Mastodon

Címke: Supka Attila

Értelmes célokért is lehet Győrbe utazni (hogy aztán az álom álom maradhasson)

Egy nagy kedvenc ETO elleni meccs 2011-ből.

Emlékszem, RW-vel a stadion egyik VIP-boxából néztük, mert a sajtópáholy valamiért nem üzemelt, és itt jelölték ki a helyünket. Az ablakokról hiányzott a szigetelés, és a réseken át betörő levegő cúgja miatt bent rosszabb volt, mint a box előtti teraszon a tiszta hidegben.

A félidőben Fredi Bobic mellett hugyozhattam, aki akkoriban valamelyik német klub játékosmegfigyelője volt, és mindenki tudta, hogy Danilo miatt utazott idáig. A mosdóban természetesen hideg, és a vezetékes víz hiánya fogadott minket. Bobic értetlenül nézett rám, én széttártam a kezem, és ennyiben maradtunk.

A pályán viszont oktattunk.

„Értelmes célokért is lehet Győrbe utazni (hogy aztán az álom álom maradhasson)” bővebben

Az őszinteség hiányánál csak a mindent átható kussolás fáj jobban

Vajon tudatos stratégia a csönd, vagy csak fogalmuk sincs, hogy mit csináljanak?

A kiesés óta eltelt két és fél napban a klub legfeljebb születésnapi köszöntőkkel* és gyakori borítóképcserékkel törte meg a méla csendet legfőbb sikerkommunikációs platformján – a Facebookon. Arra azonban valahogy nem marad sem ideje, sem kapacitása, hogy valakit kiállítson az emberek elé, aki legalább ennyit mondana:

Célunk az azonnali visszajutás.

Vagy ennyit:

Sajnáljuk.

*_ ilyen nincs: a poszt írása közben kijött a harmadik szülinap is. Az enyém három hete volt, és szinte már sértve érzem magam, hogy nem köszöntöttek fel. Trehány munka!

„Az őszinteség hiányánál csak a mindent átható kussolás fáj jobban” bővebben

Mit nem adnánk most a három évvel ezelőtti _nyüszítésünkért

Remek lenne újra egy jó kis akkori kilátástalanság.

2019. február 9., 20. forduló. A Hungárián Holender duplájával 2-1-re verjük a Felcsútot, és három fordulót követően újra dobogón állt a Honvéd. A Debrecen egy ponttal mögöttünk, a Videoton kettővel előttünk, simán benne volt akár egy ezüst is az évben. A Fradi tizenegyre, őket hagyjuk.

Egyetlen apróság kellene: néha, néha rangadót nyerni. Valahogy nem megy. Üzembiztosan hozzuk a középmezőnyt, bénázunk az alsóházzal (a következő fordulóban pont az utolsó előtti Diósgyőrtől kaptunk ki 2-1-re idegenben), de alapvetően megvannak a szükséges pontok. Egyetlen apróság hiányzik az árnyékunk átlépéséhez: rangadót nyerni. Fradit, Videotont, Újpestet, esetleg Debrecent.

„Mit nem adnánk most a három évvel ezelőtti _nyüszítésünkért” bővebben

Hajnal előtt legnagyobb a sötétség

Periódusunkat = periódusainkat, vagyis 2006/07 tavasza és 2007/08 ősze, valamint 2016/17
„Hajnal előtt legnagyobb a sötétség” bővebben

Nem mi vagyunk az esélyesek, azonban még egy gyufával is nagyot nyerhetünk ezen a meccsen

FTC – Honvéd @ Üllői, vasárnap 17:30h

Jól kezdődött a szombat. Ugyan még csak az ötödik forduló, azonban az álmoskönyvek szerint se jelent jót, ha már az elején leszakad egy csapat a bajnokságban.

Idény előtt négy csapatra merte azt mondani úgy nagyjából a közvélemény, hogy bajos lesz a bentmaradása, mégpedig a Mezőkövesd, a Kecskemét, a Vasas és a Honvéd, esetleg az Újpest. Szóval, legyen inkább öt.

Titkos fegyverünk, a Mezőkövesdet edző Supka Attila szépen leikszelt a Vasassal úgy, hogy náluk Nagy Geri 90 és Bobál Dávid 90, a Vasasban Hidi 90 és Holender 73 percet játszott, sőt, Holcsika még gólt is lőtt.

Remek kezdés. Közben (amikor ezek a sorok íródnak), vezetett a ZTE 1-0-ra Kecskeméten, bár pont most állították ki tőlük Husztit, és Banó-Szabó beverte a tizenegyest. 1-1. Sebaj, az egy pont is kevesebb, mint a három, ha így marad.

Legyen csak sűrű a mezőny, mert

„Nem mi vagyunk az esélyesek, azonban még egy gyufával is nagyot nyerhetünk ezen a meccsen” bővebben