Mastodon

Megint majdnem

10441093_764446366956148_732639739096878554_nHa csak ma reggel olvasom az eredményt, minden részlet és kommentár nélkül (ti. továbbjutott a Fradi), nem lepődök meg, csak szomorúan vállat vonok. Ha elnagyoltabb részleteket is olvasok (ti. büntetőkkel ment csak tovább az élcsapatnak kikiáltott zöld-fehér alakulat), már hümmögök is egyet, ha nagyon részletes beszámolóba botlok (ti. Dibusz tartotta benn az MK-ban az FTC-t konstans pagliucázásával), már konkrétan meg lennék lepve.

De így, hogy kinn voltam  és végig is néztem az elhúzott mézesmadzagot a saját orrunk előtt, a minden idők egyik leggyengébb MK nyolcasába kerülésre, és tizikkel kizúgni, mindezt az év első ótvarhideg meccsén, csontig átfagyva, hát így már inkább sírok. Illetve sír az egyik szemem. A másik meg mosolyog, vagy még inkább: reménykedik egy picit. Mindjárt elmondom, miért. „Megint majdnem” bővebben

Sűrű napokat élünk, ráadásul holnap: Fradi!

csjcimkep
1992, Csábi Jocónak itt sem voltak könnyű percei a Fradi ellen: petárdával kínálja őt meg a csőcselék.

Egész egyszerűen hihetetlen az idei szezon. Legalábbis az „időzítései”, legalábbis számomra. Akárhányszor pár napig nem vagyok blogközelben, rögvest beindul az esemény-lavina, és az addig heteken át csak kínosan vánszorgó, saját pocsolyájában fetrengő Honvéd-sztori a mozivásznon a tarrbélai ütemből másodpercek alatt vált guyritchie-s szkeccskavalkáddá. A most hétvége is ilyen volt – míg én messze az országtól töltöttem két napot, előbb szokás szerint torkosborzoltunk Kecsón, majd a hollandus visszament az akadémia-igazgatói székbe, és érkezett Csábi Józsi (az előzmények ismeretében hatalmas meglepetésre), majd tegnap a zoknifetisiszta is fel lett ültetve a katapultszékre, a Papa pedig meg is nyomta a gombot. Cordellát alig látni, de ha igen, akkor is lapít mostanság. Mi van itt? – kérdeztem meglepve, miután hazaértem tegnap reggel – közben pedig holnap jön a Fradi MK-derbire. Atya gatya! „Sűrű napokat élünk, ráadásul holnap: Fradi!” bővebben

Korai szürkület

phoca_thumb_l_kispest_ftc_0_2 51Nehéz túl sok új dologgal előjönni a tegnapi meccs kapcsán, okokkal, indokokkal, elemzésekkel, amelyeket még nem lőttünk el a múlt hetek során. Sajnos a csapat sem taktikailag, sem hozzáállásban nem hozott újat, nem tudott újat hozni, és én még az sem mondanám, hogy lélektelenek lettek volna. Egyszerűen ami Mezőkövesden egymeccses kisiklásnak, a Diók ellen már kisebb torpanásnak, Szombathelyen pedig kiteljesedő hullámvölgynek tetszett, az mára mély gödörré lett, egy olyan négyes vereségszériával, ami nemhogy Rossi érája alatt nem volt még, de utoljára tán Sisa tanár úrnál mélyrepültünk eredményességben (eredménytelenségben) ekkorát. Aj-jajj. „Korai szürkület” bővebben