mert célunk csak egy van
Honvéd–Vasas 1–0
90 nap után újra győztes bajnoki labdarúgó mérkőzést játszott az első számú felnőtt férfi csapatunk a Nemzeti Bajnokság másodosztályában. November vége ellenére kellemes labdarúgóidő, a mérkőzés rangjához méltó nézőszám, vezette Antal Péter.
Valahogy így lehetne összefoglalni, mert azon kívül, hogy valóban győztünk, a mérkőzésen nem igazán történt semmi.
„Ahogy a Nagy Ember mondta szerényen: győztünk!” bővebbenHonvéd–Vasas @ Bozsik, 17:00
Búcsúzik tétmeccsen 2024, és ha minden igaz, vele búcsúzik Laczkó Zsolt is. Valószínűleg utoljára látunk pár játékos Honvéd-mezben, és reményeink szerint az egészért leginkább felelős Fórizs Sándort is – a barátságukra való tekintettel – kimenekíti valahogy Leisztinger tulajdonos. A lényeg, hogy tűnjön el, mert az biztos, amíg a klub környékén találjuk, addig itt csak pusztulat remélhető. Akár a középkori pestisjárványok idején: jöhet a füstölés, a gyógyfüvek, a bűnbánat (nem használ egyik sem), és jöhet a karantén, az elzárás, a reménykedés, hogy lesznek túlélők.
Pedig ez a fajta pestis, ha maradunk a példánál, könnyen megelőzhető lenne, és mindössze annyi elég hozzá, hogy viszonylag rendben tartjuk a környezetünket. Esetünkben figyelni arra, hogy kit engedünk be a klub környékére (l. kórokozó), és milyen mentálhigiénés állapotokat alakítunk ki a mindennapokban (l. terjedési valószínűség). Ha egy klubnak kialakul és erős az immunrendszere, akkor egy semmiből és meglepetésszerűen érkező fertőzés jóval kisebb károkat okoz, mint tenné egy legyengült szervezeten. A Metalcom-éra egy beesett arcú, vitaminhiányos, göthös Honvédot hagyott maga után, egy testet, amit a legapróbb nátha is képes lett volna elvinni, nemhogy egy egyedileg tenyésztett szupervírus. Sőt, esetünkben vírusok sorozata.
(Kiegészítés: a pestisbaktérium hordozója a patkányok és az emberek között a patkánybolha. Tehát nem a patkánytól kapja el az ember közvetlenül.)
„Felülemelkedni saját magunkon” bővebbenBárhogy számoltuk, az jött ki, hogy: Fórizs, takarodj!
Az már Kisvárdán eldőlt, hogy mindenképp kieső helyen zárjuk 2024-et a másodosztályban. Egyetlen kérdés maradt mindössze: mekkora lesz a hátrányunk, amit tavasszal, remélhetőleg már egy új sportigazgatóval, új edzővel és új kerettel megpróbálunk majd ledolgozni.
Egy meccs van hátra, egy hazai a Vasas ellen, vagyis innen simán gerinc dolga, hogy mekkora szart hagynak maguk mögött a távozók. Laczkó állítólag már össze is csomagolt, kilépett a legtöbb klubon belüli kommunikációs csatornából, vagyis a távozása biztosnak tűnik. A kisvárdai döntetlenért nagy kár, viszont a kivételesen jó meccsért és Somogyiért köszi. Egyáltalán nem fog hiányozni Buksi, és remélem ő is érti, hogy ha a jövőben még edzősködni szeretne, akkor érdeke szépen búcsúzni. Aztán majd lehet visszafelé mutogatni, ha úgy tartja kedve, és igazából azzal kifejezetten segítene nekünk, mert valami nyilvánvalóan nem működik a klubházban, és bár tudjuk, hogy nagyrészt Sándor a neve, jó lenne pontosítani.
„Lehetséges tabellák karácsonyra” bővebbenKisvárda–Honvéd @ Kisvárda, 20:00
Elsőként természetesen Fórizs Sándort szeretnénk köszönteni, aki alig három hónap alatt dolgozta fel magát Kun Gábor szintjére, egyben a klub száztizenöt éves történetének legkárosabb alakjai közé. Egyszer majd tartunk róluk egy szavazást, azonban még túl közeli mindkettejük, hogy objektíven tudjuk megítélni a ténykedésüket. Pedig esküszöm, nem sok nagyobb vágyunk van most, mint hogy végre távoli történetként tekintsünk rájuk. (Címlapképünket is Sándor ihlette és a mesterséges intelligencia alkotta meg: a piros-fekete lepelbe öltözött Halál meghozza a sötétséget a stadionba.)
Aztán itt van Laczkó Buksi, a fogalmatlan edző, aki még ha jót is akarna, akkor is bevállalta Fórizst, nem emelte fel a hangját, elfogadta a felállást – és bukott meg totálisan. Ha beleszólt Fórizs, akkor azért, ha pedig nem szólt bele, és jézusom, Buksi ezt saját erőből hozta össze, akkor meg azért. NB II-ben vereségsorozat, NB II-ben hónapokon át tartó nyeretlenség, ilyen egyszerűen nincs.
„Már a meccs előtt hadd köszönjük meg kedves Sándor és kedves Buksi az áldozatos munkátokat, és küldjünk el a vérbe mindenkit” bővebbeninnentől bármikor várhatjuk a cikket: Laczkó Zsolt további pályafutásához sok sikert kívánunk.
Ma úgysincs edzés, a srácok kaptak két szabadnapot, szóval a Mester ráér aláírni a papírokat. Javítás: volt ma edzés, és Buksi tartotta.
Utána ebédszünetre megy a sajtóosztály, így csak délután jön ki az újabb anyag: Fórizs Sándor (azt hiszem Sándor, de ebben sem vagyok már biztos) (sőt, sokszor egyenesen azt hiszem Takarodj a keresztneve) további pályafutásához sok sikert kívánunk.
Fórizs délelőtt még elköszön Laczkótól, és ezzel utoljára szól bele a munkájába. Délután pedig saját magát rúgja ki.
„Mindeközben bőven elmúlt 10 óra, valószínűleg már beért a sajtóosztály dolgozni, szóval” bővebben
