Rövid történeti betekintő.
Az egyszerűség kedvéért tekintsük Pestszentlőrincet (Lőrincet, Imrét) és Kispestet (Wekerlét) egy kultúrkörnek. Nagy különbség nincs közöttük, mindkét település alig száz-százötven éves, mindkettő egy jelentős részét elbontották a hetvenes-nyolcvanas években, hogy a helyükre tömbházakat emeljenek. A régi lőrinciek és kispestiek a város más területein kaptak lakásokat (Erzsébeten, Kőbányán, etc), miközben Kispestre és Lőrincre teljesen más kulturális háttérrel érkezők költöztek be.
Rövid történelmi áttekintés: 1873 előtt Kispest területe Szent Lőrinc pusztához tartozott, Szent Lőrinc puszta (több írásmódja is ismert, például Pusztaszentlőrincz vagy Szentlőrincz-puszta, azonban itt a Magyar városok monográfiája c. kötet megnevezéseit fogjuk használni) pedig Vecséshez. Kispest 1871-ben vált ki Vecsésből és vitte magával Szent Lőrinc pusztát is, majd 1873-ban lett önálló település. A település területének egy jelentős része ekkoriban mindenféle nagybirtokosok és a Belga-bank tulajdonához tartozott, és fokozatosan került felparcellázásra. Pestszentlőrinc végül 1909-ben vált ki Kispestből, és 1910-től önálló település. Ekkor már működik a területén a Kispesti Textilgyár, vagyis semmi meglepő nincs abban, hogy az alapításakor még Kispesthez tartozó területen később is megmaradt a gyár neve. A lényeg, hogy egy időben mindkét település Vecsés volt, de településhez hasonló dolog akkoriban inkább Lőrincen volt, majd közösen Kispest lettek, aztán két külön település, majd megyei jogú városok, és végül budapesti kerületek.
„Kispesti és lőrinci csapatok a magyar futball élvonalában” bővebben
