De most mondjátok meg, hát nem? És valahogy ezt tudja az ember előre, érzi, ezért nem voltam én sem ideges meg borúlátó már meccs előtt sem, noha az egész autó lehurrogott, hogy hurráoptimimista vagyok, mikor elmagyaráztam nekik, hogy a legrosszabb, ami történhet, az egy iksz, mert mi sose kapunk ki egy ‘csúttól, mert sose kaphatunk ki egy ‘csúttól. „Megint vigyázott ránk az Őrnagy odaföntről” bővebben
Kategória: Beszámoló
Kilenc saját neveléssel a kezdőben hoztunk pontot a másodikon
Szeretek úgy kezdeni egy posztot, hogy én megmondtam. Olyan simán lett döntetlen, hogy nem számított Hidi butasága és korai kiállítása, Szabi hatalmas bravúrja a végén, Bobál mentése a gólvonalról és a hasonlók. Ebben a meccsben egyszerűen nem volt benne a gól. Már csak azért sem, mert ha valakinek mégis sikerült volna, akkor a döntetlenhez kellett volna egy másiknak is, de hogy kettő legyen, az teljesen kizárt.
„Kilenc saját neveléssel a kezdőben hoztunk pontot a másodikon” bővebben
Gondoltátok volna, hogy olyan jól sikerült az NB I. átalakítása, hogy
minden harmadik meccset megnyerve, 16 forduló után tapadunk a dobogóra?
Mondjuk az is igaz, hogy a Fradit és a legvégét leszámítva, az egész bajnokság egy meddő középmezőny, ahol bárki elverhet bárkit. Hat csapat, azaz az összesség fele áll öt ponton belül, és akkor még nem is számoltam a második Paks négypontos előnyét, pedig magunkat ugyanekkora hátránnyal belevettem.
„Gondoltátok volna, hogy olyan jól sikerült az NB I. átalakítása, hogy” bővebben
Annyit már javultunk, hogy legalább NB I-es csapattól kaptunk ki
Tizenöt forduló ment le, vagyis annyi, mint egy normális, tizenhat csapatos bajnokság félidénye. Ilyenkor már lehet olyanokat mondani, hogy nagyjából hova tartozik a csapat, mit lehet várni tőle az év végén. (És itt most dobjuk, hogy Magyarországon télen elég könnyű totálisan átszabni egy keretet, és tavasszal valami teljesen mást csinálni, mint az ősszel.)
„Annyit már javultunk, hogy legalább NB I-es csapattól kaptunk ki” bővebben
Ez valami egészen szánalmas volt
de tényleg.
45 perc után nem hittem, hogy ez lesz a cím, de tény: a győzelem sem lett volna érdemtelen
Az évad egyik legócskább első félidejét a szezon egyik legjobb második félidejével próbáltuk feledtetni az MTK Fáy utcai albérletében – sajnos kevés sikerrel. Pedig a második 45 perc alapján tényleg megérdemeltük volna minimum az ikszet – ha nem a három pontot. „45 perc után nem hittem, hogy ez lesz a cím, de tény: a győzelem sem lett volna érdemtelen” bővebben
Figyelmetlenség, figyelmetlenség, kapuskérdés
Ciki, mert igazából azt várnátok most, hogy a tévés közvetítés hiányában okosságokat fogok írogatni a tegnapi meccsről, pedig nem. Egyrészt mert hiába remek a kilátás a Sóstó stadion vendégszektorából, azért annyira nem fasza, mint a MOL-terasz sajtójából, így nehéz bármi érdemlegeset megállapítani objektívan, másrészt valahogy úgy alakult, hogy mindenre figyeltünk, kivéve a meccsre.
Eső, pára, fű és sár: a kupahelyszín Soroksár
Iszonyat hangulatosan indult a mai napom, hogy aztán iszonyatosan szarrá ázzak, de legalább megvan a továbbjutás (és remélem nincs meg egy remek megfázás). Bevezetőnek ennyi elég is, akit érdekel a „Régi idők jellegű pesti focikalandjaink” sorozatunk, az ne habozzon, lapozzon. „Eső, pára, fű és sár: a kupahelyszín Soroksár” bővebben
Utálom ezt írni, de így ki lehet kapni…
Sajnos bejött az a babona-megérzésem, hogyha a Fradi nem 100%-osan fordul ránk, akkor baj lehet. Nyilván nem ez a fő ok persze, de valahol én is kapaszkodókat keresek, mert nem vagyok vidám. A Fraditól sosem jó érzés kikapni, nem egy felemelő dolog látni a VIP-ben pöffeszkedő divatharcosok kéjes mosolyát, ahogy gúnyosan táncolnak a 2:1-es „hősies” győzelem után a vendégtábor felé. És mégis, ráadásul pont ezért, no meg a csapat miatt, aki megtettek mindent, amit lehetett, meg a vendégtábor miatt, akik annál is többet, a szomorúságon kívül nincs rajtam a szokott világvége-hangulat. Így tényleg ki lehet kapni.
Csak persze szar érzés. „Utálom ezt írni, de így ki lehet kapni…” bővebben
Kamber Gyuri be..szta a happy endet
Semmi sem alakult úgy, ahogy vártam, de ennek most kifejezetten örülhet mindenki. Elállt az eső a meccs nagy részére, Vernes Rikárdó akkorát hajtott, mint egy csúcsidős Forrai Rambó, a meccs végén pedig nem számunkra jött a vészterhes fordulat. Komolyan, csak kapkodom a fejem. „Kamber Gyuri be..szta a happy endet” bővebben