Mastodon

Címke: Kisvárda

A pont ma 35 éves Bozsikban tehetnénk egy lépést az önbecsülésünk rendezése végett

Bp. Honvéd – Kisvárda @ Bozsik, 20h

B. szintén Kispest-szurkoló. Minap együtt ültünk egy megbeszélésen, hogy képviseljünk egy oldalt. A megbeszélések természetesen mindig csevegéssel indulnak, oldani kicsit a feszültséget:
— Kivel játszotok hétvégén? – kérdezi a másik oldal.
— Kisvárda, pénteken.
— (elmosolyodnak) Az kemény lesz.

Igen, ott tartunk, hogy a futballt nagyjából követők is tudnak arról, hogy a Kisvárda jelenleg vezeti a bajnokságot, és hogy a Honvéd egyelőre ugyan nyert hármat, viszont az elmúlt éve(i) alapján, inkább nem meri senki kimondani, talán még elképzelni sem, hogy valami működő dolog lehet nálunk.

És akkor elmosolyodnak, hiszen 2021. október 1-én, a kispesti Bozsik stadionban[1], a Puskás Ferenc utcában, a Bp. Honvéd ellen jelenleg egy Kisvárda nem csupán esélyesebbnek, hanem konkrétan esélyesnek tűni. Tényleg, hova süllyedhetünk tovább? Úgy a Kispest[2], mint a magyar labdarúgás?

„A pont ma 35 éves Bozsikban tehetnénk egy lépést az önbecsülésünk rendezése végett” bővebben

NB I/32. fordulókibeszélő

A forduló alatt folyamatosan frissülő poszt.

  • Diósgyőr – Újpest 0-0, csütörtök 17:30
  • MTK – Videoton 1-3, csütörtök 20:00
  • Paks – Felcsút 4-2, péntek 20:00
  • ZTE – Kisvárda 0-0, szombat 17:00
  • FTC – Mezőkövesd 2-1, szombat 19:30
  • Budafok – Honvéd 0-1, vasárnap 17:00
„NB I/32. fordulókibeszélő” bővebben

Mi vagyunk az a király, aki már Mohácsra menet belefullad a Csele-patakba

Bp. Honvéd – Kisvárda 0-1 // osztályozókönyv

Kezd nyomasztó lenni. Eleve az, hogy képtelenek vagyunk megverni a Kisvárdát, hogy képtelenek vagyunk tisztességes eredményt elérni hazai pályán, hogy az idei, masszívan alsópolcos piros-fekete mezünktől nem csupán esztétikai undor fog el, hanem a páni félelem, amikor kifutunk benne a pályára. És képtelenek vagyunk változtatni. Ragaszkodunk a bevett hülyeségeinkhez*.

*_ könnyen lehet, hogy petíciót fogok indítani a mez használata ellen.

Rendben, az egész meccsen volt talán egy helyzetünk, ami valamivel kevesebb, mint a Kisvárdának, vagyis tök jogosan érezhette azt minden érdeklődő, hogy ha valamiről elnevezték a gólnélküli döntetleneket, akkor az egész biztos az ilyen nulla-nullák miatt történt. Olyan erőket, ami egy mérkőzés eldöntéséhez általában szükséges, egyik csapat se nagyon mozgatott meg, vélhetően különböző okokból. Vagy mert eleve nem rendelkezik vele, vagy mert szándékosan, hovatovább taktikai okokból elengedte.

„Mi vagyunk az a király, aki már Mohácsra menet belefullad a Csele-patakba” bővebben

Kisvárdára csak kibeszélő jut, mert egyszerűen nem tudnánk mit mondani

Kisvárda – Bp. Honvéd

  • a héten volt nálunk egy edzőcsere. (a Bohócliga íratlan szabályai szerint az új edző az első meccsét megnyeri!)
  • nem merek edzőváltást írni, mert Pisont eddig is benne volt a stábban, ahogy a stáb is maradt, csak Bódog került ki a rendszerből.
  • állítólag a Kisvárdából többen is hiányoznak majd víruspara miatt.
  • Lovric öt sárga miatt eltiltott.
  • nyerni kell.
  • tényleg nem tudjuk mi lesz, mit várhatunk egyáltalán.

A házi góllövőlistánkat holtversenyben vezeti: Kisvárdai Öngól

Bp. Honvéd – Kisvárda 1-2 // osztályozókönyv

Azt mondja Bódog az NSO tudósítása szerint, hogy „(…) az előző idénytől eltérő játékot akar megvalósítani a Honvédnál, amelyet a felkészülés alatt gyakoroltak, s abban a hat hétben részben működött. De ha nincs meg ebben a hit, akkor változtatni kell, mert a játékosok nem merik felvállalni, amit kér tőlük. Úgy látja, ami eddig aránylag működött, az most nehezükre esik, pedig az akarattal nincs gond. Néha olyan érzése van, hogy mennek előre, de kicsit eszetlenül.”

Vagyis alig telt el három tétmeccs, és kiderült, se gegenpressing, se gyémánt, se semmi, mert a játékosok vagy nem képesek rá, vagy nem ehhez vannak szok(tat)va. Vagy – és remélem erre van a legkisebb sansz – nem lett nekik rendesen elmagyarázva, leoktatva, begyakorolva.

A kilencvenes-kétezres évek legszánalmasabb vergődésére hasonlító meccset játszottunk. Igaz, akkor nem volt valódi tulaja a klubnak, nem igazoltunk válogatottakat, nem volt akadémia, nem volt felnőttprogram, nem volt semmi, csak rohadó lelátók, kilátástalanság és Müller Krisztián. Ennyit a hurráhangultról.

„A házi góllövőlistánkat holtversenyben vezeti: Kisvárdai Öngól” bővebben