mert célunk csak egy van
Az elmúlt években, ahogy már korábban is írtam, válogatott ügyben tejesen belesüllyedtem a nihilbe, és el is hittem, hogy erre képes csak a magyar foci, ez más sport, mint a labdarúgás, EB-n, VB-n sose leszünk kinn, és amikor kijutottunk, hát nyilvánvalónak tűnt, hogy mindez csak véletlen, és hazajövünk három 0:4-gyel.
És nem.
A Honvédra ez milyen tanulsággal szolgál – ha egyáltalán…? „Nekünk miért nem lehet…?” bővebben
Évek óta vadásztam ezt az indulót hangformátumban, mert nem véletlenül mottója a blogunknak: célunk csak egy van! Most végre elérhető, szóval nagy a faszaság mára.
Nézegetem a korszak egyéb bajnokságait, és egészen elképesztő förmedvények jönnek elő klubnév címén. Például a nagypályás kéziseknél:
MÉMOSZ Dréher; VM KASE, Meteor Közért, Vörös Meteor Táncsics Bőrgyár, Kunszentmártoni Traktor, Építők Metró, és személyes kedvencem a Vasas Turbó
vagy a férfi röplabda élvonalában:
MEFESZ TE, Bp. Munkaerőtartalékok, Kinizsi Sörgyár, Vörös Meteor Háztartási Bolt, Bp. Bástya Pénzügyminisztérium, és a legbrutálisabb: Törekvés Vasanyagjavító
Elképzelem magam, ahogy hangos Hajrá, Turbó! felkiáltásokkal vonulok végig az Ady Endre úton, esetleg a stadionban megeresztek egy öblös Huj, huj, Vasanyag! cirádát, netán rákezdek a Mindenkit olt a Háztartási Bolt! című mondókára.
Maradjunk annyiban, hogy a Honvéd szinte már Kispest ezekhez képest.