Ma tizenegy éve, hogy Öcsibácsi nincs közöttünk. Nehéz, és talán felesleges is bármit írni róla, annyira központi figurája, igazodási pontja az életünknek, a szurkolásunknak, a kispestiségünknek.
A mindenféle kötelező megemlékezés helyett inkább megmutatnám az egyik kedvenc képemet: a bárpultot támasztó Puskás Ferenc. 1982-ben készült a régi Budapest Sportcsarnokban, ahol valami rendezvényen lépett fel, a riporter Déri János. Egy évvel a hazatérése után, mint ha mi sem történt volna, a bal könyök hanyagul a pulton, és megy a duma.
Nekem ő Puskás.
A 2006-os szomorú nap krónikáját itt olvashatjátok, a fotó pedig a Fortepan remek gyűjteményéből van és Urbán Tamás képe.
Ha semleges akarnék lenni, azt írnám: holnap jön az első komolyabb rangadónk, az első erősebb keret ellen idén. De tudjátok, hogy ennél a párosításnál nem tudok visszafogott lenni :).