Mastodon

Címke: MFA

Csak a szokásos: első félidő közepén kapott gól, majd fordítás

BVSC–Honvéd 1–2

A videón visszanézve nekem úgy tűnt, hogy a BVSC gólja előtt kézzel vette át a srác a labdát, majd vágta a kapunkba. Baj, mert addig helyzete sem volt a BVSC-nek, és egészen a második félidőig, amikor vagy egy, a bal kapufa mellé csorgó lövésük, amit Tujvel is dermedten nézett, szóval addig helyzetük sem volt. Egyáltalán nem lehetett azt érezni, hogy gólt kaphatunk, aztán mégis.

B. pont mondta a tizedik perc környékén, amikor már voltak bőven helyzeteink, hogy jótt tenne egy kapott gól, mert akkor fordítunk, és sima 3–1 ide. Pár perc múlva bejött, majd fordítottunk, igaz, a vége csak 2–1 lett.

Mennyire máshogy hangzik a „csak a szokásos” így, mint Kazincbarcikán a 8. percben, 0–2-nél.

„Csak a szokásos: első félidő közepén kapott gól, majd fordítás” bővebben

Lerántjuk a leplet a semmirekellő fiatalokról!

Lement 29 forduló a bajnokságból, és állunk ott, ahol állunk, viszont legalább újra alkalom nyílt felmelegíteni a kérdést:

mégis ki(k) miatt történik ez a szarság velünk?

A magyarázatok egy része természetesen rögtön megteremti a saját értelmezéséhez szükséges ideáltipikus környezetet, vagyis feltételezi, hogy minden rendben a klubnál, és a padon megfelelő szakmai stáb ül, tehát egyértelműen a játékosok között kell keresni a felelősöket.

Innen aztán szétválnak az utak: fiatalokra és légiósokra, egyedül azt a tényt negligálva, hogy a csapatban tavaly nyár óta sokkal inkább a frissen igazolt légiósok játszanak, mint a fiatalok, és nehéz azt elképzelni, hogy mégis ezen szűk kisebbség (a fiatalok) ellenére vagyunk rosszak, hiszen a zseniális igazolások csak ennyire képesek ellensúlyozni a hiányosságaikat. Bezzeg, ha nem játszanának a fiatalok, minden sokkal, de sokkal jobb lenne.

A történettel mindössze egyetlen bibi van: a fiatalok alig játszanak. Amíg az új igazolások az összes játékidő 42,8 százalékát adják, addig a fiatalok a 18,5 százalékát.

„Lerántjuk a leplet a semmirekellő fiatalokról!” bővebben

A fakó védelmében

Mostanában több helyen is belefutottam olyan beszélgetésbe, hogy kellenek a fakók az NB III-ba, vagy sem, hogy minek vannak, ha úgysem juthatnak fel, miközben beleszólnak a bajnoki végeredménybe? Vagy: minek vannak, ha úgyis a nagycsapat játékosai játszanak vissza, és nem a fiatalok? Satöbbi.

Szerencsére és egész véletlenül van egy kimutatásunk a Honvéd NB III-as csapatáról, és bár a vitába nem akarok beszállni, mert szerintem jó, hogy van fakónk NB-s szinten, azért pár adatot megosztanék veletek.

„A fakó védelmében” bővebben

Átrok az ötvenötödik, ezért statisztikázzunk kicsit

Mármint beírtuk Átrokot a táblázatunkba, mint 55. akadémiai nevelést, aki a Honvédban debütált, és ha már ott jártunk, akkor észrevettünk pár érdekességet.

(Mellékszál, és majd valamikor utánaszámolunk: közelít a százhoz az NB I-ben, illetve más országok élvonalában bemutatkozó akadémistáink száma. Az 55 saját mellett egyelőre 37 elemet tartalmaz a máshol bemutatkozók táblája, azonban utóbbit a kiemelkedően nagy munkaigénye miatt viszonylag hanyagul frissítettük.)

„Átrok az ötvenötödik, ezért statisztikázzunk kicsit” bővebben

Benczenleitner úgy indított, hogy abból akár válogatottság is lehet

Hopp, egy szó lemaradt: „akadémista mezőnyjátékos„, ugyanis kapusból többen is debütáltak 90 perccel: Czuczi, Szemerédi és Berla.

„Benczenleitner úgy indított, hogy abból akár válogatottság is lehet” bővebben