Mastodon

Meccsvideó és osztályozókönyv idén utoljára

Eljött a pillanat, hogy néhányakat végleg, többeket pedig átmenetileg utoljára, de azért még egyszer osztályozni kellene. A szabályok unalomig ismertek, de azért néhányat most kivételesen kiemelnék:

  • Osztályozni 1-től 10-ig lehet, ahol 10 a legjobb teljesítmény. Ha valakiről úgy érzed, hogy nem volt eleget a pályán ahhoz, hogy osztályozd, akkor nyugodtan hagyd üresen.
  • Kérlek, egy-egy játékosnál ne az egész éves teljesítményét, hanem az aktuális meccsen mutatottat értékeld, különben szart sem ér az egész.
  • Kérlek arra is, hogy ne csinálj sormintákat. Például ne legyen minden légiós egyes, és minden akadémista tízes, csak mert nem szereted a légiósokat. Tudod, ilyen esetekben se ér semmit az egész.

Ja, és itt a meccsvideó, hátha segít:

Szezonzáró, széles spektrummal a legrosszabb emlékek újratöltésétől a pozitív hitig

nvrgrnItt a vége. A „fuss el véle kitétel” pedig talán sose volt ennyire igaz egy szituációra, mint most. Ezzel az ősszel tényleg fussanak el a felelősök, de jó messzire, mert ilyen kiábrándító, nihilista fél szezonunk már régen volt. Illetve… nem is olyan régen… Konkrétan 2014 tavaszán, emlékszünk. Szóval, ha pillanatra elhagyjuk az idényekben gondolkozó szurkolói énünket, és egy pillanatra visszavedlünk naptári évben számoló átlagos homo sapienssé, rögvest borzasztó a kép: két, egyaránt 8-9 meccsre rúgó nyeretlenségi (és jobbára vereség-) széria egyazon évben, azaz volt egy rövid, pár győzelmes Rossi-s március, egy Simon Mikis kifutott debreceni csodaest, pár elszórt nézhetetlen Vérhód siker, és…

…és ennyi. Erősen felejtős év, igaz? „Szezonzáró, széles spektrummal a legrosszabb emlékek újratöltésétől a pozitív hitig” bővebben

Véget ér a móka mára, zárul az ősz roller-tára

keep-calm-cause-it-is-finally-overMa a Győr ellen végre lezárjuk az elmúlt évek egyik legsivárabb őszét. Mit mondjak, ideje már. Hogy a zárás javít-e az összképen, esetleg egy totálisan indifferens, sorrendben harmadik iksz jön, vagy Miriutáék felteszik a töviskoronát az izzó trónon szép lassan elszenesedő oroszlánra?

Ez derül ki ma kora délután. „Véget ér a móka mára, zárul az ősz roller-tára” bővebben

Vierchowod: „A kiállítást követően már csak sodródtunk”

viwoA győri találkozót követően Pietro Vierchowod vezetőedzőt faggattuk a látottakról. Az olasz tréner szerint bár a csapat folyamatosan fejlődik, nehéz tényleges képet alkotni egy olyan forgatókönyvű találkozót követően, mint a tegnap esti volt.

„Vierchowod: „A kiállítást követően már csak sodródtunk”” bővebben

Remények és szívlapát

640_20140803_2010_MIgooolVégül is bejött amit jósoltam, kvázi mindkét verzió.

A meccs öthatodáig a kibekkelt találkozó, amit egy talált góllal meg is nyerhetünk; utána viszont a maradék egyhatodban a klasszik kispesti önszívatás. Hát ez van.

Annyi azért kiderült számomra:

  • Viercho taktikailag azért nem agyrém, ezen a meccsen is nagyrészt lehozta a jobb Rossis meccsek átlagát – elképzeléseit majdnem siker koronázta;
  • cseréni ugyanúgy vegyesen cserél, mint elődje;
  • nyilatkozni még sablonosabban nyilatkozik;
  • Alcibiadét nem középső védőként kell játszani, hanem a tegnapi magánakciójáért úgy hátbaverni egy péklapáttal, hogy bepöndörödjön az összes zselés tincse.

„Remények és szívlapát” bővebben

Osztályozókönyv – 2. forduló

Egyszer van itt egy videó a vereségről, másrészt egy osztályozókönyv, amit ki kellene tölteni, hogy ki mennyire volt benne. Holnap este eredmény.

Egyszer van itt egy videó a vereségről, másrészt egy osztályozókönyv, amit ki kellene tölteni, hogy ki mennyire volt benne. Holnap este eredmény.

Nem várok a vasárnaptól semmit, de azt nagyon

2_500x400Amikor Gyuri barátom a kis szurkercsoportunkból elolvassa ezt a posztcímet, jó eséllyel rögvest a fejéhez kap majd, hogy ez nem igaz, ez a pesszimizmus már fáj. Pedig nem egészen ez a helyzet, mondom ezt az ő megnyugtatására is, de mindenkinek. Én tényleg nem várok semmit a holnaptól – nincsenek elvárásaim. Azazhogy vannak – egy jó túra, egy nézhető meccs, és ennyi. Az elmúlt hetek sok kétsége után, az ad-hoc jellegű keretösszeállításunkkal, edző- és gálameccseken 60 perceket kapó és végigalibiző Máncsóval, kezdőkörnyékre várt fiatalok elengedésével olyan nihilista hangulat csapott meg minket, hogy félünk ettől a szezontól – és bár a Dunaúj elleni nyitány vége egész szép lett, hogy kerek-e az a labda, az csak a következő hetekben dől el. És most nem vagyok pesszimista, sem pedig optimista, inkább kivárok. Szóval Győrtől igazából nem várok sokat – de azt a keveset annál jobban! „Nem várok a vasárnaptól semmit, de azt nagyon” bővebben