Emlékszem, RW-vel a stadion egyik VIP-boxából néztük, mert a sajtópáholy valamiért nem üzemelt, és itt jelölték ki a helyünket. Az ablakokról hiányzott a szigetelés, és a réseken át betörő levegő cúgja miatt bent rosszabb volt, mint a box előtti teraszon a tiszta hidegben.
A félidőben Fredi Bobic mellett hugyozhattam, aki akkoriban valamelyik német klub játékosmegfigyelője volt, és mindenki tudta, hogy Danilo miatt utazott idáig. A mosdóban természetesen hideg, és a vezetékes víz hiánya fogadott minket. Bobic értetlenül nézett rám, én széttártam a kezem, és ennyiben maradtunk.
A pályán viszont oktattunk.
„Értelmes célokért is lehet Győrbe utazni (hogy aztán az álom álom maradhasson)” bővebben