Mastodon

A helyzetet senki sem tekinti át, zavartan szívjuk a Symphoniát

Néha nem posztot, hanem esszét írunk. Mint például most.

Én már pont nem lettem úttörő. Nekem nagyjából tíz év jutott a létező szocializmusból. Félig kertvárosi, félig panel-gyerekként, két tanárszülővel és a húgommal hoztuk a czeizeli és egyben rendszerkonform családmodellt.

Nem volt meg mindenünk, de azt sem mondhatom, hogy unatkoztam volna. Pedig valójában igen. Csak az idő ment. A lőrinci szomszédságban néhány hónapon belül születtünk páran gyerekek, nyomasztóan hasonló körülmények közé, hasonló Kádár-kockákká bővített házakba. A legtöbb játékkal közösen játszottunk, mert nem mindenkinek, hanem csak valakinek volt meg. Egy csillagküllős BMX maga volt a csoda, és G-nek ilyenje volt. Elvált szülők gyermeke, úgy könnyű – értelmeztük tízévesen a születésnapitól a karácsonyi ajándékig nyúló horizontunkon a valóságot.

„A helyzetet senki sem tekinti át, zavartan szívjuk a Symphoniát” bővebben

Busby, Cruijff, de Gaulle, Fórizs, Buksi és egyéb nevek, mert a nevek a futballban igenis számítanak

Tizennégyezer karakter, szóval hosszú lesz.

Három, egymástól látszólag távoli, mégis erősen összefüggő témáról fogunk ma beszélni, vagy pontosabban írtunk róla egy rövidebb esszét:

  1. A csapat/keret nem tapasztalatlan és nem feltétlen alkalmatlan. A kieső helyezésben komoly a felelősségük egyénenként és csapatként is, azonban nem kizárólagos.
  2. Aki nem bírja a magyar másodosztály okozta lelki terhelést, az ne legyen futballista.
  3. Kell egy karizmatikus figura a klubhoz. Ugyanitt: Fórizs, takarodj!
„Busby, Cruijff, de Gaulle, Fórizs, Buksi és egyéb nevek, mert a nevek a futballban igenis számítanak” bővebben

Ennek a csapatnak pont a Fórizs-Laczkó páros hiányzott a végső széteséshez

Honvéd–Szentlőrinc 0–1

Ezt elkúrtad, Sándor. Nem kicsit, nagyon. Itt voltál már nyáron, jobbára te (Te) igazoltál, jött Sigér, Csilus, Ihrig-Farkas, Ene, Pauljevic csupa-csupa remek név. Hiányposztra, perspektívába. Te vagy a bizalmas, te költhetted Tamás pénzét.

Medgyest még Csertői hozta, és amikor nagyon szorult a hurok, jött Bévárdi és Hangya, majd a csatársorba Farkas Balázs, és még a végén Rácz Balázs, aki bár saját nevelésünk, az elmúlt másfél évben nulla gólos csatár. Az ötből négy legalább minőség, vagy az volt valamikor.

Ez aztán a keret, Sándor! Remekül összeraktad. Még edzőt is cseréltél, hiszen Csertőivel nem egyeztek a szakmai elképzeléseid. Miért is egyeztek volna, hiszen Csertői azóta átült a Mezőkövesd padjára, és négy meccsen három győzelem, egy döntetlen. Konkrétan úgy van tíz forduló után 7 pontunk, hogy abból 4-et még Csertői szerzett az első három fordulóban. A pontokat felcserélted a nem pontokra.

Gratulálunk, Sándor! Ez aztán a megkérdőjelezhetetlen szakmai munka.

„Ennek a csapatnak pont a Fórizs-Laczkó páros hiányzott a végső széteséshez” bővebben

Két hét után újra bajnokit játszik a férfi felnőtt csapatunk

Honvéd–Szentlőrinc @ Bozsik, 20:00 tv: M4 Sport

Ezt onnan tudom, hogy a Honvéd Facebookján hétfő reggel megjelent: meccsnap van! Annyira komolyan felvezették az elmúlt napokban, hogy egyenesen lázban égek, már most ott akarok lenni a Nagy Mérkőzésen.

Múlt hét csütörtökön elolvastam a klubhonlapon megjelent beharangozót, mert én még ahhoz a generációhoz tartozom, amelyik honlapokat, webkikötőket, portálokat olvas, egyenesen egy böngésző címsorába bepötyögve: vevé, vevé, vevé, pont, honvédfc, pont, hu, és ott találtam a cikket. Gondolom annyira nem lehetett fontos, mert különben kitették volna a Facebookra is. Mindegy, én már csütörtökön, a rádióból kijövet (ismét egy mekkora boomer dolog!) szinte azonnal elolvastam, és azóta is tűzben égek: mikor lesz már a meccs?

„Két hét után újra bajnokit játszik a férfi felnőtt csapatunk” bővebben