Mastodon

Címke: Mezőkövesd

Eredetileg itt egy Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit lett volna, azonban végül lepötyögtem, hogy az egy pont szinte semmit sem ér

Bp. Honvéd – Mezőkövesd 2-2 // osztályozókönyv

Miért kellett a 31. fordulóig várni, hogy újra valami küzdést lássunk a pályán? Miért három fordulóval a vége előtt kell felfogni, hogy itt akár komoly gond lehet? Miért kell ezért külön szólni?

Egy gyenge, formán kívüli Mezőkövesd ellen sikerült annyira összekapni magunkat, hogy legalább egy döntetlent összehoztunk – kétszer is hátrányból. Ezt nevezzük sikernek? A hajtást, hogy legalább látványosan akart valamit a csapat? Tényleg ott tartunk, hogy jövő héten már azt tapsoljuk meg, ha sikerül a megfelelő testrészre felerősíteni a sípcsontvédőt? Olyan ügyesek a gyerekek. Fejlődnek.

Részemről nem lesz semmiféle tapsika. A döntetlen kevés, szinte semmit sem javított a helyzetünkön. Ha egy-két meccsbe sűríted bele az egész idényed, akkor kurva nagy kockázatot vállalsz magadra, vagyis csak akkor tedd, ha biztos vagy benne, hogy meg tudod csinálni. Mi egy Budafoktól képesek vagyunk otthon kikapni előnyről, szóval, talán el tudjuk képzelni a helyünket.

„Eredetileg itt egy Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit lett volna, azonban végül lepötyögtem, hogy az egy pont szinte semmit sem ér” bővebben

Úgy áll a helyzet, hogy kaptunk egy utolsó utáni lehetőséget, azonban ez már tényleg az utolsó

Számszakilag nincs semmi gond, meg kell b*szni ma a Kövesdet, és bizonyítani, hogy

  • legalább arra alkalmas a keret, hogy a pályán bennmaradjon.
  • hogy a bajnokságok nem a pártszékházban és az oligarchatalálkozókon dőlnek el,
  • hogy bár a liga harmada egy kézben van, egy Kispestnek mégsincs semmi keresnivalója az alsóházi 2Rule-házibajnokságban, ahol esetleg olyasmiről is döntés születhet, hogy a három saját kiesőjelöltből melyik legyen a leggyengébb láncszem, akit hajlandóak elengedni.
  • hogy bár a sportszerűség és lovagiasság nem a rendszert leíró fogalmak egyike, többek között nem az érthetetlen okokból lejátszatott Felcsút-Honvédon múlik a sorsunk. (A novemberi Felcsút-Honvéd egy kiragadott példa, és minden tisztességes konteótulajdonos fel tudna sorolni pár további sérelmet, ami nyilvánvalóan ellenünk irányult.)

Harminc fordulót követően egy csapat sem áll véletlenül ott ahol. Persze, lehet kicsit lapos a föld, lehet mögötte némi összeesküvés, összejátszás (rendszerlogika, mindegy), azonban a 30 forduló alatt megszerzett 33 pontra ebből az eresztésből sehogy sem találhatunk elfogadható magyarázatot. Nem hiszem, hogy le kellett feküdnünk a Nagy Szovjetuniónak, ahogy az sem hiszem, hogy a pártközpontból küldenének végrehajtókat bírónak öltöztetve a meccseinkre.

„Úgy áll a helyzet, hogy kaptunk egy utolsó utáni lehetőséget, azonban ez már tényleg az utolsó” bővebben

NB I/31. fordulókibeszélő

  • Felcsút – ZTE 1-4, szombat 14:45
  • Kisvárda – Diósgyőr 0-1, szombat 17:00
  • Újpest – MTK 1-3, szombat 19:30
  • Budafok – Paks 2-9, vasárnap 14:30
  • Videoton – FTC 1-2, vasárnap 17:00 (NER Classico)
  • Honvéd – Mezőkövesd 2-2, vasárnap 19:30
„NB I/31. fordulókibeszélő” bővebben

Vannak pillanatok, amikor minden hiába, egyszerűen nem megy, és egy ilyen, hosszan elnyúló pillanat szinte az egész idényünk

Mezőkövesd – Honvéd 2-1 // osztályozókönyv

Kemény, kiábrándító, kellemetlen, közömbös – ilyesmi szavak jutnak eszembe a kövesdi zakóról. Valamint, hogy

  • bármennyire is erősnek tartjuk, ez még mindig csak egy bivaly kezdő kiegészítő emberekkel, mintsem egy komolyabb rotációra alkalmas, pihentethető keret. Ha Gazdag, Kamber és Lovric egyszerre hiányzik, akkor meg vagyunk lőve mind támadásban, mind – főleg utóbbiak miatt – a pályára kivitt akaratban. Nagy Dominik konkrétan súlytalan, ráadásul lepukkantnak tűnik.
  • 69 percet töltöttünk hátrányban a meccsen, és látványosan nem tudtuk feldolgozni. Pisont korábbi meccseiből (7) összesen négyszer, mindössze 72 percet vezetett az aktuális ellenfél, és ezekből csak egyet tudott megnyerni.
  • nem először fordul elő velünk, hogy pár percen belül két gólt kapjunk: Diósgyőr (42, 47), Újpest (77, 80), Videoton (65, 67), ZTE (66, 74), Mezőkövesd (23, 27), és akkor ott vannak a kb. tíz perc eltérések, mint az MTK (66, 77), Újpest (64, 77) – a 29 kapott gólunk felét(!) pár percen belül rúgták az ellenfelek. Érthetetlen.
  • Zsótér öt sárga, kihagyja Budafokot, Gazdit sérülés miatt hozták le félidőben. Az ág is.
„Vannak pillanatok, amikor minden hiába, egyszerűen nem megy, és egy ilyen, hosszan elnyúló pillanat szinte az egész idényünk” bővebben

