Előre a Legjobb Középcsapat címéért a Középcsapatok Nemzeti Bajnokságában!

Diósgyőr – Bp. Honvéd @ Debrecen, 18:00

  • Tizenkét forduló után négy csapatnak is nullás a gólkülönbsége – közte nekünk és a Diósgyőrnek.
  • A Dió meccsein 44, nálunk 40 gól esett, vagyis a két legtöbb gólos csapat játszik ma egymással.
  • A Debrecen ugyan most nagyot fut, és igazából ide kéne számolnunk, mégis: a negyedik és a kilencedik hely között négy pont van, szinte nulla gólkülönbség, vagyis idén hamar kialakulni látszik valamiféle középmezőny.
  • Ennek lenne jó minél előbb az élére kerülni.

“Előre a Legjobb Középcsapat címéért a Középcsapatok Nemzeti Bajnokságában!” bővebben

Utazós két hét következik, bónusz válogatott után térünk vissza, ami nem mindig jó nekünk (bónuszextra Andó-Szabó) – a poszt persze tök másról szól

Haladás – Honvéd @ Sopron, 15:30

  • 10.14. Haladás @ Sopron
  • 10.18. Sutjeska U19 @ Bozsik
  • 10.21. Diósgyőr @ Debrecen
  • 10.25. Budaörs @ Tatabánya // Magyar kupa
  • 10.28. Balmazújváros
  • 11.04. Felcsút @ Bozsik

Két hét alatt bejárjuk a fél országot, és majdnem mindig azzal játszunk, aki nem csak névleg, hanem valóban is a házigazda. NB I., 2017 – a Balmazújváros Balmazújvárosban fogad minket.

De addig még Sopron, Haladás, második kör.

“Utazós két hét következik, bónusz válogatott után térünk vissza, ami nem mindig jó nekünk (bónuszextra Andó-Szabó) – a poszt persze tök másról szól” bővebben

Lazovic, Nego off, de ennél azért keményebb a Videoton

Videoton – Bp. Honvéd @ Felcsút, 20:30

Ilyenkor érzem azt, hogy nagyon egy játékos köré épül a csapatunk. Ha Lanzafame nincs, akkor szinte semmi sincs. Mostanában például szinte csak neki megy elől, meg is érezzük pontszámban. Pedig tudjuk, elég ha még valakinek, nem sokaknak, csak még valakinek jó napja van, Lanza majd megoldja, ha társat kap. Nekünk nem férne bele egy Lazovic kiesése.

Hogy mennyire összecseng az érzet a valósággal, arra mindig lesz valami statisztikám. Tavaly Lanzafame az első, idegenbeli Kövesden tért vissza (3-1 oda), majd összesen egy meccset, a gyirmóti 0-4-et hagyta ki, és ezzel ötödik lett azon a listán, ami a pályára lépést és a megszerzett pontokat átlagolja.

  1. Nagy Geri 2,32
  2. Gróf 2,16
  3. Ikenne-King, Koszta 2,10
  4. Lanzafame 2,04
  5. Kamber 2,03

Ennyi. Vannak nyerő típusú emberek, és vannak a többiek, akik kellenek, de nem úgy, mint hús, hanem mint legalább annyira fontos része a gépezetnek. A stabilat hozni legalább annyira komoly skill, mint meccset eldönteni. Talán nem véletlen Nagy Gerié volt tavaly a legmagasabb meccsenkénti pontátlag.

“Lazovic, Nego off, de ennél azért keményebb a Videoton” bővebben

Negatív + negatív = pozitív, szóval még az is lehet, hogy szép esténk lesz

Mondjuk egyelőre nem így indul, ahogy a fenti matematikai alapigazság mondja. Szurkolói társaságunk egyik tagja csúnyán lerobbant a héten, lehet, ma a meccsen se lesz ott. Hanta úrnál nincs net, kétségbeesve engem kér fel beharangozóra, azonban jómagam tegnap a David Gilmour koncertfilmről hazafele a kocsibejáró újonnan felszerelt kapujának működési elvét még nem fogva fel teljesen úgy rá***tam a kezemre (az ÍRÓ KEZEMRE) a kaput, hogy ezt a posztot 2 fájdalomcsillapítóval, az új Paradise Lost lemez végtelenítésével és csöndben sírdogálva tudtam csak kivitelezni. Közben a csapaton Erik kísérletezik izgalmas, ám követhetetlen taktikákkal, a középpálya fele sérült (bár Gazdi már kispados volt Pakson, Filip meg játszott az NB3-ban), a zöld métely magára találni látszik, lehet, hogy jönnek velük az igazi szurkereik is, áh, ez annyira szar hét, hogy nehogy már ne nyerjünk. “Negatív + negatív = pozitív, szóval még az is lehet, hogy szép esténk lesz” bővebben

Szombat esti meccs a nyugodt szünetért, ami minden lesz, csak könnyű nem

Nagy Gerivel hirdetett rangadó, szép idő, csodás csapat – mi kell még? (fotó: RW)

Győzelemmel és az első etapot kvázi kimaxolva fordulunk rá a szünetre, vagy az utóbbi hetekben rendszeresen megkísértett Fortuna istenasszony ezúttal inkább beverve egy majorannás májashurkát Herczeg Bandiékat csókolja homlokon? Ez az este fő kérdése, kíváncsian várjuk a választ. “Szombat esti meccs a nyugodt szünetért, ami minden lesz, csak könnyű nem” bővebben

Ősz a nyárban. Mezőkövesd-Kispest beharang.

