Mastodon

Fekete hétfő Kispesten (olvasói levél)

2017. január 9. – egy ideig nem felejtjük ezt a napot. Teljesen szokványos, hogy a Kispest, jórészt saját nevelésű játékosokkal pontegyenlőséggel vezeti a bajnoki tabellát. Megszoktuk, erről szólt az elmúlt 23 év.

Nem. De arról sem, hogy elárasszon, magába faljon minket a totális tehetetlenség érzete. Hogy bármit csinálhatunk, nem mi vagyunk az erősebb kutya, amelyik b*szni fog. Ha a hatalom hív, akkor menni kell, mindegy hány év van mögötted, minden mindegy.

Milánt is elkapta a hév, összeomlott kicsit, és úgy érezte összeszedi a gondolatait egy amolyan vendégposztnak. Ahogy eddig, úgy ezután sem zárkózunk el a vélemények megjelenítésétől, szóval következzenek Milán gondolatai. Ilyen ez. Kispest’17.

“Fekete hétfő Kispesten (olvasói levél)” bővebben

BUÉK + pár helykitöltő életérzésbonbon RW-től

Elérkeztünk 2016 utolsó és 2017 első napjához, Boldog Új Évet kívánunk minden olvasónknak, magunknak pedig összességében egy penetránsan vörös-fekete évet, olyat, amire 365 nap múlva visszatekintve elégedetten mondhatjuk, hogy 2017 KISPESTI ÉV volt. Hogy ez miben áll, azt rátok bízom.

Búcsúzóul ezekben az ünnepi (és az engem évvégeken mindig elkapó elmélkedő) hangulatban következzen 3 rövid kis RW-karcolat egy wekerlei Kispest drukker sztenderd téli szünetéről. “BUÉK + pár helykitöltő életérzésbonbon RW-től” bővebben

Még négy óra, és indulunk…!

fcs
Final Crusade?

Alapesetben örülnék, hogy Hanta felnyomott egy beharangot, ami általában az én penzumom, ha ráérős időszakom van, de ha feltesz valamit akkor annyival kevesebb meló, meg nem posztolunk egymásra, etc. Most mégis kell írni nekem is, ez ilyen szakrális dolog, legyen itt az RW poszt is a mai nagy nap reggelén. “Még négy óra, és indulunk…!” bővebben

Csak Karácsony…

Hó most csak a képen (szerencsére - nem kell lapátolnom). Forrás: panoramio.com.
Hó most csak a képen (szerencsére – nem kell lapátolnom). Forrás: panoramio.com.

A fenyőfa alatt üldögélve, halászlémámorban és csillagszóró-illatban ezúttal egy rendhagyó, kissé melankolikus, kissé elmélkedős poszttal kívánunk mindenkinek szépeket az ünnepekre. “Csak Karácsony…” bővebben

Idén valami végleg megváltozott

Az van, hogy Gyula az első olyan játékosunk, aki már úgy számít öregnek, miközben egyáltalán nem az, hogy fiatalabb nálam. Szóval nem elég, hogy öregebb lettem a csapat legöregebbjénél (amit a jó Tóth Iván tolt ki egészen Bonazzoliig), mert az várható volt, hogy egyszer be kell következzen, hanem az is van, hogy akinél már öregebb vagyok (H halmaz szuprémuma), azt esetleg én, vagy a közvetlen környezetem akár, de a lényeg, hogy öregnek tartja valaki, aki velem nagyjából egykorú.

“Idén valami végleg megváltozott” bővebben

Valami van a levegőben…?

Kép1A címbéli kérdés utoljára akkor hangzott el a számból, mikor 2012-ben még egy szebb és jobb világban tesómmal a morvaországi Cerna Hora sörgyára fölötti dombról ereszkedtünk le a főzde felé, és megcsapta az orrunkat a malátázóüzem felől érkező csodás fuvallat illata. Hát, az se ma volt.

Most viszont ugyanezt kérdezem magamtól, és végre a Kispest kapcsán, ahol az elmúlt napok, ha nem is hurráoptimizmusra, de legalább egy kellemesen elcsodálkozós “Na mi történt itt?” eleresztésére azért okot adnak – meg persze a címbeli kérdésre. Ezek egyike sincs még persze megválaszolva, de hogy már maga a kérdés föltehető, az az elmúlt 15 hónap után nekem már szinte elég is. “Valami van a levegőben…?” bővebben

Újabb visszatérőnk: a rockzene!

Mondtuk, hogy figyeljétek a mindenféle csatornákat, mert ma délben debütált Kemenes Szabi és Dynamic közös szerzeményű kispesti indulója a Kispest-Honvéd Facebook-oldalán – és itt.

Tisztes stadionrock, rapbetét, könnyedén dúdolható szöveg. Szinte már látom magam előtt a kivonuló csapatokat szombaton, a korzón boldogan sörpadozó és csocsózó jónépeket, a visszatérő Kanyart, mondom én nektek, a Vidinek esélye sincs.

Kispest-induló 2015
Venenation feat. Dynamic
Zene: Kulcsár Attila (Kuli) – Kemenes Szabolcs
Szöveg: Kemenes Szabolcs – Gyurina István
Master & Recording: SilverHill studio – Vígh Arnold

/// A dal – a szerzők kérésére – letölthető, amihez ide érdemes kattintani.

Kérdések sora…

durer…merül fel most sokunkban ha a Honvédra gondolunk.

Kiesünk? Bennmaradunk?

Nagy baj lenne ha kiesnénk? Vagy…?

Érdemes egyáltalán ezen gondolkozni? Érdemes kijárni? Vagy távolmaradással tüntessünk?

Mit akarunk egyáltalán? “Kérdések sora…” bővebben

Elmondom, hogy szerintem miért volt remek dolog a hétvégi Kispesti Bajnokok című torna

kispesti_bajnokok_02Még a helyszínen beszélgettünk, és felvetette az egyik szervező, hogy talán kevesen jöttek el, kissé laza a lelátó. Így is lehet nézni. Meg úgy is, hogy amikor beszélgettünk, akkor a büfében álltunk, sörrel a kezünkben, és ha körbenéztünk, még vagy ötvenen-hatvanan ugyanígy. Aztán felmentünk a lelátóra, és ott még vagy három-négyszázan. Kevés? Nem, sőt, nagyon nem.

“Elmondom, hogy szerintem miért volt remek dolog a hétvégi Kispesti Bajnokok című torna” bővebben

Szezonzáró, széles spektrummal a legrosszabb emlékek újratöltésétől a pozitív hitig

nvrgrnItt a vége. A „fuss el véle kitétel” pedig talán sose volt ennyire igaz egy szituációra, mint most. Ezzel az ősszel tényleg fussanak el a felelősök, de jó messzire, mert ilyen kiábrándító, nihilista fél szezonunk már régen volt. Illetve… nem is olyan régen… Konkrétan 2014 tavaszán, emlékszünk. Szóval, ha pillanatra elhagyjuk az idényekben gondolkozó szurkolói énünket, és egy pillanatra visszavedlünk naptári évben számoló átlagos homo sapienssé, rögvest borzasztó a kép: két, egyaránt 8-9 meccsre rúgó nyeretlenségi (és jobbára vereség-) széria egyazon évben, azaz volt egy rövid, pár győzelmes Rossi-s március, egy Simon Mikis kifutott debreceni csodaest, pár elszórt nézhetetlen Vérhód siker, és…

…és ennyi. Erősen felejtős év, igaz? “Szezonzáró, széles spektrummal a legrosszabb emlékek újratöltésétől a pozitív hitig” bővebben