Mastodon

A minimumprogram teljesítve: NB I.!

Szeged–Kispest 0-0

ez a poszt inkább az érzelmekről szól, mintsem a történésekről.
kéretik így kezelni.

1072 nap a másodosztályban. Közel három év. Iszonyatosan sok idő. A klubtörténet első élvonalbeli bajnokija (1916.09.03.) és az első érem, egy ezüst megszerzése között (1920.06.20.) is mindössze 1386 nap telt el. Abban a mezőnyben, abban a magyar futballban érmet szerezni egyáltalán nem volt kis dolog. Gondoljunk bele, a korszakban a magyar foci az angol, uruguayi, argentín, dán és skót mellett/mögött az első öt-hatba tartozott a világon. (A témáról részletesen Szegedi Péter második tanulmányában olvashattok ebben a kötetben. [106. oldal])

A kétezer-húszas évekre aztán eljutottunk oda, hogy harmadszori próbálkozásra sikerült egyáltalán feljutni az NB II-ből.

„A minimumprogram teljesítve: NB I.!” bővebben

Feljutás: első esély

Szeged–Kispest @ Szeged, vasárnap 17:00

Nagyon egyszerű a helyzet: először van matematikai esélyünk feljutni, tehát b*sszuk tele a szegedi vendéget, és szurkoljuk ki. A matekról itt olvashatsz részletesen, bár felesleges kattintanod, mert a lényeg egy mondat: legalább annyi pontot kell szereznünk, mint a Kecskemétnek Kozármislenyben. Ennyi.

Minket most egyedül az érdekeljen, hogy vasárnap keljünk útra, autóval, vonattal, vagy akár felőlem bringó hintóval (mondjuk ahhoz elég korán kell indulni), a lényeg, hogy minél többen legyünk ott, mert szükség lesz ránk.

„Feljutás: első esély” bővebben

Podcastajánló: Ziccer EP334

Kecskeméti Péter sztorija.

Múlt héten Kele János volt az egyik vendég a Nekünk a Kispest podcastben, és a magyar futball finanszírozása előtt álló kihívásokról beszélgettünk. A 24.hu aktuális, Kálnoki Kis Attilával közösen vitt Ziccer podcastjében érintőlegesen szintén előkerül a téma, azonban ami számunkra sokkal inkább érdekes, az a vendég, Kecskeméti Péter története.

Péter az MFA-n nevelkedett még a Hemingway-időszakban, majd megfordult a Fradinál és Nyíregyházán, mígnem 24 évesen abbahagyta a focit. Az adás elején hallható története betekintést nyújt, hogy miként működött akkoriban (?) a tehetséggondozás, illetve pontosabban a röghöz kötés a magyar akadémiákon, és speciálisan Kispesten. Érdemes legalább az elejére odakattintani.

„Podcastajánló: Ziccer EP334” bővebben

Feljutómatek – 28. forduló

Számítunk az aktív részvételünkre, bár nem szükséges feltétele a feljutásnak.

  • Kozármisleny–Kecskemét, vasárnap 17:00
  • Szeged–Kispest, vasárnap 17:00

Hét pont az előnyünk, három forduló van hátra, vagyis a matek nagyon egyszerű: legalább annyi pontot kell szereznünk, mint a Kecskemétnek, és akkor feljutottunk. A legalább annyi pont például azt is jelenti, hogy ha a Kecskemét kikapna Mislenyben, akkor nekünk mindegy mit játszunk Szegeden.

„Feljutómatek – 28. forduló” bővebben

Nem érdemes magyarázni, ez újfent szánalmas volt

Kispest–Soroksár 0-0

Sorozatban a harmadik hazai meccsünket voltunk képtelenek megnyerni, a haladás mindössze annyi, hogy most legalább nem kaptunk ki. Micsoda boldogság.

Pedig a saját kezünkben volt a sorsunk: amennyiben négy meccsből négyet nyerünk, bajnokként juthattunk volna fel. Erre az első adandó alkalommal, egy végtelenül alsópolcos, kiesőgyanús csapat ellen ellen feltettük a kezünket, hogy kösz, nem.

„Nem érdemes magyarázni, ez újfent szánalmas volt” bővebben