mert célunk csak egy van
Honvéd – Mezőkövesd beharangozó helyett.
Ennyi.
Az első rögtön jöhet a Kövesd ellen.
A többit a hajtás után bulletekben. Beharangozóval szenvedni egy ideje nincs értelme.
“Legalább tisztázódott a helyzet: két győzelem kell a bentmaradáshoz” bővebbenDVSC – Honvéd @ Debrecen, 17h
A helyzet továbbra is változatlan: ahhoz, hogy értelme legyen számolgatnunk, nyernünk kell. Illetve, létezik egy speciális eset, ha hármat nyerünk, mert akkor nem kell számolgatnunk, ellenben a három győzelemhez ugyanúgy nyernünk kell Debrecenben, mint a számolgatáshoz.
Tényleg ennyire egyszerű.
Mindegy, hogy kik játszanak, mindegy, hogy mi a taktika, mindössze egyetlen cél létezhet: a győzelem. Ha kell, akkor Enninnel, bár nehezen tudom elképzelni hogyan, és ha kell, akkor Plakushchenkóval, hiába esik a játszatása kívül az ép ésszel befogható értelmezési tartományok mindegyikén.
És az sem zavarna, sőt!, ha Kerezsi harmadszor. Verjük be, és csá.
“Bercinek szeretettel szülinapjára” bővebbenHonvéd – Kecskemét @ Bozsik, 18:30
mert a képlet továbbra is igen egyszerű: nyerni kell!
Négy meccs maradt hátra, itt már nem elég a fogadkozás, hogy majd legközelebb, itt már nem elég örülni az egy pontnak, itt már kevés az, hogy a többiek megteszik nekünk a szívességeke. Folyamatosan a vonal alatt vagyunk, ha mi nem nyerünk, akkor szart sem ér az egész.
Történelmi bűnre készül ez a csapat, és egy – rendesen kicsavart valóságértelmezéssel – mindössze abban reménykedhetünk, hogy mint szinte mindent, ezt is képesek lesznek valahogy elb*szni.
“Hetek óta nincs értelme bármit írni a meccsek elé,” bővebbenKisvárda – Honvéd @ Kisvárda, 17h
tessék e szerint eljárni.
Elég volt a kifogásokból, elég volt a megmentőzésből, hogy nélküle hol lennénk, mert csak magunkat hülyítjük. Kieső helyen állunk, tartósan a kieső helyen állunk, miközben teljesen kilátástalanok vagyunk, és eddig kivétel nélkül elbuktuk az előrelépéshez szükséges összes kulcsmeccsünket. Kisvárda egy újabb esély, szóval
győzni kell.
(Vagy utólag magyarázkodni, az úgyis jobban megy.)
“Felesleges addig számolgatni, amíg nem győzünk, tehát” bővebbenHonvéd – Újpest @ Bozsik, 20:00
FTC – Honvéd @ Üllői, 19:30
Egyszerű a helyzet: nekünk jobban kellenek a pontok. És nem azért, mert esetleg pont a Fradit előznénk a bajnokságban, vagy valami címért mennénk, hanem mert sikerült olyan helyzetbe keverni magunkat, tisztán önhibánkból, hogy egy ilyen Fradi elleni meccs is számít.
Éveken át szinte mindegy volt. A Fradi a bajnok, mi a harmadik-ötödik között bármi, bár pont nem harmadik, mert mindig elcsesztünk valamit. A klubnak egyáltalán nem számítottak a Fradi elleni pontok, viszont a szurkolói léleknek jól estek, ha néha-néha megcsíptünk párat. Sajnos csak nagyon ritkán sikerült ez a csípés.
“A legkisebb is számít” bővebbenEnnyi.
“Győzni kell!” bővebbenHárom rövid fejezet a mai Paks elé, ahol ebben a mondatban írjuk le utoljára, hogy mennyire, de mennyire fontos lenne a győzelem a bentmaradásunk szempontjából.
A továbbiakban ugyanis Bognárgyuriról értekeznénk kicsit, és elmagyarázzuk, hogy miért lehet szeretni azért, amiért normális esetben gyűlölni kellene, valamint szembesítjük a számaival.
Aztán jöhet Farkas Ádám, akit megkaptunk mára, mintha a küldéssel próbálnák finoman jelezni: srácok, nektek annyi.
“Bognárgyuri egy és kettő, valamint Farkas Ádám, de mindenek előtt Puskás Ferenc” bővebbenVideoton – Honvéd @ Székesfehérvár, 19:45
Ugyan tíz meccs van még hátra, ami összesen harminc pont, azonban a mai három egészen kritikus lehet mind nekünk, mind a Videotonnak. Egy esetleges győzelmünk esetén négy pontra, vagyis két meccsre lépnénk el tőlük, és bár megnyugodni koránt sem elég ennyi, lépéskényszerbe hozhat csapatokat, és a lépéskényszer kapkodásba, esztelen kaparásba csaphat át, ami nekünk jó, hiszen mi – ebben az esetben – sorozatban három győzelemmel állunk a rendszerben és fejben.
Ha döntetlen, akkor sincs világvége, és mondom ezt úgy, hogy a héten átvizsgáltuk az alsóházat, és arra jutottunk, nem ártana nyerni. Tudjuk, hogy nehéz lesz, azonban a bentmaradások általában nem arról szólnak, hogy könnyűek. Különösen akkor nem, ha a mostani NB I-ben különösebb rangot nem jelentő felsőház környékén évek óta nem jártál.
“Ha vannak hatpontos meccsek, akkor ez a hatpontos meccsek halmazán belül simán lehet hét-, vagy akár nyolcpontos is” bővebbenHonvéd – ZTE @ Bozsik, 19:30
Hirtelen nem is tudom, hogy melyik meccsen történt még a Covid alatt, azonban egyszer csak azon kaptam magam, a zsebemben egy szebb napjaiban budiláncként szolgáló valamit morzsolgatok rózsafüzérként. Ahogy jöttek az akkoriban kritikus utolsó utáni percek, úgy lettem én is egyre idegesebb, és kellett valami, amivel levezethettem.
Ilyenkor egyik kezemből a másikba dobáltam, lasszót készítettem belőle, pörgettem propellerként, rátekertem az ujjaimra, a csuklómra, bármit, csak segítsen.
Volt, hogy próbáltam megszámolni a kis golyóbisokat, és volt, hogy azt számoltam, ha egy ujjnyi hosszon van x darab, akkor vajon az egész hány ujj hosszú, mert onnantól csak egy szorzás.
És azt hittem, ezek az évek rég elmúltak.
“Előkerült a budilánc, és nem félek használni!” bővebben
