mert célunk csak egy van
Elkezdtem önszorgalomból tanulgatni az R nevű statisztikai elemző nyelvet, programot, izét, és bár még nagyon a felszínt kapargatom, az elmúlt húsz év meccseivel azért még el lehet játszani gyakorlásként.
„Nem poszt, csak egy kis dicsekvés, vagy valami olyasmi” bővebbenTegnap, az őszi játékperceket elemző posztunkban tettünk egy olyan erős kijelentést, hogy inkább a saját nevelésűek játsszanak, mint az új igazolások.
Ma finomítunk rajta, merthogy a számokat nem csupán egyféleképpen, hanem tetszés szerint lehet csavargatni, ezért könnyen előfordulhat, hogy aki az egyik elemzésben pozitív szereplőnek tűnt, az egy másikban már nem feltétlen lesz az.
Például Kocsis Dominik, aki az ősszel pályára lépő öt saját nevelés egyike (Szabó Alex, Kerezsi, Keresztes, Bocskay), és aki egy olyan számot produkált, ami számomra nem kicsit meglepő. A másik név Jonsson lesz, és nála talán még Kocsisnál is nagyobbat néztem.
Előre szólok: az ember szeme néha csal.
„Létezik egy Kocsis Dominik-Jonsson tengely a számok világában, ami nem biztos, hogy elsőre mindenkinek tetszeni fog” bővebbenNem mi lőttük a legkevesebb gólt (16), hanem a Vasas (13). Nem mi kaptuk a legtöbb gólt (27), hanem az Újpest és Kisvárda (29). Viszont mivel mindkét listán az élmezőnyben vagyunk, miénk a legrosszabb gólkülönbség (-11). Meccsenként átlagosan 0,7 góllal kapunk többet, mint amennyit rúgunk – vagyis nem véletlen, hogy képtelenek vagyunk meccset nyerni. Nincs plusz egy gól a csapatban.
Mutatom inkább grafikonokon.
„A matek azt hozta ki, hogy nem egészséges ha kevés gólt rúgsz, miközben nagyon sokat kapsz” bővebbenHonvéd – Mezőkövesd 2-2
Komolyan.
Azonban mielőtt rátérnénk a kínos részekre, mindenképp ki kell emelni egy örömhírt:
egyre többen kíváncsiak az új Bozsikben erre a szánalmas produkcióra!
Szóval könnyen lehet, hogy az embereknek valójában erre a teljesítményre van igénye, amit a klub marketinggépezete egészen pontosan feltérképezett, majd egyeztetve a labdarúgó divízióval, az maximálisan kiszolgálja a hirtelen támadt keresletet.
Korábban az emberek az eredményességet szerették, a jó időt, esetleg a relatíve olcsó szórakozást. Úgy látszik, tényleg változnak az idők. Jogosan adja magát a kérdés, hogy ők, mármint a többlet, hol voltak korábban? Vagy tényleg ennyire fasza a marketingünk, és a semmiből lettek bevonzva a meccsekre? Esetleg, bár ezt feltételezni sem merem, a klub nem őszinte a helyszíni nézőszámok közlésekor?
„Ami szinte lehetetlennek tűnt, megcsináltuk: sikerült még rosszabbul rajtolni egy Metalcom-idényben” bővebben