Mastodon

Valami van a levegőben…?

Kép1A címbéli kérdés utoljára akkor hangzott el a számból, mikor 2012-ben még egy szebb és jobb világban tesómmal a morvaországi Cerna Hora sörgyára fölötti dombról ereszkedtünk le a főzde felé, és megcsapta az orrunkat a malátázóüzem felől érkező csodás fuvallat illata. Hát, az se ma volt.

Most viszont ugyanezt kérdezem magamtól, és végre a Kispest kapcsán, ahol az elmúlt napok, ha nem is hurráoptimizmusra, de legalább egy kellemesen elcsodálkozós „Na mi történt itt?” eleresztésére azért okot adnak – meg persze a címbeli kérdésre. Ezek egyike sincs még persze megválaszolva, de hogy már maga a kérdés föltehető, az az elmúlt 15 hónap után nekem már szinte elég is. „Valami van a levegőben…?” bővebben

Újabb visszatérőnk: a rockzene!

Mondtuk, hogy figyeljétek a mindenféle csatornákat, mert ma délben debütált Kemenes Szabi és Dynamic közös szerzeményű kispesti indulója a Kispest-Honvéd Facebook-oldalán – és itt.

Tisztes stadionrock, rapbetét, könnyedén dúdolható szöveg. Szinte már látom magam előtt a kivonuló csapatokat szombaton, a korzón boldogan sörpadozó és csocsózó jónépeket, a visszatérő Kanyart, mondom én nektek, a Vidinek esélye sincs.

Kispest-induló 2015
Venenation feat. Dynamic
Zene: Kulcsár Attila (Kuli) – Kemenes Szabolcs
Szöveg: Kemenes Szabolcs – Gyurina István
Master & Recording: SilverHill studio – Vígh Arnold

/// A dal – a szerzők kérésére – letölthető, amihez ide érdemes kattintani.

Kérdések sora…

durer…merül fel most sokunkban ha a Honvédra gondolunk.

Kiesünk? Bennmaradunk?

Nagy baj lenne ha kiesnénk? Vagy…?

Érdemes egyáltalán ezen gondolkozni? Érdemes kijárni? Vagy távolmaradással tüntessünk?

Mit akarunk egyáltalán? „Kérdések sora…” bővebben

Elmondom, hogy szerintem miért volt remek dolog a hétvégi Kispesti Bajnokok című torna

kispesti_bajnokok_02Még a helyszínen beszélgettünk, és felvetette az egyik szervező, hogy talán kevesen jöttek el, kissé laza a lelátó. Így is lehet nézni. Meg úgy is, hogy amikor beszélgettünk, akkor a büfében álltunk, sörrel a kezünkben, és ha körbenéztünk, még vagy ötvenen-hatvanan ugyanígy. Aztán felmentünk a lelátóra, és ott még vagy három-négyszázan. Kevés? Nem, sőt, nagyon nem.

„Elmondom, hogy szerintem miért volt remek dolog a hétvégi Kispesti Bajnokok című torna” bővebben

Szezonzáró, széles spektrummal a legrosszabb emlékek újratöltésétől a pozitív hitig

nvrgrnItt a vége. A „fuss el véle kitétel” pedig talán sose volt ennyire igaz egy szituációra, mint most. Ezzel az ősszel tényleg fussanak el a felelősök, de jó messzire, mert ilyen kiábrándító, nihilista fél szezonunk már régen volt. Illetve… nem is olyan régen… Konkrétan 2014 tavaszán, emlékszünk. Szóval, ha pillanatra elhagyjuk az idényekben gondolkozó szurkolói énünket, és egy pillanatra visszavedlünk naptári évben számoló átlagos homo sapienssé, rögvest borzasztó a kép: két, egyaránt 8-9 meccsre rúgó nyeretlenségi (és jobbára vereség-) széria egyazon évben, azaz volt egy rövid, pár győzelmes Rossi-s március, egy Simon Mikis kifutott debreceni csodaest, pár elszórt nézhetetlen Vérhód siker, és…

…és ennyi. Erősen felejtős év, igaz? „Szezonzáró, széles spektrummal a legrosszabb emlékek újratöltésétől a pozitív hitig” bővebben