Mi hamarosan indulunk.
(Délután sikerült hunyni úgy egy órát, ezzel pedig el is ment az idő a poszt rovására.)
Mastodon
mert célunk csak egy van
Mezőkövesd – Kispest @ Mezőkövesd, 20h
Mi hamarosan indulunk.
(Délután sikerült hunyni úgy egy órát, ezzel pedig el is ment az idő a poszt rovására.)
Életem egyik legfurább szezonjának közeledünk az egyik legfurább zárásához – és az, hogy ebből a kopasz futballgyilkos háromnegyed éves ámokfutása, a koronavírus fagyasztó intermezzója, és a kiégés mindenféle jeleit mutató keret (és RW) egész éves szenvedése után úgy néz ki, hogy jobban jövünk ki ebből az egészből, mint például a 2017-18-as, vagy az 1994-95-ös idényekből, a lehetőséget, kereteket és körülményeket tekintve egy igazi kis csoda. Nyolcadszor ünnepelt tegnap kupagyőzelmet KISPEST, 3 év után nyert ismét trófeát a HONVÉD, és amiért tavaly fohászkodtam, hogy ez a 2015-2020-as éra és emblematikus arcai még behúzhassák az MK serleget is a bajnoki trófea mellé, az most megvalósult.
Érzékenyebb lelkületű olvasóink most fejezzék be a posztot, mindannyian jobban járunk, mert mostantól nem egy szokványos RW-tiráda fog következni, inkább egy keserédes fináléja egy optimistán nézve átmeneti, pesszimistán tekintve pedig hosszú új éra első etapjának.
„Egy kupadöntő után” bővebbennem nagyon van értelme bármit írni. Beszélhetnénk arról, hogy az ellenfél a Mezőkövesd, és már csak a név hallatán is eszünkbe jut, mitól igazán (és milyen) szép egy kuparendszerű sorozat, ahol akár a döntőig is eljuthatnak a kisebb klubok. A század első felében egy Kispest, BEAC, Attila (Miskolc), Bocskai (Debrecen), Soroksár, Szolnok, Salgótarján, Diósgyőr, majd a háború után a Dorog, Komló, Pécs, Békéscsaba, Vác, Haladás, Siófok, Sopron és végül a Kecskemét.
Aztán folytathatnánk úgy is a posztot, hogy a Kecskemét után jött a Felcsút, az elődöntőben a Balmazújváros, és idén a Mezőkövesd, vagyis valamiféle sűrűsödés figyelhető meg egy adott körben, amiről lehet, utólag ugyanazt mondjuk majd, mint mostanság a BEAC, Attila, Bocskai, Soroksár kapcsán, hogy a kicsik miatt igazán szép egy kupasorozat.
Tessék, két felcsapás, ugyanabból a tényből kiindulva, hogy a Kispest (akinek helye van címre menő dolgok közelében) és egy másik, nem Kispest-kaliberű csapat játszik egy kupa döntőjében. Ilyen ez a kupa, és ilyen ez a történelem, feltételezve, ha van.
Most pedig következzen valami egészen más.
„Egy kupadöntő elé” bővebbenElektronikai hulladék, Lanzafame visszatér, Zsótér
Eltelt az első hét az erősen korlátozott mozgású időszakból. Szándékosan nem mondom, hogy önként vállalt karantén, mert bár a cégnél március 12. óta otthonról dolgozunk, azért próbálom a napi rutinommá tenni a sétálást, vagyis délelőtt és délután is ki-kimozdulok nagyjából egy-egy órára, szigorúan egyedül, és szigorúan olyan helyeken bandukolva, ahol még a kutyát sétáltatók se nagyon fordulnak meg. Ha fixen a négy fal között (illetve helységenként négy fal, vagyis van az vagy húsz fal a lakásban) kéne maradnom, akkor el sem tudom képzelni hogyan reagálnék a legapróbb dolgokra is pár napot követően. Egyszerűen mert nem volt még példa rá az életemben, hogy párnál több napot bezárva kellett töltenem.
Az első eltelt hét azt is jelentette, hogy megvolt az első szombat és vasárnap is, ami jelen körülmények között nagyjából nem jelent semmit. Vasárnap reggel simán azt hittem hétfő van, továbbra is másfél-két órával korábban kelek, mint általában szoktam, és a hétvégét is végigdolgoztam a magam módján, amennyiben a munkámhoz szorosan kapcsolódó oktatási anyagok olvasása dolgozásnak számít.
„Koronanapló 8. nap” bővebbenKispest – Mezőkövesd 1:2 // plusz osztályozókönyv
Tegnapi beharangozónkra visszatekintve egy dolgot sikerült eltalálnom, mégpedig azt, hogy gyönyörű idő lesz ezen a szombaton. Abbéli kívánságom viszont, hogy ne a délelőtti ZOO-látogatás legyen a hangulati csúcs, az bizony nem teljesült: hiába Muti vezetést érő büntetője, ha Kuttorék a meccs háromnegyedében valahogy félgőzzel is kibekkelték erőtlen támadásainkat, és 3-4 kontrájukból kettőt értékesítettek. Nagy meglepetés sajnos ebben nincs is, ezért mennek ők idén a dobogóért, mi pedig – lassan teljesen vissza Hemy-érásodva – valahol a középmezőnyben hullámzunk.
