Mastodon

ööööööö, izé, csak nem írunk le olyat, hogy a Bozsik Aréna egyenlő Románia, pedig

várj.

Az van, hogy az NSO szemlézett egy cikket a román GSP sportoldalról, amiben egy román újságíró tételesen leírja, mit irigyel a magyar futballkultúrából. (igen, futballkultúrából, sic!, meg hahaha) Ennek egyik eleme a szektorokat elválasztó kerítés hiánya:

„Gyakorlatilag, ha a 2. számú lelátóra szólt a jegyed, de a barátod a szemközti lelátón vagy a kapu mögött foglalt helyet, akkor a szünetben nyugodtan körbemehettél, hogy találkozz vele. Ezzel szemben a bukaresti Nemzeti Arénában – ahogyan a romániai stadionok többségében – a kapu mögötti szektorokat kerítések választják el a lelátó többi részétől”

„ööööööö, izé, csak nem írunk le olyat, hogy a Bozsik Aréna egyenlő Románia, pedig” bővebben

A gyűlölet nem pálya – reboot

A stadion viszont nem színház!

Amikor már azt hittük, hogy a Gyűlölet nem pálya kampány nem több a stadionok hangrendszerébe eltávolíthatatlanul beszorult cédénél, amiről pár kissrác beleordítja a meccsek körüli időbe és térbe, hogy nem pálya, nem pálya, nem páááááálya, akkor jött az MLSZ és gurított egy váratlant: tíz év után felfrissítette a képi világot, és új szereplőkkel mondatja el ugyanazt az üzenetet.

Természetesen lenne pár megjegyzésünk.

„A gyűlölet nem pálya – reboot” bővebben

Mivel, tehát, akkor

Mivel Titkos Pál a Kispest játékosaként és edzőjeként is szerepelt, érthetően Kispest-drukker. (Tehát a Honvédnak lett egy újabb világbajnoki ezüstérmese!)

Mivel Kalmár Jenő Kispesten a Kistext játékosaként és edzőjeként, valamint a Honvéd edzőjeként is szerepelt, érthetően Honvéd-drukker.

Mivel Lóránt Gyula a Honvéd játékosaként és edzőjeként is szerepelt, érthetően Honvéd-drukker.

Mivel Mészáros József a Kispest játékosaként és a Honvéd edzőjeként is szerepelt, érthetően Kispest- és Honvéd-drukker.

Mivel Varga Zoltánról elterjedt a pletyka, hogy Albert elől 1968-ban a Honvédhoz igazol (végül disszidált) és volt a Kispest-Honvéd edzője, ezért érthetően Honvéd-drukker.

Mivel Détári Döme, hozzám hasonlóan, az FTC játékosaként és edzőjeként is szerepelt, érthetően zöld-fehér drukker.

Nyilatkozta Mucha József a Borsnak.
„Mivel, tehát, akkor” bővebben

A margó margójának margójára

Zalaegerszeg újratöltve.

Tartalomban sűrűre sikeredett az elmúlt két hét az egerszegi meccs utóhatásainak tekintetében és vonatkozásában. Előbb az akkori edzőnk, Tam Courts szólalt meg két skót lapban, amit szemléztek itthon, majd Manzinga nyilatkozott egy másik brit lapnak, és végül, immár itthon, Apáti Bence se bírta szó nélkül.

Nem akarok nagyon belemenni az egyes cikkek tartalmába (de valahogy mégis sikerül), viszont a történeti hűség kedvéért mindegyiket szemlézzük egyetlen posztban.

„A margó margójának margójára” bővebben

Nagyon fontos, hogy tisztában legyünk vele: elképesztően nagy a baj Kispesten, köszönhetően az elmúlt évek hozzá nem értő vezetésének

Az előző részek tartalmából:

  • Az NB I-ben az utóbbi években több csapatnál is elszabadultak a fizetések és a költségek.
  • A Honvédnál a tulajdonosváltást követően szintén elszabadultak a fizetések és a költségek.
  • A Honvéd ennek ellenére folyamatosan gyengén szerepel a bajnokságban, gyorsan cserélgeti a keretét, és
  • úgy tűnik, három év után elfogyott az eddig szinte korlátlanul rendelkezésre álló pénz.

Milyen kilátásaink lehetnek a következő hónapokra?

