robwarzycha

Annyira rosszat vártunk, hogy most meg az egy pontot keveselljük: ilyen a kispesti szurkolói lét (szívecske)

Videoton – Kispest 0:0 // plusz osztályozókönyv

Csodás címképünket Hantának ajánljuk szeretettel: paints_not_dead!

„Mik a várakozásaid, Ati?” – kérdezte az orkánkabátjába burkolózó Elnök úr, amint kikászálódtam a kocsiból a vendégparkolóban, sikertelenül próbálva alkalmazkodni a harapós hőmérséklethez. „Azt hiszem, inkább nem mondom” – feleltem kényszeredett mosollyal. Normál esetben ilyenkor az aktuális beszélgetőpartnereim korholva kárhoztatnak az örök pesszimizmusom miatt, ám most a nagy nehezen bevallott „kapunk egy hármast” jóslatomra csak csöndes bólogatások voltak a válaszok a derék KLTE arcok részéről. A lelátóra felmászva aztán Old Babarral folytattam le szinte mondatra ugyanezt a párbeszédet, és bár a kispesti ajándékbolt-pápa sem nagy rajongója a kishitű kiszólásaimnak, ezúttal ő is csak csöndesen azt súgta vissza: „Atikám, sajnos én sem várok mást”. Ehhez képest, azt hiszem, nem is lehetek elégedetlen most, ahogy a Góóóóól műsor alatt gépelem be a posztot.

bővebben

Bele a ködbe?

Videoton-Kispest beharangozó egy vidám péntek reggelen

Csúcson a sál. A csapat hol lesz tavasszal?

Holnap elindul a szezon tavaszi fele. Normális esetben (és a csakblog eddigi közel 10 éve alatt mindig) ilyenkor, a csapat aktuális állapotától félig-meddig független kedv-túlcsurranós poszt következne, a hosszú téli hónapok után kiéhezve a focitavaszra, a megint meccsre járásra, az új igazolások élőbeni lecsekkolására, az esélylatolgatásokra, a mez/sál/Puskasarmy póló büszke visszakúszásával a kabát alá.

Nos, idén pont ez nincs meg bennem, és valahogy azt érzem: holnap a robotpilóta visz majd csak le Fehérvárra, mert menni kell. Ami persze szintén egy érvényes álláspont, csak ennek ősz végén szokott itt lenni az ideje, amikor már elég a szokásos kilátástalanságokból, nem pedig a „tavasz” kezdetekor. Valószínűleg pont itt van a gondom.

bővebben

A szinuszgörbe aljáról jelenleg örülök, hogy vége az ősznek

Bp. Honvéd – Újpest 0-0 // plusz osztályozókönyv

Az a helyzet, hogy sanyarú párhuzam ugrott be a posztírás kezdetekor a csapat őszi teljesítménye és a blogon való recens jelenlétem között. Mindkettő erősen hullámzó. Az első miatt pedig a második eredményeként ritka felbukkanásom hangulata is hullámzik: míg legutóbb, a DVTK elleni hazai után arról értekeztem, hogy én – némi költői túlzással – ettől az idénytől (kerettől és klubvezetéstől) kb. csak az aranyat tudnám igazi örömmel fogadni idén, addig most megint ott tartunk, hogy langyos középmezőnyben evickélve eresztjük el hétről-hétre az esélyt, hogy legalább a dobogóra felzárkózzunk.

bővebben

Kiesőjelöltből bejelentkeztünk (minimum) a dobogóra? Mi a f… folyik Kispesten?

Bp. Honvéd – Paks 2-1

Az a helyzet, hogy Craiova után, augusztusban én semmit nem vártam ettől az évtől. Fura igazolások, szerencsevadász CV-jű edző, látványosan amatőrködő profi tulajok, totális káosz. Aztán most itt van november vége, és eleve úgy indultam a meccsre, hogy ma tuti győzünk, és még a Bűzös góljánál sem szartam be (jó, nem nagyon),sőt, mondtam Öcsémnek, hogy ha kapunk 3 percen belül egy kretén tizit, akkor még meglesz a meccs. Ez a tippem bejött, akkor azt már nem is merem leírni, a szezon végére mit jósolok. Mi a fakk folyik Kispesten?

bővebben

A szülinap végére

Jó szokásunkhoz híven teljesen illogikus lépésként és szerkesztési abszurditásként a reggeli BSZ posztra szokott úri késésemmel én is reagálnék, nem annyira hosszan, mint szoktam, de azért a miheztartás végett valami legyen itt tőlem is.

bővebben