Megmondom nektek őszintén: annyira vágyom már egy jó őszvégi/téli idényzáróra, hogy azt el nem tudom mondani (le nem tudom írni). Főként mióta fut ez a blogunk. Megélni a hangulatos idénybúcsút, 3 pontot zsebre rakni, majd a túráról hazaérve írásba önteni a tapasztaltakat, elkapni a momentumot és megörökíteni saját magunknak, hogy majd legyen miről emlékezni, a forraltbor- és csípős téli hidegszagú estékre valahol vidéken, vagy Pesten vagy a Bozsik korzóján, a korlátnál, majd este/éjszaka a meleg szobában a monitor előtt… de nem, kezdem azt hinni, ez már sose jön össze. Pont, mint egy Kecsó elleni végre-valahára győzelem. Az sem létezik a Bohóc univerzumában, és úgy látszik, az RW-nek kiutalt hangulatos idényzárás sem. Ez egy ilyen játék.
Videó: Így lehet kikapni Pápán
MEGVAN: ilyen lesz a Pápa-Honvéd
bár azt még nem tudom, hogy Kirk kapitány leszünk hímtag kellemesebbik végén, vagy hatalmas gumikrokodil a túloldalon.
Holdfényes téli éjszakán mi lehet jobb, mint szarrá fagyni Pápán?

Még két nap szombatig, de már tűkön ülök. Évadzárni megyünk Pápára, egy olyan ősz után, amikor már kezdtük elhinni, felívelőben, de aztán a vége földbe döngölte minden elvárásunkat.
Az még okés, hogy nálunk játékos csak szeptembertől van, mert mi a szabadpiacra cuppanunk rá, nyáron nem tudunk versenybe szállni a rendes(ebb) fizetést ajánló klubokkal, így az októbereket meghúzzuk, de az utána bekövetkező szétesés teljesen érthetetlen.
„Holdfényes téli éjszakán mi lehet jobb, mint szarrá fagyni Pápán?” bővebben
Ennyire eltaktikázta magát Rossi, vagy ennyire elfogytunk év végére? Valószínűleg az utóbbi.

Pécsett a Magyar Kupa nyolcaddöntőjének visszavágóján ez a csapat játszott, és kapott, valamint összesítésben esett ki: Kemenes – King, Lovric, Ignjatovic, Baráth – Diarra, Lőrinczy, Mancini (Kozma 77′) – Holender, Job, Vernes (Prosszer 43′)
Elfogytunk volna?