„Sima meccs volt, csak nem úgy, ahogy szeretnénk” bővebbenKispest – ‘kövesd beharangozó, kibeszélő
Holnap egész tavaszi léghőmérséklet, egy sajnos egész erős Mezőkövesd és egy egészen kiszámíthatatlan Kispest vár ránk, ami egy olyan kombináció, amiből bármi is kisülhet. Egy vidám szombat este épp úgy, mint egy szöttyögve, átkozódva hazacsullongás a Hungáriáról, ahol nem elég Fatert hallgatni, hogy „derohadtmesszeparkoltatokéskülönbenisezamacskakőmeghogyvanmá’lerakva”, hanem azon tépelődni, hogy így elég kínos lesz a tavasz. Hát, meglátjuk.
„"Tavaszi" "rajt", "itthon" is” bővebbenMezőkövesd – Bp. Honvéd 1-2
Nyilván ez volt az a meccs, amire mindenki tudta előre, hogy meg fogjuk nyerni. Nyilván mi is tudtuk, csak nem mertük leírni. És nyilván, a helyszínen is halálos nyugalom töltött el minket, és még véletlenül sem hangzott el a következő beszélgetés a második félidő közepén:
– Csak most nem kéne gólt kapni, nagyon messze még a vége. Egyet biztos kapunk, azt a legvégén kéne.
– Igen. A legjobb lenne talán a nyolcvannyolcadik után.
Mondom, meg sem történt. Csak álltunk ott, és egészen nyugodtak voltunk.
Persze addig láttunk egy remek Banó-lövést (46. bajnoki, 1. gól – 20 éves), valamint egy parádés Vadócz-passzból két csellel befelé induló, és a végén gólt lövő Ben-Hatirát. Ilyen gólokat nem csak szabad, hanem illik is lőni.
Egyébként Ben-Hatiráról ismét meg kellett állapítanunk, hogy nagyon tud a srác, és ha akarna, ha besorolna a rendszerbe, a liga egyik legjobbja lehetne. Elég csak az indításai ütemét megvizsgálni. Nem véletlen, hogy nem itt töltötte a(z első?) fénykorát.
Kesztyűs eközben jelző nélküli cserévé nemesedett, Lanzafame pedig időhúzónak. Egyébként pedig ugyanazok játszottak legalább fél órát Kövesden, mint akik két hete a Videoton ellen is.
„Gólvideók és osztályozókönyv Kövesdről” bővebbenMezőkövesd – Bp. Honvéd @ Mezőkövesd, 17h
A Fortepan még mindig az egyik kedvenc oldalam a Hungaricana mellett. Minap az értekezlet szóra kerestem rá benne egy unalmasabb megbeszélésen kókadozva, náthásan, betegecskén. A régen minden jobb volt kikezdhetetlensége azonnal kikezdődött bennem, amikor megláttam az ugyanúgy unatkozó, az érdeklődés minimumfokát még a kamera kedvéért sem megvillantó arcokat. Akkor tudtam, megérkeztem.
Ennek ellenére fejtágító következik, ahol kivételesen nem grafikonokat kell majd nézegetni a végtelenségig, nincs benne termelési jelentés, helyette kaptok mindenféle kérdéseket, amik senkit sem érdekelnek általában, engem mégis foglalkoztattak szombat kora reggel. Dohányozni, pohár vízért nyúlni, kissé elszenderedni ér, és az sem ciki, ha menet közben kimész a mosdóba, majd vissza sem jössz.
„Morális kérdések feszegetésével valamint fogalomdefinícióval ütjük el az időt Mezőkövesdig” bővebbenN’Gog és Moutari is csatlakozott az edzőtáborozó csapathoz // a honvedfc.hu elismerte a pletykát, hogy Moutarit a Mezőkövesd nem engedte el eddig. Szimpatikus.
sorsoltak az NB I-re // a Diókkal kezdünk, az még kérdés, hogy hol, mert az MTK pályája az első forudlóban még fogalt lesz. A Fradit és a Videoton kétszer fogadjuk, Kisvárdára egyszer, Felcsútra és Zalaegereszegre viszont kétszer is megyünk. Ha jól csináljuk, az utcsó fordulóba ismét kiejthetjük a Felcsútot. (További részletek itt.)
Palmes és Vólent // próbajátékon van a román kettőbe frissen feljutott Csíkszeredánál – tudtuk meg a helyszínen. Ha jól emlékszem, Palmes még mindig a mi játékosunk, és Barcikán csak kölcsnben volt az elmúlt években.
Gergényit // végleg szerződteti a ZTE. (Hétfői hír, csak lemaradt eddig.) (via ZAOL)
erdélyi futballszótár // egy kis érdekességként beszúrnám ide azt a két szót, amit az elmúlt napokban tanultam:
Elég jó szavak, kéne használni otthon is.
Mezőkövesd – Honvéd 3-1 // osztályozókönyv
Nem voltunk jók, különösen a középpályánk. Ben-Hatira és Gazdi is úgy volt, hogy megcsinálta a szép cselt, megvolt a neheze, majd jött a homálypassz, vagy egy lövés a semmibe.
Hiába mentünk előre, hiába fociztunk, semmi sem jött össze. Még rosszan is jobbnak, támadóbbnak tűntünk, nem hiszem, hogy bárki azt érezte volna a meccs alatt, hogy a Kövesd nyerhet.
Erre kiderült, hogy bennünk ennyi van, miközben a Kövesd képes sebességet váltani. Moutari és Vajda bejött, majd az utolsó húsz percben lerendezte a meccset. Értitek, Moutari, padon, Kövesden. Nem egyszerű.
„Ilyen az, amikor valóban nincs szerencsénk” bővebben