem vezet
Mivel mostanra jutottam el oda, hogy legyen időm írni a tegnap tapasztaltakról, volt rá érkezésem, hogy még este beleolvassak a kommentárokba és az ilyen-olyan közösségi felületeken történő eszmecserékbe, szurkolói kinyilatkoztatásokba. A helyzet az, hogy azoktól sem lettem boldogabb, ha már maga meccs nem lett volna elég. A következő bekezdésekben így – előre szólok – ellene megyek a közhangulatnak – hogy rohadjak meg.
„Szimpatikus vesztes, szimpatikus edzővel, ez tök jó, csak sehova sem vezet” bővebbenAmikor már épp menne el a kedvem az idénytől, valahogy valami mindig visszaránt
Kispest – MOL Videoton Fehérvár Parmalat FC Vidi Alba Volán stb. beharangozó
Pár éve (volt az már 8 is), Doki barátom esküvőjén Apu éjjel 3 magasságában egy darabig Tóth Bálintos elrévedéssel nézte az elektromos cigány által ezerrel tolt „Azért vannak a jó barátok„-ra a tánctéren hőzöngő csoportosulásokat, lemondóan megrázta a fejét, majd teljesen indokolatlanul közölte a mellette álló Totóval: „…bassza meg, én már csak maradok Honvéd-drukker!” – és kiment sörért. Jelen bevezető apropója nem (csak) Fater ultraprogresszív kommunikációjának mélyelemzése és örök mementó állítása, hanem e mondat állandó újjászületése bennem. Mindig, de mindig, amikor már kifogyna az energia belőlem Kispest ügyben, például idén, a sokadik, korzós #faszkivan életérzés beütésekor: akkor történik valami, és én maradok Honvéd drukker (=húzok ki a pokolba kívánt hétvégi meccsre).
„Amikor már épp menne el a kedvem az idénytől, valahogy valami mindig visszaránt” bővebbenHa nekem kéne összerakni a csapatot a Videoton ellen, akkor sikítva rohannék el, és bújnék be egy fa mögé, remélve, hogy nem lát meg senki
Foglaljuk össze, amit tudunk:
- semmi gond // Berla, Horváth, Tujvel, Batik, Kamber, Kukoc, Lovric, Niba, Uzoma, Egerszegi, Kesztyűs, Nagy Geri, Cipf, Moutari
- idén még nem játszott // Aliji, Kálnoki-Kis, Szendrei, Vadócz, Lukács
- nincs még nb1-es meccse // Temesvári, Hegedűs
- sérülésből visszatért // Kovács Nikó, Banó-Szabó, Ben-Hatira, Kulach
- sérült // Lefkovits, Ikenne-King, Mezghrani, Gazdag, Lanzafame, N’Gog