mert célunk csak egy van
A nagyjábóli kezdőnk lapjainak száma:
Kemenes 0 – Botka 3, Bobál 3, Ignjatovic 2, Baráth 3 – Kamber 3, Nagy Geri 4, Hidi 0 – Vernes 4, Gyula 5, Holender 1 // cserék: Gazdag 4, Délczeg 3, Lovric 3, Prosser 1
Vagyis Gyula az MTK ellen eltiltott lesz, és necces a helyzete Nagy Gerinek és Vernesnek. A hármasok miatt se lehetünk túlzottan nyugodtak, mert nagyjából a csapat alapjáról, a mellékesen rettenet sok gólt kapó védekezésünkről van szó.
Iszonyat hangulatosan indult a mai napom, hogy aztán iszonyatosan szarrá ázzak, de legalább megvan a továbbjutás (és remélem nincs meg egy remek megfázás). Bevezetőnek ennyi elég is, akit érdekel a „Régi idők jellegű pesti focikalandjaink” sorozatunk, az ne habozzon, lapozzon. „Eső, pára, fű és sár: a kupahelyszín Soroksár” bővebben
Igazából konkrét meccsarcot most sem választok, de nem a Vasas elleni indok okán, amikor egységesen szürkült mindenki… Most is egységeset hozott ugyan, de ezúttal inkább kalapemelésre késztető teljesítményt, a csapat. No, azért nem minden tökély, ez a kalapemelés inkább amolyan tisztelgés a hozzáállásért, semmint az igazán klasszis produkciókért, mert abból most nem igazán jött egy sem, inkább sok majdnem-et láttunk, csak mindig hiányzott az e sok majdnem-et teljes egésszé tevő korona.
Azért pár játékosról így is megemlékeznék, pont a majdnem-ek kapcsán. „Meccsarc: a sok majdnem” bővebben
OK, ez csak vicc, magam is azon drukkerek táborát gyarapítom, akik szerint iszonyat kifutott féléve volt a 2011-es ősz a kopter brazilnak, de a lényegi mondanivaló itt most a tizi-végrehajtási hatékonyság. Dániel Ló nem szarozott, nem gondolkozott (valszeg ez volt a kulcs, nem volt egy észjátékos), ellenben ösztönből bebaszkodta a büntetőket. És a 0:0-ás, 1:1-es meccsek sorát nyertük így 1-1 góllal, és lettünk majdnem dobogósok azon az őszön. „Meccstéma: kérek egy Danilót!” bővebben
Az van, hogy Gyula az első olyan játékosunk, aki már úgy számít öregnek, miközben egyáltalán nem az, hogy fiatalabb nálam. Szóval nem elég, hogy öregebb lettem a csapat legöregebbjénél (amit a jó Tóth Iván tolt ki egészen Bonazzoliig), mert az várható volt, hogy egyszer be kell következzen, hanem az is van, hogy akinél már öregebb vagyok (H halmaz szuprémuma), azt esetleg én, vagy a közvetlen környezetem akár, de a lényeg, hogy öregnek tartja valaki, aki velem nagyjából egykorú.
