Hatodik forduló, Honvéd-Újpest a Bozsikban. Egy valamikor rangadónak nevezett párosítás, azonban manapság legfeljebb annyit mondhatunk el róla, hogy múltja van. Hatodik forduló, és a két csapat összesen egy meccset volt képes megnyerni az NB I-ben.
Változnak az idők. Manapság a Kisvárdák és Felcsútok idejét éljük, ami önmagában még nem lenne feltétlen gond, azonban ezek a klubok nem csupán a semmiből jöttek, hanem valamiféle szakmai programmal is rendelkeznek, vagyis a pénzüket megpróbálják értelmesen elkölteni. Jó, a Felcsút konkrétan az államkasszát.
Nekünk még ennyi sem sikerül. Döngetjük a mellünket a kibaszott profizmusunkkal, nem ugrunk el egyetlen píárlehetőség elől sem, majd szó szerint kussolunk, amikor az általunk mondottak köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. A Fradival és a Vidivel fogunk versenyezni, a legmodernebb kiválasztást alkalmazzuk a játékosoknál, Felnőttprogram, ésatöbbi, muhahahaha.
„Az ilyen párharcok mutatják meg a legtisztábban, hogy mennyire nyomoronc egy helyzetben vagyunk úgy mi, mint a magyar klubfutball” bővebben
