mert célunk csak egy van
Honvéd – Gyirmót @ Bozsik, 17:00
Nyilván mindenkinek ez a pillanat kell először eszébe jusson Lovricról: amikor Videotonban a 93. percben, 1-0-ás vezetésünknél megfogta Nikolic tizenegyesét.
Tegnap lehetett a nyilatkozós nap Kispesten, amikor bemutatták a sajtónak Pinezits Mátét, az új edzőt. Pinezits természetesen mindenhol elmondta ugyanazt, néhol még a szófordulatai is visszaköszöntek a Honvéd hivatalos oldalán megjelent székfoglalójából. Igazából, ha egyet olvastál, akkor mindet olvastad. (csakfoci, nb1.hu, m4sport, sportal, rangadó/24, MTI/Origo, az einstandolt lapot nem hivatkozzuk az oldalon)
Decemberben ugyanez lement Kun Gergellyel. Akkor is bőven elég volt egyet átfutni, és az az egy tényleg bármelyik lehetett. Szóval vagy nagyon fantáziátlan arcokat választanak pozíciókra Kispesten, vagy nagyon ki van centizve előre, hogy mit mondhatnak egy-egy ilyen interjú során.
“Gondoltátok volna, hogy a kiesés is a szakmai stáb és a játékosok jó teljesítményét igazolja?” bővebben
A hajtás után bajnok- és kupagyőztes csapatunk egyik kulcsembere búcsúszavait olvashatjátok. Ő maga kért meg minket, hogy itt, ezen a fórumon tegyük közzé a szavait felétek, a szurkolók felé, a fenti címképpel kísérve, amit szintén ő küldött. Hogy a viharba’ mondtunk volna erre nemet? Gergő, tiéd a szó.
“Nagy Gergő búcsúja” bővebbenDanilo elköszönt // két év után távozik Danilo – sajnálom, nagyon szerettem, hiszen egészen egy Balmaz elleni hátsó fövesen játszott edzőmeccsig, képtelen volt büntetőt hibázni Kispesten. Hiányozni fog, ahogy vigyorogva köszön: helló! Viszlát, Danipaci, tényleg a legjobbakat! (via honvedfc.hu)
Gróf @ Fradi // bejelentették. (via fradi.hu)
A két klub között volt egy soha ki nem mondott, soha le nem írt, tiszteletalapú szabály, hogy nem nyúlunk bele egymás keretébe. Szerintem ez természetes a magyar futballban, amelyben mindketten sikerre törekszünk. Nem beszéltünk ilyesmiről, mert ez annyira magától értetődő.
istenem, ez a Kubatov mekkora troll. Igen, tudom, hogy nem ránk gondolt. (via index)
napra pontosan két évvel a bajnoki cím után // Gazdag, Horváth, Kamber, Lovric és Nagy Geri maradt mindössze a bajnokcsapatból. Egy korszak véget ért.
“Napikispest 2019.05.27.” bővebbenA vajszínű öltönytől a taxis bőrkabátig.
Érdemes megfigyelni, hogy még mindig többes szám első személyben beszél a Honvédról. Szurkolónk lett. Ha mást nem, azt elértük, hogy eggyel többen lettünk.
“Hemingway búcsúvlogja” bővebben
Mivel bevégeztetett a Hemingway-éra, megrohant néhány gondolat, amelyeket most közzé tennék. Aztán húzok vissza melózni.
“Ahogy a Kapitány mondja: el, el and away” bővebbenCsendben, minden felhajtás nélkül búcsúzik egy legenda.
Talán az egyetlen nagyobb stadion az országban, ahol soha nem rendeztek válogatott meccset. Valahogy így alakult, talán nem is baj.
Igazából semmi közlekedése, az M5-ösről még csak valahogy, ha lenne az irányból egy nagyobb parkoló sétatávon belül, de nincs. A 42-es villamos legalább már nem egykocsis, pár éve hannoveriek járnak a vonalán, nem sűrűn, de járnak. Amúgy meg marad a lábbusz, a parkolóvadászat a környéken (nyugi, mostanában két utcán belül is van bőven), és az értelmetlenség, mert mi értelme kimenni akár fél órával korábban is, ha még egy kocsma sincs, ami elé ki lehetne állni beszélgetni?
Búcsúzik a Bozsik.
“Talán még nem késő eldönteni, hogy kijössz holnap a Bozsik utolsó tétmeccsére” bővebben
A blogon nálunk vannak hagyományok, amiket tartunk (és még többször pedig elfelejtünk). Ilyen volt például az is, hogy bizonyos kiemelt, szurkolói szempontból különösen fontos, különösen kedvelt arcok érkezésekor vagy távozásakor ezen alanyok külön posztot kaptak. Köszöntöttem én nagy délczegen Németh Norbit és Torghellét a hazatérésükkor, utóbbi külön “ki az ikon?” jellegű cikket is kapott később… Távozáskor pedig most szégyenszemre csak kisBabar Moreirasiratója jut eszembe, dehát az inkább volt pikírt, mint őszinte. Most Davide Lanzafamétól búcsúzunk, aki szurkolói pályafutásom legjobb kispesti légiósa lett a szememben, a LEGJOBB, így csupa nagybetűvel, és akinél tudtam, hogyha egyszer elmegy, biztos írok róla külön posztot. De ami most jön, az homlokegyenest az ellentéte lesz annak, amit terveztem. “Még egyszer utoljára Davide Lanzafaméról” bővebben
Bp. Honvéd – Paks 1-0 g: Gazdag
Pezsgőt!
Toppan be a kolléga a kocsmába, Pezsgőt! – mondja újra és hangosabban, Ünneplünk! – teszi hozzá mintegy magyarázkodásképp. Felesleges, ekkor már mindenki tudja, Eriknek felmondtak, a világ kicsit elindult a rendes meder felé. Ünneplünk.
Furcsa a szurkolói lélek. Alig pár hónapja visszafelé számoltuk a meccseket, hétről-hétre fohászkodtunk, rimánkodtunk, szorítottunk, ki-ki a maga módján, hogy legyen vége, legyünk bajnokok. Eltelt fél év, és újra visszafelé számoltuk a meccseket, és vártuk, mikor lesz vége a szenvedéseinknek. Azt nem tudjuk, mert nem tudhatjuk, hogy csak egy adott szenvedésnek lesz most vége, vagy találunk magunkon egy másik nyavaját, egyelőre csak a felszabadultságot érezzük, és ez jó.
Pezsgőt!
“Gólgazdag (ííííí de fájó szóvicc) mérkőzéssel lett vége annak, aminek vége kellett lennie” bővebben
Honvéd – Paks @ Bozsik, 15:30 TV: m4sport.hu
“Idényzáró, modorosan amúgy vízválasztó, mellékesen miegymásra is készülhetünk” bővebben
