Kommentár // Csak a Kispest!

Palpatine Pintér kalandjai a történelem hiányával

Megvan a Star Warsból a köztársaságot felváltó galaktikus birodalom? Alapvetően azt hinné az ember, hogy egy ilyen rendszernek kapcsiból szét kéne esnie magától, és érezthették ezt a forgatókönyvírók is, mert nagy gondot fordítottak arra, hogy elmagyarázzák, miért is nem teszi.

A legegyszerűbb, ám mégis elfogadható magyarázatot találták: mert az uralkodó egybetartja. Az uralkodó, a maga gonosszá lett jediszerű erejében. Meg a félelem, a rettegés, a legklasszikusabb érzelmek, hogy hiába vagytok többen, hiába hatalmas az erőtök, képtelenek lesztek közösen fellépni az egyetlen jól szervezett hatalmi góc ellen.

Hogy miért ez a felcsapás? Gondoltam belefér ide egy véleménycikk a felcsúti jelenségről, mert miért ne.

“Palpatine Pintér kalandjai a történelem hiányával” bővebben

Néhány gondolat BL-ről + az elmúlt napokról

Tényleg csak néhány, és tényleg csak lazán szerkesztett bulletpontokba felfirkálva a falra, középpontban a BL-selejtező visszavágóval, mert azért írjunk róla itt a blogon hivatalosan is. “Néhány gondolat BL-ről + az elmúlt napokról” bővebben

Storcknak mennie kell?

Sőt, Storcknak, Csányinak és Orbánnak mennie kell a futball közeléből?

Este, az Andorrától elszenvedett vereség után felmerült a kérdés, hogy maradhat-e szövetségi kapitány egy olyan ember, aki nettó szarik a magyar válogatottra?

Nettó szarik, mert egy válogatottnál nincs olyan, hogy a legjobbakat, vagy a legjobbnak vélteken nem hívom be, hogy hagyom őket pihenni a nemzetközi kupákra, hogy elfogadom, ha valaki elfogadja ezt a felajánlott pihenést, azaz egyáltalán nem fontos neki a válogatott. (Gera vajon hányszor hagyhatja még cserben? Koemannál egy, most kettő. Legalább már 38, ha más nem, az idő megszabadít minket tőle.)

Egy olyan ember miért lehet szövetségi kapitány, aki szándékosan meggyengíti a csapatát, aki lenézi az ellenfelét, és felküld olyanokat a pályára, akik még az NB II-ben sem számítanak stabil kezdőnek? Ez az ember tényleg szarik mindenkire, aki ennek a válogatottnak szurkol, mert egyszer valamikor megverte azzal a sors, hogy magyarnak született.

“Storcknak mennie kell?” bővebben

Csak át kéne azért beszélnünk Rossi Facebook-posztját

Tudom, hogy már elkezdtétek, de azóta aludt rá mindenki egyet.

(…) nem anyagi okok miatt távoztam. Soha nem kértem mást, mint egy jó üzleti tervet a Kispestnek és színeinek. Sosem a pénz volt az első nekem. Semmilyen összeg, vagy kérés nem hagyta el a számat. Sem az év elején, sem a szezon végén, amikor bajnokok lettünk. Csak egy szemérmetlen ajánlatra mondtam nemet: egyéves szerződést kínáltak, ugyanolyan fizetéssel, mint az előző két évben. (via Rossi @ Facebook)

“Csak át kéne azért beszélnünk Rossi Facebook-posztját” bővebben

Örülünk, Srácok?

