Mastodon

Vajon Erdős sporttárs miért sietett gyorsan fújni a sípjába Batik helyzeténél

Honvéd – Felcsút 0-0

és miért nem várta meg az akció végét, tudva, hogy be van védve a segge a VAR-ral?

Nagyjából másfél másodpercnyi továbbengedés helyett Erdős sporttárs határozottan a sípjába fújt, kéz, szabadrúgás kifelé.

Az összefoglaló alapján nem tűnt annak. Nagyon nem.

„Vajon Erdős sporttárs miért sietett gyorsan fújni a sípjába Batik helyzeténél” bővebben

Hosszú hét után kezdünk egy hosszú hétbe

Honvéd – Felcsút @ Bozsik, 17h

Az elmúlt napokban valószínűleg kevesebb figyelem jutott a focira, a Honvédkára, a Videoton sorozatban ötödik vereségének kiröhögésére, a számolgatásra, és úgy általában bármire, hiszen történtek bőven dolgok a világban – és a közelünkben.

Az Ultras Kispest és a KLTE közös gyűjtési akciót hirdetett a kárpátaljai magyarok megsegítésére. A részleteket itt találod.

További súlyosbítás, hogy ma a Felcsúttal játszunk, ami, khmm, tudjuk mit képvisel. Majd kedden jön a Fradi kupázni, jövő szombaton pedig a Debrecen.

„Hosszú hét után kezdünk egy hosszú hétbe” bővebben

Blogunk  – a formális szabályok betartásával – posztot írt egy Felcsúton történt kiállítással kapcsolatosan született cikkről

Mármint idézem, hogy pontosan miről:

A Budapest Honvéd FC – a formális jogi szabályok betartásával – tárgyalást kezdeményezett a Magyar Labdarúgó Szövetségnél a 2021.10.31-én lejátszott PAFC–Budapest Honvéd mérkőzésen történt kiállítással kapcsolatban. Klubunk jogi képviselője elküldte a jogi eljáráshoz szükséges dokumentumokat az MLSZ részére.

a honvedfc.hu oldalon megjelent közlemény.
„Blogunk  – a formális szabályok betartásával – posztot írt egy Felcsúton történt kiállítással kapcsolatosan született cikkről” bővebben

Hahahaha, pont Felcsúton vártuk volna el az egyenlő feltételeket?!?!? Az év Irreális Elvárása nagydíjat kapja: a Kispest-szurkoló

Felcsút – Honvéd 3-1

Tegnap még lehet, az ital beszélt belőlem, azonban közben aludtam egyet a meccsre, viszont a véleményem nem változott: Feri szerintem jól meccselt. Amióta Kispesten van, talán először.

Jó szerkezetű kezdőt rakott fel, jól reagált a meccs eseményeire, tényleg nem lehet vele bajom. Arról nem tehet, hogy a VAR-on szinte csak azt látják, amit látni szeretnének. (Vajon lesz nyilvános értékelése a bevezetett technológiának a klubok, a szövetség, vagy a játékvezetői bizottság részéről? Ugye, nyilván nem. Hiszen úgy tökéletes, ahogy van.)

(Az idióta) Nagy Dominik fojtogat – piros. Nagy Dominikot fojtogatják (l. a Honvéd fotóján, az NSO anyagában, vagy az M4 Sport kérdésében) – nem piros. Hiába volt VAR, a spori hiába ment ki megnézni, valahogy nem látta. Miközben Nagy Geri kezezését igen, egy olyan felvételen, ahol egyébként képtelenek voltak normálisan kikockázni a jelenetet. Valószínűleg tizenegyes volt, mert egy ilyesmit fújtak be ellenünk a Debrecen ellen is, vagyis úgy látszik, utaznak a hasonló szituációkra. Különösen felemelő volt látni, hogy aki egyszer sasszem, máskor a nyilvánvalót sem veszi észre.

A VAR nem megoldotta a futball problémáit, hanem egyszerűen máshova helyezte azokat. A pályáról egy kamionba.

„Hahahaha, pont Felcsúton vártuk volna el az egyenlő feltételeket?!?!? Az év Irreális Elvárása nagydíjat kapja: a Kispest-szurkoló” bővebben

A nap, amikor minden eszköz megengedett: Felcsút – Kispest

Felcsút – Honvéd @ Felcsút, 17h

Csak a szokásos: utolsó kör, tehát Felcsút.

Tököm tele az egésszel, azonban úgy tűnik, korunk meghatározottságai között ez a jelenség egyszerűen kiirthatatlan az NB I-nek a környékéről, és félő, még nagyon sokáig együtt kell élnünk vele. Valójában nem is a magyar futball szégyene a jelenség, hanem a magyar társadalomé, azonban ezt az aktát inkább nem nyitnánk ki – tudjuk pontosan, hogy miről van szó. Pár címszó azért: legendát nem lehet venni, ahogy történelmet sem érdemes hamisítani, mert a kollektív emlékezet pont arra való, hogy emlékezzünk. Ugye, kedves csuhásozókból lett turbókeresztények?

Vagyis az van, hogy ma a Tisztességes Magyar Ember, illetve a Tájékozott Európai Futballkedvelő is mind nekünk szurkol, hiszen Felcsútra látogat a Kispest, és innentől felesleges bármit ragozni. Soha nem múló gyűlölettel a névválasztás miatt, és akkor az irreális mennyiségben odaáramló lovettáról még nem is beszéltünk – mert ott is tudjuk pontosan, hogy miről van szó.

Feláll, taps, ováció, őszinte rajongás, bár kicsit fintorogva, mert azért nem értünk mindennel eggyet. Ilyenkor rendre Moldovától a Színházi vegyes 1. jut eszembe, ahol Alfonzó egy igen erőteljes példával illusztrálja, hogy ami nem tökéletes egészben (a közel tökéletes nem elég!), azt bottal sem érdemes megpiszkálni. Pláne, ha a tökéletestől való távolságát jellemző epszilon sugarú kör valami egészen undorító kis apróság. Értjük a példát, ugye?

„A nap, amikor minden eszköz megengedett: Felcsút – Kispest” bővebben