mert célunk csak egy van
Elképzeltem, ahogy A-tól Z-ig betűrendben felsorakoznak a Honvéd (FC Kft.) alkalmazottai, játékosai, állandó szerződéses partnerei az ajtóm előtt, és én egyenként hívom be őket az irodámba.
Kedvesen leültetem, kávéval, teával, üdítővel, amit kér, azzal kínálom, majd megkérem arra, hogy:
egyetlen, legfeljebb bővített mondatban mondja el nekem, hogy pontosan mit csinál a klubnál.
Ha nem tudja megfogalmazni, akkor vége a beszélgetésnek: viszlát!
„Álmomban igazolóbizottságosat játszottam” bővebbenHonvéd – Újpest 0-1
Nem tegnap este, és azon belül sem a 89. percben, amikor Goure betalált, egyáltalán nem abban a pillanatban dőlt el a sorsunk. Igazából mindegy, hogy kiesés vagy sem a vége, egyelőre még bármi lehet, azonban ha hihetünk a klubnak, akkor tegnap kiment 6284 néző, ebből nagyjából ezer újpesti, vagyis a maradék valószínűleg miattunk. A sok-sok gyerek mellett még többen kapták össze magukat, hogy most ott kell lenni, most mindent bele kell adni.
Márpedig ennél többet szinte lehetetlen, és ahogy mindig, most is erőn felül teljesítettek – a szurkolók. Rohadtul nem ilyen bandát érdemlünk, mint amilyet ide sikerült küldeni, és pláne nem olyan bandát, amit ezek kihoztak magukból.
Szétverték a Kispestet, a Honvédot,
és tényleg megérdemelnék, hogy Metalcom-Honvéd néven nevezzük őket, hadd társítsa a lakosság is fejben egymáshoz a kettőt. A kibeb*szott Metalcom, a sikeres cég, a Nagybetűs Tulajdonos, az állampárt emberei, az élharcosok, a mindenkinél jobbantudják, akik annyira vakon bele vannak buzulva a Nagyfőnökbe, hogy nem csupán Európa vezetőinek képzelik magukat rajta keresztül, hanem elhiszik, valóban utat mutatnak az egész világnak. Annak, bzgm, annak.
„Kezd beérni a pár éve megkezdett munka, de ne várjon senki köszönetet érte” bővebbenHonvéd – Újpest @ Bozsik, 20:00
A grafikonon azt látjátok, hogy a percek előrehaladtával hány lőtt, és hány kapott gólnál tartunk. Tehát mintha az összes lejátszott meccset egymásra tennénk, és az összes lőtt és kapott gólt számolnánk, aminek a vége a tabelláról ismert gólkülönbségünk: 28-43 (-15).
A 10. fordulóban a Mezőkövesd (Drazic) már a 2. percben gólt lőtt nekünk, miközben mi a legkorábbi, vagyis ebben a formában az első gólunkat csak a 14. percben (Lukic, Paks, tizenegyes) szereztük, azonban mivel közben kaptunk még kettőt (Vasas, Hidi 11.; Videoton, Kodro 13.), az első negyed órát máris 1-4-gyel kezdtük.
„Mutatunk egy egészen megalázó számot: mindössze egyetlen percig nem negatív a gólkülönbségünk” bővebbenA Fradi ellen gyakorlatilag semmiféle ellenállást nem tanúsítottunk. Amíg lehetett nullán tartottuk őket, majd ahogy megkaptuk az első gólt, tudtuk, vége, mert egyszerűen alkalmatlanok vagyunk csapatként küzdve változtatni a helyzetünkön. Gyakorlatilag az egyetlen esélyünk, ha mi szerezzük meg a vezetést, és azt valahogy sikerül megtartani, vagy legalább egy pontra menteni.
Nincs tehát semmi meglepetés abban, hogy az osztályozókönyv pontszámai (az egész csapat együtt kaphat 6 pontot) annyira szétszóródtak, hogy 1,3 ponttal is be lehetett húzni a fordulót:
Viszont ha már valaki behúzta, az a védelemben mínusz egyig fent lévő, majd magát az Újpest ellen kisárgázó Szabó Alex, valamint a jobbszélről a szintén csalódást nem okozó Eördögh.
„Egy ilyen vereség után legalább a saját nevelésűeket megtiszteltük” bővebbenÉvek óta van egy mantránk, mégpedig a következő:
Kispesten hagyományosan egyszerre van játékosbőség és -szűkösség.
