Címke: Kispest
Most komolyan, hogy létezhet olyan ember, aki el tudja fogadni, értelmezni tudja a Kispestet a másodosztályban?
1915-ben, a már akkor is félidióta MLSZ, miután megnyertük a harmadosztályt, átsorolt minket egy Pestkörnyéki serleg néven futó bajnokságba, majd a következő évben, 1916-ban az első osztályba. Azóta mindössze egyetlen idényt, a 2003/04-est töltöttük lejjebb, vagyis mondhatni, hogy állandó résztvevőnek számítunk az NB I-ben.
Nem azért, mert valamiféle ősi jogra hivatkoznánk, miszerint nekünk jár, hanem mert meg tudtuk tartani a tagságunkat a folyamatosan változó, és sokszor nem nekünk kedvező körülmények ellenére is. A Kispestet, amikor igazán szükség volt rá, akkor szívvel csinálták, mert felelősséggel tartoztak egyrészt a klubnak, másrészt a közösségnek, a városnak, a környéknek.
„Most komolyan, hogy létezhet olyan ember, aki el tudja fogadni, értelmezni tudja a Kispestet a másodosztályban?” bővebbennincs másik_
itt egy össze-vissza, érzelmekkel teli, csapongó poszt lett volna, azonban végül töröltem, és helyette, a hajtás után egy idézetet olvashattok Mayer Bélától.
„nincs másik_” bővebben
Utolsó utáni célnak maradt: a felsőház
ZTE – Honvéd 2-0 // Osztályozókönyv
Az első félidő tetszett.
A második nem.
Az első félidőben felszabadultnak tűntünk, be mertünk vállalni cseleket, passzokat a Zete térfelén, néha kifejezetten látványosan játszottunk. Nem állítom, hogy tudatosan, de mindenképp látványosan. Jó volt nézni. Közben hátul mázlink volt.
Aztán Batik berúgta, miközben Bobál mögötte méteres lesen. (Vagy mégsem.) Pech. Nem omlottunk össze, de nem is volt benne a játékunkban a gól. A Zete csinálta amit tud, helyzetekben került, nekünk újra mázlink volt, és közben a játékunk is megadta magát. Szenvedtünk, daráltunk, közel fogalom nélkül, mert menni kell előre, az benne van a srácokban, azonban a mit csinálni már nem.
„Utolsó utáni célnak maradt: a felsőház” bővebbenHa nem megy sok pénzből, akkor oldjuk meg még több pénzből, vagy akár cselekedhetnénk racionálisan is
Az átmeneti kellemetlenségek miatt a kedves szurkolók megértését kérjük.
Vajon miért és kinek van a futball? – mostanában intenzíven foglalkoztat ez a kérdés. Gondolom nem véletlenül, hiszen hetek óta egy problémahalomnak érzékelt dolgon ücsörgünk, ilyenkor hamar eljut az ember arra a szintre, hogy elkezdjék érdekelni a nagyobb összefüggések.
(Mégis:) mindez a hegy tetejéről áll(a)ni látszik. – idézi közben Gábor Lucretiust. Érteni vélem, hogy mire gondol. Ha amit tapasztalunk, az futballnak tűnik, futballnak látszik, a futball szabályai szerint játsszák, a futball meghatározottságai szerint működik, akkor az futball?
Igen, valószínűleg az futball.
Ellenben a kérdésre, hogy miért létezik, nem ad választ a létezésének elfogadása.
„Ha nem megy sok pénzből, akkor oldjuk meg még több pénzből, vagy akár cselekedhetnénk racionálisan is” bővebben