NB I/20. fordulókibeszélő

  • Diósgyőr – Kisvárda 2-0, szombat 14:45
  • Mezőkövesd – Honvéd 2-1, szombat 17:00
  • MTK – Újpest 1-3, szombat 19:30
  • Paks – Budafok 4-1, vasárnap 14:10
  • ZTE – Felcsút 1-2, vasárnap 16:15
  • FTC – Videoton 2-0, vasárnap 18:30
„NB I/20. fordulókibeszélő” bővebben

Ha ennyi hiányzóval és a pályán kilenc emberrel tudunk egyenlíteni, akkor lassan nyerhetnénk egy meccset hazai pályán is

Bp. Honvéd – Mezőkövesd 1-1 // osztályozókönyv

A szombat legvárósabb pillanata ismét a négy óra, vagyis az adatbank feltöltésének legkésőbbi időpontja volt. Kik játszanak, kik hiányoznak, kik ülnek a padon, milyen Honvédról beszélhetünk egyáltalán?

Aliji, Balogh, Batik, Cipf, Craciun, Eppel, Gale, Gazdag, Horváth Andris, Lukács, Mezghrani, Ugrai, Uzoma, Traoré

Tizennégy (14!) játékos, akit neveztünk a Videoton, Paks, illetve a Nemesapáti meccsekre, de nem neveztünk a Mezőkövesd ellen.

„Ha ennyi hiányzóval és a pályán kilenc emberrel tudunk egyenlíteni, akkor lassan nyerhetnénk egy meccset hazai pályán is” bővebben

A tökéletlenek ellen a tökéletes védekezés is hiábavaló

Bp. Honvéd – Mezőkövesd @ Hungária körút, 17h

A múlt heti bejelentés óta pörög a koronatotó Kispesten. A szurkoló következtetéseket szeretne levonni a kupameccs keretéből, listázza az edzésképeket, vadul pörgeti az Instagramot, a Facebookot, hátha lehullik valami információmorzsa. Mindenféle hírek terjednek, mindenki nagyon jól értesült, a szurkoló pedig hinni szeretne, reménykedni, miközben a legrosszabbra készül.

Pontosan tudja, hogy itt még nincs vége, hogy a helyzet nyilvánvalóan rosszabb lesz, hiszen előbb mindig rosszabb kell legyen egy helyzet, és csak utána jöhet a javulás, ha egyáltalán beszélhetünk a javulás lehetőségéről. A szurkoló tehát úgy reménykedik, hogy pontosan tudja, a reményei szinte sohasem azonnal, belátható időn belül, hanem majd valamikor a jövőben válhatnak esetleg valóra, ha akkor még egyáltalán aktuálisak lesznek. Ezért a szurkoló igazából nem is reménykedik a szó szótári értelmében, hanem valami teljesen mást művel, amire a szót sem tudom hirtelen, azonban a jelentése valami ilyesmi: a jelenben tudni, hogy a reménykedésnek még nincs itt az ideje, és amiatt, hogy majd lesz lehetőség reménykedni, magabiztosnak és önazonosnak maradni.

Lehet, per definitionem ez volna a hit?

„A tökéletlenek ellen a tökéletes védekezés is hiábavaló” bővebben

Engem egyáltalán nem sikerült megnyugtatni a csütörtöki edzés képeivel

A Honvéd kitett egy harmincegy képes galériát a csapat csütörtöki edzéséről, vagyis kaptunk némi beszédtémát (és kapaszkodót) a szombati meccs elé, hiszen meg lehet nézni, hogy kik szerepelnek a képeken. Diktálom, mezszám szerinti sorrendben:

Nagy Sanyi, Mezghrani, Kálnoki-Kis, Hidi, Zsótér, Craciun, Tamás Krisztián, Kamber, Lovric, Szendrei, Gale, Baráth, Bocskay, Tujvel és Vezér Ádám.

„Engem egyáltalán nem sikerült megnyugtatni a csütörtöki edzés képeivel” bővebben

Bizonyos nézőpontból egészen váratlanul hétköznapi meccs lett a kövesdi

Mezőkövesd – Honvéd 1-2 // osztályozókönyv

Szinte minden a megszokott rendben történt:

  • odafelé menet elfüstöl az autó, menteni kell; (a sztráda mellett szerencsére felvesz minket egy srác, és behoz a meccsre.)
  • Gazdag góljánál a mosdóban vagyok – ismét nem látom; (ez már tényleg vicc. esküszöm, szándékosan csinálja velem.)
  • győzelem Kövesden.

Nincs bajom az ilyesmi hétköznapokkal, mert kalandosak, szórakoztatóak, utólag mesélhetőek, azonban ha odafelé történik, akkor legalább egy meccsre igyekvő ember nem jut el a meccsre, és az nagyon rossz.

Persze, mulatságnak sem olcsó, a háta közepére kívánja az ember, hogy a sztrádán adja meg magát az autója, minket mégis valahogy mindig megtalál a szerencsétlenség. Két éve Paksra menet, akkor hazafelé vontattak minket; tavaly Debrecenből hazafelé, akkor mentő jött a kocsiért, és tegnap, Kövesdre oda. Ilyen széria egyszerűen nem létezik. Előtte soha, de tényleg soha semmi bajunk nem volt, pedig az utóbbi pár évben alsó hangon megkerültük együtt a Földet mindenféle eszközökön utazva.

„Bizonyos nézőpontból egészen váratlanul hétköznapi meccs lett a kövesdi” bővebben