Tegnap Öcsém vittem autóval a városban valahova, mikor meséli, hogy pénteken és tegnap is járt a Bozsiknál, ég és föld hangulatban: egy nappal meccs előtt látta edzeni a csapatot, és a gyomra össze volt szorulva – tegnap pedig már kihalt a Bozsik, és a gyerekkori nyári szünetek nyugalma borult rá (a stadionra is és Tesóra is), mint gyerekkorunkban. Mikor ezt mesélte, a Soroksáira kikanyarodva velünk szemben épp elvánszorgott egy tehervonat, én pedig rápillantva azt éreztem: viszik el a vagonok a tavaszunk emlékét. Azazhogy az emlékét azt pont nem: az örökre megmarad! “Örülünk, Srácok?” bővebben

Igazán szomorúak akkor leszünk, ha a tegnapi nap mögé nézünk

Bármilyen szempontból. Igen.

Nekem úgy mostanáig tartott a lehiggadás, kábé, tegnap még csak permanensen fröcsögtem Öcsémnek, Faternak, Hantának, Ábelnek meg Viktornak, este meg otthon a falnak. Nyilván ezzel nem voltam egyedül.

És mondom, a legrosszabb az, ha túl az első fölinduláson elkezdünk egy kicsit gondolkodni hogy mi miért történt… “Igazán szomorúak akkor leszünk, ha a tegnapi nap mögé nézünk” bővebben

Ha nem lövünk legalább 2-3 gólt Kövesden, akkor

nincs miről beszélni.

Nem érdemes semmiféle következményt kilátásba helyezni, franc se akarja visszazavarni Rossit az olasz sokadligába, megvagyunk a nyakukba “szégyellem magam” feliratú táblákat akasztó játékosok kanosszája nélkül, és még a tulajdonost se küldjük el a vérbe, hogy tíz év alatt képtelen volt tartósan olyan csapat-edző kombinációt összerakni, amelyik

legalább ötből egyszer képes megverni a Kecskemétet (nem nagy elvárás ugye?);
amelyik kettőből-háromból egyszer képes megverni a Pápát; (arról nem tehetünk, hogy önhibájukból mindkét klub eltűnt, de köszönjük valahol)
amelyik otthon nem megalázó null-nullt játszik a Gyirmóttal;
amelyik egyáltalán képes gólt rúgni a Mezőkövesdnek.

“Ha nem lövünk legalább 2-3 gólt Kövesden, akkor” bővebben

Átkozódásból Lanza-RELOAD, azaz néhány szó a tegnapról és még inkább a holnapokról

"Lanza comeBACK", írná egy angol Hegyi Iván (fotó: hatharom.com) — “Lanza comeBACK”, írná egy angol Hegyi Iván (fotó: Babar – 1909foto.hu)

Három év. Ez jutott eszembe ma reggel, a fekete Tiszámat kötve be munkába indulás előtt; a cipőt ugyanis azon a tavaszon vettem, amikor Lanza ideigazolt, és akkor hordtam először, mikor Kaposvárra kísértük le a csapatot és a talján ott végre, először betalált (győztes gólt szerezve, ezt még további négy követte azon a tavaszon). Azóta sok idő telt el, a cipőm megkopott, de még tartja magát. Reméljük, Lanza is. “Átkozódásból Lanza-RELOAD, azaz néhány szó a tegnapról és még inkább a holnapokról” bővebben

“Így van, ezt kell csinálni…”

… ordította a Samp elleni hazain Vitray a közvetítésben Pisont Pista góljánál, valamint mi tegnap a korzókorlátnál két esetben is. A tegnapi meccs legnagyobb pozitívuma nekem ez a két momentum volt. Mindkettő Eppel lábáról indult, és Kemenes mindkettőt csak nézte, annyi eséllyel, mint amekkora az oddsa Dzsudzsáknak egy Bundesliga-szerződésre a következő 15 évben, jelen állás szerint. ““Így van, ezt kell csinálni…”” bővebben

Childhood’s End

„You set sail across the sea
Of long past thoughts and memories.
Childhood’s end, your fantasies
Merge with harsh realities.
And then as the sail is hoist,
You find your eyes are growing moist.
All the fears never voiced
Say you have to make your final choice.”

(Pink Floyd: Childhood’s End) “Childhood’s End” bővebben