Címke: Pécs
Az idény tükre…
…volt a tegnapi meccs. A 80. percben még úgy ültem a lelátón, hogy két dologban voltam biztos:
- bennmaradtunk;
- a beszámoló poszt első bekezdésében (ami arról szólt volna, hogy bennmaradtunk).
Mert hát mi másra irányították volna gondolataim a látottak? 80 percen át koncentrált a csapat, szívósan védekezünk, amikor hibázunk (ami azért nem volt ritka), akkor pedig ótvar mázlink van. A gól is: felső kapufát fejel a pécsi srác, az ellentámadás második hullámából meg mi lövünk gólt, gyakorlatilag a harmadik kapura lövésünkből a meccsen, szemben a rengeteg pécsi nagy helyzettel. (Csúsztatok picit, mert a rengeteg helyzet nagy része ezután jött tőlük, és az a rengeteg is alig több, mint féltucat). Tiszta 1996-os MK-döntő. Ezek után itt csak jó vég következhet.
Aztán a pécsiek porlasztottak kettőt, mi meg lelkesen odaálltunk és letüdőztük a galambokat. Szívem szerint azt mondanám, essünk is ki ezek után, de persze csak az elkeseredés beszél belőlem. Remélem. „Az idény tükre…” bővebben
Mi a fenéket csináljak ma amúgy a kismillió kötelezettségem mellett?
Bevásárlás, hozz virágföldet is, kösd be az új csillárt, de ne váltókapcsolósra, hanem mindegyik égjen, másik lakásban konyhabútort falra, internetet beállítani, közben főzz ebédet, de maradjon holnapra is, sok lesz a dolgunk. Ha a vesszőhibát nem vesszük figyelembe, akkor valami ilyesmi a szombatom, és azon belül is a kegyetlen délelőttöm. Mindezt irtózatos fejfájással kísérve, paradicsomlét szürcsölgetve valami zsírossal. Amúgy már simán 11 az óra, nem kicsit vagyok megcsúszva.
„Mi a fenéket csináljak ma amúgy a kismillió kötelezettségem mellett?” bővebben
Az van, hogy a Pécs elleni meccsen Alcibiadét láttátok a legjobbnak,
miközben a 2,29-es átlaga nagyjából annyi, amennyivel Job szokott jobb napjain a legrosszabb lenni. Mondjuk a kisöreget sem kell félteni, 0,79 pontja azt jelenti, hogy voltak néhányan, akik kettest adtak neki.
„Az van, hogy a Pécs elleni meccsen Alcibiadét láttátok a legjobbnak,” bővebben
Osztályozókönyv vs. Pécs
Kemény menet lesz azt mondani, hogy egytől tízig, de tessék élni vele. Osztályozz, hogy kiadd magadból a dühödet, nihiledet, tehetetlenségérzetedet, meg úgy bármit.