Bízom benne, hogy Lanza kérdése jogos!

Megmondom őszintén, én annyira nem csipázom a bajnokságok elejét. Ez még gyerekkoromból fakad, amikor 1-1 jól sikerült (jól sikerült… mit beszélek, akkor még csak ilyenek voltak), arany- vagy ezüst- vagy bronzérmes idény után megint kezdődik nulláról az új, az nem volt jó. A tavaszt szerettem és szeretem, a szezonzáró hónapokat, nem a tét nélküli nyüglődést. Sőt, mióta jó 10-15 éve pedig már júliusban is vannak meccsek, hát a kánikulás szenvelgéseket az ideiglenes, még fő igazolásaitól mentes csapatunkkal a pályán, még jobban utálom. Én az őszt szeretem fociban, amikor már kábé összeáll a keret, és amikor tényleg focihangulata lesz az egésznek, amikor már egy bajnokságban érzem magam, nem nyári, alig-tét előmeccseken.

Idén? Idén nem. Idén élvezkedtem eddig. “Ősz a nyárban. Mezőkövesd-Kispest beharang.” bővebben

Csak a szezon szurkolását kérem, meg 3 pontot…

Ha semleges akarnék lenni, azt írnám: holnap jön az első komolyabb rangadónk, az első erősebb keret ellen idén. De tudjátok, hogy ennél a párosításnál nem tudok visszafogott lenni :). “Csak a szezon szurkolását kérem, meg 3 pontot…” bővebben

…és az megvan, hogy ma este a BAJNOKCSAPAT megkezdi az új szezont?

Ízlelgessük nyugodtan a fenti címet, nyammogjunk rajta és dőljünk hátra elégedetten estig a kis fotelunkban otthon, mert ez még mindig egy összehasonlíthatatlan érzés. Ma este elindul az NB1 új idénye, és a csúcsmeccs az ugyanúgy a Bozsikban lesz, mint 1991 augusztusában az akkori első fordulóban, amikor a Győri ETO-t fogadta a regnáló magyar bajnok; most egy másik nyugati csapat, a Hali jön, de a BAJNOK és a stadion ugyanaz, és már alig várom a kezdő sípszót! “…és az megvan, hogy ma este a BAJNOKCSAPAT megkezdi az új szezont?” bővebben

A Nagyerdőben folytatjuk a tavaszi őrületet

Beharang, kibeszélő holnapra.

Egy hete az MTK előtt azt írtam: ne számítsatok tőlem értelmes, összeszedett beharangozóra, mert fejben szétestem, mint Odikadze, mikor rástartolt Abraham a 2009-es kupadöntőn. Jelentem, azóta eltelt egy hét, és a helyzet csak rosszabb lett – nem alszom, a melóban néha katatón állapotba zuhanva Kispestszurker- rigmusokat kántálok, és a monitoromon a kötelező munkaanyagok elmosódnak előttem, és helyettük mindenféle meccsemlékeket vetít elém a képzelet Piroska Atti borvirágos orrától Dubecz hajpántján át Szabó Tibi MK-döntős ismételt tizenegyesén keresztül Lanza debreceni mega-szabadrúgásgóljáig. Főleg az utóbbit. És érzem, ezzel nem vagyok egyedül! “A Nagyerdőben folytatjuk a tavaszi őrületet” bővebben

Beharang’Out of the blue…

A mostani csodaidényhez képest borzalmas emlék a Vérhód-éra, melynek MTK-Kispestjén Nagy Geri és Kanta párosa itt a ‘csúti pályán méregeti egymást. (mtk.hu)

Out of the blue, azaz ≈ hasból, ahogy az angol (vagy az egyszeri kispesti klubtulaj) mondaná. Hasamra ütve jön ugyanis a mostani beharang/kibeszélő, mert nem tudok egyszerűen előre megfontolt, értelmes dolgokat írni, hiába jár 0-24-ben az agyam hetek óta vörös-fekete üzemmódban. És hiába dumáltunk chaten a csakblog csapattal egész héten hogy mi-hogy-miként lesz szombaton, most csak ülök és nézek ki a fejemből, a pulzusom meg valahol az egekben.

Holnap meccs. “Beharang’Out of the blue…” bővebben