mert célunk csak egy van
Szappanos félidőben cserét kért Felcsúton, majd a helyére beálló Tujvel nem egy bravúros védést bemutatva, lehozta nullára a második félidőt. Sajnos az első félidőben Batik már betalált, így végül kikaptunk.
Itt a sorrend, majd a hajtás után a részletek:
A Mezőkövesd elleni meccs osztályozókönyvének végeredménye, valamint a hajtás után a részletek.
Honvéd – Mezőkövesd 2-2
Komolyan.
Azonban mielőtt rátérnénk a kínos részekre, mindenképp ki kell emelni egy örömhírt:
egyre többen kíváncsiak az új Bozsikben erre a szánalmas produkcióra!
Szóval könnyen lehet, hogy az embereknek valójában erre a teljesítményre van igénye, amit a klub marketinggépezete egészen pontosan feltérképezett, majd egyeztetve a labdarúgó divízióval, az maximálisan kiszolgálja a hirtelen támadt keresletet.
Korábban az emberek az eredményességet szerették, a jó időt, esetleg a relatíve olcsó szórakozást. Úgy látszik, tényleg változnak az idők. Jogosan adja magát a kérdés, hogy ők, mármint a többlet, hol voltak korábban? Vagy tényleg ennyire fasza a marketingünk, és a semmiből lettek bevonzva a meccsekre? Esetleg, bár ezt feltételezni sem merem, a klub nem őszinte a helyszíni nézőszámok közlésekor?
„Ami szinte lehetetlennek tűnt, megcsináltuk: sikerült még rosszabbul rajtolni egy Metalcom-idényben” bővebbenJa, ezt mondta: „Nem feltétlen volt ez egy élvezetes mérkőzés, viszont a játékosokat nem érheti kritika abból a szempontból, hogy küzdöttek és hajtottak végig. Néhol a minőség hiányzott a játékból.”
Boldogság és büszkeség volt bennem, főleg, hogy rég játszottam már 90 percet. Nem is vagyok elégedett magammal, tudom, hogy minden területen többre vagyok képes. (…) Jól éreztem magam a pályán, talán pár dolgot meg tudtam mutatni a stílusomból, technikámból. Még idő kell, hogy újra formába lendüljek, de mindent beleadtam, hogy segítsek a csapatnak, ezúttal talán a védekezésben tudtam többet hozzátenni a játékhoz, mintsem támadásban.
ezt viszont már Samperio nyilatkozta a klubhonlapnak,
miközben ti, igen, ti, a hálátlan szurkolók egyáltalán nem értékelitek, hogy végre játszott, hogy megmutatott valamit a stílusából, a technikájából, nem értékelitek, hogy most inkább védekezett szélsőként, mintsem támadott, és ezért cserébe egy, azaz egy büdös szavazatot sem adtatok Samperióra az osztályozókönyvben. Hát megéri így kidolgoznia egyáltalán a belét, kiköpnie a tüdejét? Gratulálok! Remélem most majd magatokba néztek!
„Annyira nem díjazzátok, hogy kár belétek a courtsi értelemben vett majdnem teljes minőség” bővebbenBp. Honvéd – Kecskemét 0-0
Mit lehet ezen szépíteni? Ilyen mocsok sz*r meccset is rég láttunk. A Kecskemét hozta a tőle elvárhatót, nekik minden perc ajándék, nekünk viszont minden perc szenvedés.
Szenved a csapat – és szenvednek a szurkolók. Esküszöm, nekünk több ötletünk van kitölteni a kilencven percet, mint Courtsnek és a csapatnak.
Komolyan, ha beengedné a szeku, legközelebb kihoznám az Éhes Vízilovakat, és csapnánk egy hatalmas körmérkőzést a lelátón. Biztos vagyok benne, hogy több embert érdekelne innen egy-egy csoportmeccs, mint a pályán történtek.
„Pofán csapott a kegyetlen valóság, és végre ki mertük mondani a nevét: Kilátástalanság” bővebbenMúlt héten két meccset játszottunk, egyiken sem kaptunk gólt, és mindössze egyet lőttünk (tizenegyesből), mégis egy saját nevelésű szélső lett mindkétszer a meccs játékosa.
A hajtás után az Újpest és a Kisvárda elleni pontszámok, az összetett, és pár megállapítás, amit hét forduló alapján merünk leírni.
„Kocsis Dominik nagy hete” bővebbenKisvárda – Honvéd 0-1
Épp csak kikértük a három korsó Borsodit a várdai Mini Sörözőben, amikor eszünkbe jutott, hogy már lehetnek összeállítások. Mobilt elő, adatbank pont emelesz pont hu, koppint, görget – aztakurva. Négy fiatal a kezdőben! Parádé. Ennin sehol. Már most megérte levonatozni.
Nézzük a cseréket. Bazz, hat, akarom mondani, hat mezőnyjátékos mindössze. Abból egy a Maxim, szóval inkább öt. Vagyis Traoré, szóval legyen négy. Lovric csak biztonságból, három az inkább, hacsak Dúzs nem tud belső középpályást is játszani. Szűk lesz ez, nagyon belenyúlni nem lehet a meccsbe.
Szerencsére nem is kellett.
„A két csapat kioltotta egymás játékát, azonban mi találtunk egy gólt, és ezzel esélyt kaptunk arra, hogy megharcolhassunk a győzelemért” bővebbenBp. Honvéd – Újpest 0-0
Nem irigylem a szerencsétlent, akinek kiadják feladatként. Sanyikám, három-öt perc, több lehet, kevesebb nem. Vajon Sanyikám mit fog belerakni?
Áhhh, eddig azt reméltem, talán nem mi vagyunk az a gyenge, aki képtelen győzni, mit győzni, helyzeteket kidolgozni, gólt lőni a másik, hasonlóan rossz ellen. Aztán tessék, megugrottuk, sikerült. Megfogták a sörünket.
A lefújás után Courts mester szavaiból azt sikerült kiemelni, hogy szervezettek voltunk. Nem merem megkattintani, szerintem csak felbaszná az agyam, annyit meg nem ér.
„Erről a meccsről szinte lehetetlen és egyben értelmetlen összevágni egy összefoglalót” bővebbenFTC – Honvéd 3-1
Próbáljuk meglátni a jót a történtekben: legalább gyorsan lerendeztek minket, így lehetőségünk adódott tartalékolni a csütörtöki, Újpest elleni nyerhetőnek tűnő mérkőzésre (Kocsis Dominik, Lukic, Gomis gyorsan le, később Ennin és Zsótér is), játszathattunk fiatalokat (Kerezsi és a debütáló Pukhtieiev), valamint a szurkolótábor is mindenféle izgalom nélkül érezhette jól magát.
Nagyjából ennyi történt, valamint kiderült, hogy Traore és Traoré között ugyanúgy hatalmas különbségek adódhatnak, mint Smith és Smith, Kovács és Kovács, továbbá ésatöbbi ésatöbbi között.
„Nem történt semmi meglepetés, mindössze könnyűnek találtattunk” bővebben
