mert célunk csak egy van
A VaSAS nem zöldSAS, erre rájöhettünk tegnap is, lévén bekövetkezett a rosszabbik forgatókönyv, mitől tartottunk. Úgyhogy a szombat mindössze két halovány pozitívumot hozott csak nekünk:
A címbeli kérdés több, mint adekvát: a múlt heti Fradiverés örömhullámai még mindig nyaldossák kispesti lelkeinket, és én is szívesen átélnék még sok olyan hétfőt, mint a mostani volt, amikor a megelőző péntek harsány kurzusfradista kollegáit napokig nem látom, mert nem mernek a szobám 100 méteres körzetébe jönni, nagy a csend, hiába. Még szebb, hogy azóta a zöldek a Vidit is kiverték a kupából, azaz nem az ő hullámvölgyük nagy, hanem mi voltunk megoldhatatlan feladat múlt héten, hehe. Tudom, ezek bullshitek, de akkor is jó ezen élvezkedni. Ma viszont jön a Vasas, papíron az egyik leggyengébb idei vetélytárs, akik azonban
ad1) keretileg egyáltalán nem gyengék;
ad2) idén már kétszer levertek minket.
Na, mi lesz ma? „Elindulunk felfele vagy jön a harmadik szezonbeli Vasas-égés? Beharang, kibeszélő.” bővebben
Idén utoljára.
Rögvest lopott gondolattal kezdek: a tegnapi beharang kommentjei között többen is jeleztétek, hogy a Vasas meccs egyfajta tükre lehet majd az egész szezonunknak: ha győzünk, jó a félidény, ha kikapunk, akkor meg nem. Jó gondolat, és sajnos be is teljesült, ráadásul nem a pozitív előjellel. „Szezont zártunk” bővebben
Amikor 2010 őszén elkezdtük a blogot, emlékszem, mennyire tetszett, hogy a sorsolásunk szerint úgy zárunk, hogy itthon a Siófok meg a Vasas, aztán idegenben az MTK ellen, azaz két hazai + egy vendég pesti, és milyen jó lesz forraltborozni a Hungária körúton, és még az sem érdekel, ha nem nyerünk mert a hangulat király lesz.
Végül a Sió ellen kikaptunk, a Vasassal meg döntetleneztünk, ha minden igaz, az MTK-meccs meg annak rendje és módja szerint elmaradt a havazás miatt (ami pont a Vasas elleni végén indult meg, így már hóban vezettem át egy várostúlvégi Halloween-bulira, ahol amúgy iszonyat finom pulykasültet készített egy amerikai lány), de annyira már nem is bántam az elmaradást, olyan kilátástalan volt a Morales-Supka interregnumban a csapat, azt leszámítva hogy az Eger elleni MK-visszavágon láttam Baráth Botit, a bajnokikon meg Nagy Gerit és Czárt, és azt gondoltam, mind az ászaink lesznek majd. Kettő végül be is jött, nem rossz arány. Nos, azóta várok egy hangulatos pesti ősz-zárásra, talán ma megkapom.
„Igazából 2010 őszére vártam ezt a meccset, de most kapom meg” bővebben
Horváth 5 – Botka 5, Lovric 5, Bobál 5, Baráth 5 – Nagy Geri 5 (Délczeg 3), Kamber 5, Hidi 4 – Prosser 4 (Vernes 4), Youla 4 (Ihrig-Farkas -), Holender 4 /// Rossi 4
Horváth 5 – Botka 5, Lovric 5, Bobál 5, Baráth 5 – Nagy Geri 5 (Délczeg 3), Kamber 5, Hidi 4 – Prosser 4 (Vernes 4), Youla 4 (Ihrig-Farkas -), Holender 4 /// Rossi 4
Így néz ki a csapat osztályozókönyve a Vasas elleni meccset követően. Mivel idén már csak egész számokkal játszunk, ezért kivételesen mondok tizedeket, sőt, századokat is: Horváth 5,02-vel lett a meccs legjobbja, Kamber 4,96-al a második. Délczeg 2,72-vel a leggyengébb, Gyula 3,61-el és egy kihagyott tizenegyessel is majdnem egy teljes osztályzatot vert rá. Délnek igen rossz a respektje jelenleg a szurkolók körében, azt ki merem jelenteni.
„Ha egy lepke is elég a #meccsembere címhez, akkor Szabinak vajon miért nem megy?” bővebben
![[videó] Összefoglaló, edzői nyilatkozatok](https://i0.wp.com/csak.taccs.hu/wp-content/uploads/sites/10/2015/09/vasas-kezdocsapat.jpg?fit=960%2C288&ssl=1)