„Nagyon fontos, hogy tisztában legyünk vele: elképesztően nagy a baj Kispesten, köszönhetően az elmúlt évek hozzá nem értő vezetésének” bővebben

Nem próbálom meg elmagyarázni, hogy miért kell ott lenni a Vasas és a Fradi ellen, de azért írok róla pár szót

Ha valaki nem érzi, hogy miért van ott a helye a stadionban, amikor ekkora a córesz körülöttünk, akkor azzal úgysem tudnám megértetni. Mindenki máshogy éli meg a szurkolóságát, van, aki mindig ott szeretne lenni, függetlenül attól, hogyan áll a tabella, mert fontos neki, hogy hozzátegye a szerény magáért, és van, aki csak akkor hajlandó kimozdulni, ha a többiek, és persze a csapat már előkészítette a szórakozását. Vagyis kellően jó ahhoz, hogy tiszteletét tegye a stadionban.

Én speciel azok közé tartozom, akiknek a meccsrejárás szempontjából édesmindegy a mutatott játék, a helyezés. Egyszerűen ott akarok lenni, ha játszik a klubom, mert mindig is erről szólt az életem. És mert a stadion az a hely, ahol hagyományosan szóvá lehet tenni mind az elégetettségünket, mind az elégedetlenségünket.

A Vasas ellen az utóbbi fog következi.

„Nem próbálom meg elmagyarázni, hogy miért kell ott lenni a Vasas és a Fradi ellen, de azért írok róla pár szót” bővebben

A nap, amikor Moniz bejelentette, felmegy akár a királyig is

Nagyon kíváncsi vagyok az ítéletre. Ha eltiltanak, azt nem fogadom el. Akkor elmegyek az UEFA-ig vagy Orbán Viktor miniszterelnökig is.

szemlézte a Sportal Moniz NOS Voetbalnak adott nyilatkozatát.
„A nap, amikor Moniz bejelentette, felmegy akár a királyig is” bővebben

Még itt sincs a tél, de már kezdenek bedőlni az első dominók

Fehérvárott a téli szünetben nullára csavarják vissza a stadiont, vagyis se pályafűtés, se napoztatás, se semmi nem lesz, mindössze a szükséges állagmegóvásnak megfelelő minimum – jelentette be az elszabadult energiarákra reagáló válságtervében a város polgármestere.

Azt már a Nemzeti Sport tette hozzá, hogy ha januártól sem nyitják meg a Sóstói stadiont, akkor a Videoton Felcsúton játszhatja a hazai mérkőzéseit.

„Még itt sincs a tél, de már kezdenek bedőlni az első dominók” bővebben

Nem lesz vízválasztó ez az idény, viszont nagyon döcögősen indul fejben

Sikerült eljutnom odáig, hogy alig pár nappal a bajnokság rajtja előtt, egyszerűen nem várok semmit. Úgy semmit, hogy tényleg semmit. Nincs bennem semmiféle drukk, elvárás, remény, netán vágy valamiféle apró kárörömre, hogy bárcsak megbuknának ezek is. Semmi,

olyan, mintha hidegen hagyna ez az egész Kispestnek nevezett dolog, miközben rohadtul nem így van. Ellenben ami van, az annyira új érzés, minőségében szinte hétköznap, hogy egyelőre nem tudom feldolgozni. Talán ha megpróbálom leírni.

„Nem lesz vízválasztó ez az idény, viszont nagyon döcögősen indul fejben” bővebben

Közösségi véleménynek látszó magánvélemények

Korunk világhálójárul.

Mostanában sokat beszélgetünk ismerősökkel arról, hogy mennyire eltorzítja a világunkat a magánvélemények (monológok) közösségi, vagy egy csoport véleményeként való azonosítása.

Mondok egy példát: József leírja a kétezer tagot számláló Túródesszertimádók csoportban, hogy a Ceglédtej hamarosan a boltokba kerülő Túrós Rudija (kínosan figyelnek a védjegyekre) ehetetlen lesz. József kap rá négy lájkot, két szomorú fejet, és három kommentet, amiből kettő úgy is olvasható, hogy egyetért vele. Egy másik posztban Gábor ír arról, hogy elképzelhető, a Túrós Rudi nem lesz olyan finom, mint az eredeti Túró Rudi.

Józsefet és Gábort elolvassa a csoportban szintén tag Sándor, aki ebből leszűri a következtetést: a Túródesszertimádók, mint csoport egyértelműen Túrós Rudi ellenes, miközben még nem is kóstolták. Az egész csoport!

Sándor mit csinál esetünkben? Általánosít. Két magánvéleményt, illetve nem is véleményt, hanem közlést úgy állít be, mint az adott csoport, illetve közösség egységes álláspontját. Vagy legalább a többségét.

„Közösségi véleménynek látszó magánvélemények” bővebben