Bőség, mert izlandi válogatott ül a padon, kölcsönbe hoztunk pár hetente húsz percre beálló kanadai csatárt a Baltikumból, szintén inkább a padra ukrán-izraeli irányítószerűséget, ésatöbbi. Aztán ott vannak a fiatalok, akiknek hol meg merjük adni a lehetőséget, hol nem, viszont vannak, és szerencsére nem kevesen, és ráadásul nem is rosszak, vagy rosszabbak, mint a posztjukra hozott légiósok teljesítménye.
Miközben ha össze kell rakni egy kezdőt, vagy cserélni, akkor szegény Klagenfurt (és stábja) bambul ki a fejéből: mégis kit és hogy, és legfőképpen miért? Lovric nem véletlenül lett újra kezdő, az elmúlt öt évben legalább ötödször visszatérve a leírásból, és nem véletlenül kezdő folyamatosan például Tamás, mert – feltételezésünk szerint- három-öt fiatal már a fiatalpárti/nevelőedzőnek tartott/nevezett mesternek is sok. Ezt a jelenséget nyugodtan nevezhetjük szűkösségnek, hiszen teljes mértékben kimeríti a szó szótári alakját.
Többen egész évben padoznak, miközben nem odavaló játékosok játszanak egyes posztokon, és még egy Mitrovicnak(!) sincs cseréje, nemhogy alternatívája.
„Az amúgy is szűk keretünk eleve kihívásokkal küzdött, nem véletlenül féltünk a kisárgázásoktól és a sérülésektől” bővebbenGondolom nem csak nekem tűnt fel, hogy az utolsó öt fordulóban négyszer is Iványi volt a meccsünkön a videóbíró? Ráadásul ebben a bajnokságban már tizedszer, miközben az egész előző idényben összesen csak négyszer.
És nem csak nálunk mutat extrém kilengést az egyébként tisztán csak a VAR-nak dolgozó Iványi, mert a Fradinál még nálunk is többször, tizenháromszor szerepel a neve a jegyzőkönyvben. Az összes bajnokijuk felén.
A 28 videóbíróskodásából egyébkén mindössze 8 olyan meccset találunk, ahol se a Honvéd, se a Fradi nem volt mérkőző fél: például a Felcsút-Videoton oda-vissza, és további hat outsider meccs.
Mintha, és ezt a részt tényleg ne tessék komolyan venni, szóval mintha Iványit ültetnék be minden olyan fontos mérkőzésre, ahol nem mindegy az eredmény. Például a Fradinak bajnokságot kell nyerni, a Kispestnek ki kell esnie/bent kell tartani (nem egyszerű megmondani), és a Felcsút-Videoton se mindegy a főnöknek.
„A bíróküldés egészen addig követi a kommunikált és elvárható normális eloszlást, amíg meg nem kapargatjuk a felszínét” bővebbenA hétvége fontosabb eseményei:
Amúgy kemény, hogy a Paks 41 ponttal dobogós, és ebből 18-at, vagyis közel a felét a most hétvégit megelőző hat fordulóban szerzett. A Paks mellett mindössze a Fradi tudott egymás után hatot nyerni: az első nyolc fordulóban, mivel két meccsét tavaszra halasztották, igaz, később azokat is megnyerte.
„A kiesés aktuális kérdései #27” bővebbenCsak a szokásos:
(* A foci egyik szépsége, hogy egy Fradi-Újpest-Kispest még mindig értelmezhető, ami látszik a nézőszámokon is, miközben egy Fradi-Kisvárda-Mezőkövesd-stb továbbra is értelmezhetetlen. Utóbbi meccsekre sem a nézők, sem a csapatok nem képesek annyira rápörögni, hogy az esetek jelentős többségében kijöjjön a csapatok közötti különbség.)
„Nem történt semmi különös, viszont egy meccsel közelebb kerültünk a végéhez” bővebbenFTC – Honvéd @ Üllői, 19:30
Egyszerű a helyzet: nekünk jobban kellenek a pontok. És nem azért, mert esetleg pont a Fradit előznénk a bajnokságban, vagy valami címért mennénk, hanem mert sikerült olyan helyzetbe keverni magunkat, tisztán önhibánkból, hogy egy ilyen Fradi elleni meccs is számít.
Éveken át szinte mindegy volt. A Fradi a bajnok, mi a harmadik-ötödik között bármi, bár pont nem harmadik, mert mindig elcsesztünk valamit. A klubnak egyáltalán nem számítottak a Fradi elleni pontok, viszont a szurkolói léleknek jól estek, ha néha-néha megcsíptünk párat. Sajnos csak nagyon ritkán sikerült ez a csípés.
„A legkisebb is számít” bővebben
