Történelem

Schlosser jutalomjátéka Kispesten

(Nagy nap Kispesten.)

Minden évben Kispesten kezdik el a szezont, valamilyen barátságos mérkőzéssel. Azért Kispesten, mert ott nincs futballtilalom. Úgy látszik már az új szezon kopogtat az ajtón, mert ma Kispesten már jelentős meccseket játszanak. Schlosser tartja tréneri jutalom játékát s ennek során előbb a kispesti amatőrválogatott az FTC csapatával, majd a Ferencváros a Budai „11”-el méri össze az erejét. Szép a program.
via Nemzeti Sport, 1930. július 13., Arcanum Digitális Tudománytár

A mérkőzésről fennmaradt egy videórészlet, és ezzel jelenleg az egyik legkorábbi ismert mozgóképfelvételünk a kispesti pályáról. Sajnos, a részlet tényleg részlet, annyira rövid, és a képen is inkább Schlossert mutatja a kamera, mintsem a stadiont.

bővebben

74 éve olvadt be a Kispest a Honvédba

Talán 1949-ben, az ünnepi közgyűlésen sem voltak voltak olyan aktuálisak Puskás Ferenc szavai, mint ma, 2023-ból visszaolvasva az egykori felszólalását:

Tisztelt Közgyűlés!

A Kispesti Athlétikai Club sportolói nevében örömmel üdvözlöm az elnökség javaslatát a Honvéd Sport Egyesületbe való beolvadásra. Mi sportolók tudjuk, hogy a szocializmus adta fejlődés feltétlenül azt kívánja, hogy minden sportegyesület mögött egy szervezet álljon.

A Honvéd Sport Egyesületbe való beolvadás biztosítja részünkre a korlátlan sportolási lehetőséget és egyben jövőnket is. Ígérjük, hogy az új egyesületben annak színeiben is éppen olyan lelkesedéssel fogunk küzdeni, mint a piros-fekte színekért. /Lelkes taps./
forrás: az ünnepi közgyűlés gépelt leirata (Schultz Sándor hagyatékából)

bővebben

Ultras Melonenberg

Amiről a térkép mesél. Helytörténeti szilánkok.

Nem lehet csak úgy ártatlanul kattintgatni az interneten. Most például sikerült belefutni pár 150-250 éves térképbe Kőbánya, Kispest és Pestszentlőrinc környékéről, és kicsit elmélázva felettük, egy csomó érdekes dolgot találtunk.

Igazából az érdekelt minket, hogy a környék mióta lakott, hogy a települések előtt mi volt errefelé? Mocsár? Szántó? Mezőgazdaság? Állattartás? Miazmás?

Aztán addig nézegettük a térképeket, amíg feltűnt egy név: Melonenberg.

bővebben

Kispesti és lőrinci csapatok a magyar futball élvonalában

Rövid történeti betekintő.

Az egyszerűség kedvéért tekintsük Pestszentlőrincet (Lőrincet, Imrét) és Kispestet (Wekerlét) egy kultúrkörnek. Nagy különbség nincs közöttük, mindkét település alig száz-százötven éves, mindkettő egy jelentős részét elbontották a hetvenes-nyolcvanas években, hogy a helyükre tömbházakat emeljenek. A régi lőrinciek és kispestiek a város más területein kaptak lakásokat (Erzsébeten, Kőbányán, etc), miközben Kispestre és Lőrincre teljesen más kulturális háttérrel érkezők költöztek be.

Rövid történelmi áttekintés: 1873 előtt Kispest területe Szent Lőrinc pusztához tartozott, Szent Lőrinc puszta (több írásmódja is ismert, például Pusztaszentlőrincz vagy Szentlőrincz-puszta, azonban itt a Magyar városok monográfiája c. kötet megnevezéseit fogjuk használni) pedig Vecséshez. Kispest 1871-ben vált ki Vecsésből és vitte magával Szent Lőrinc pusztát is, majd 1873-ban lett önálló település. A település területének egy jelentős része ekkoriban mindenféle nagybirtokosok és a Belga-bank tulajdonához tartozott, és fokozatosan került felparcellázásra. Pestszentlőrinc végül 1909-ben vált ki Kispestből, és 1910-től önálló település. Ekkor már működik a területén a Kispesti Textilgyár, vagyis semmi meglepő nincs abban, hogy az alapításakor még Kispesthez tartozó területen később is megmaradt a gyár neve. A lényeg, hogy egy időben mindkét település Vecsés volt, de településhez hasonló dolog akkoriban inkább Lőrincen volt, majd közösen Kispest lettek, aztán két külön település, majd megyei jogú városok, és végül budapesti kerületek.

bővebben

Melyik megyében mikor nyertünk először NB I-es bajnokit?

Tibi mondott minap egy érdekességet: tudtad, hogy Bács megyében még sosem nyert bajnokit a Honvéd? Kupában, NB II-ben igen, de NB I-ben soha.

Nyilván igaza van, csak a játék kedvéért ellenőrizzük le. Pipa, nem nyertünk, vagyis van még egy szűz megyéje e lángoktól öleltnek, e darabokra szakítottnak, megtépázottnak. Most lett külön öröm, hogy csodálatos módon feljutott a Kecskemét, így lesz legalább egy alkalmunk kimaxolni végre a térképet.

bővebben

Száz éve függesztették fel a Kispesti AC játékjogát

A kispesti profiper volt a magyar futball történetének egyik legképmutatóbb pillanata.

1921 végén, alig pár évvel Schlosser Fradiból az MTK-ba történt átigazolását követően robbant ki az ún. kispesti profiper, az (ál)amatőr korszak egyik legnagyobb botránya. A lényeg, hogy ekkoriban még tilos volt, azonban valamilyen úton-módon az összes klub fizette a játékosait, és bár a szövetségben nyilvánvalóan mindenki tudott a dologról, hiszen a szövetség tagjai alapvetően a klubok képviselőiből álltak, az amatőrizmus eszményének védelmében álszent módon úgy tettek, mint ha nem lenne tömeges a jelenség. Nem véletlenül említettük Schossert, hiszen nehéz elképzelni, hogy a korszak legnagyobb magyar futballsztárja úgy igazolt volna pár villamosmegállóval arrébb, hogy az átigazolása mögött semmiféle anyagi érdek nem húzódik meg.

A KAC-nak viszont nem volt szerencséje. Előbb a korábbi profiválogatott Jeszmás egy túrán való szerepeltetése miatt az egész csapatot profivá minősítették, majd Jeny kezdett reklamálni amiatt, hogy kevesebb pénzt kap, mint Eisenhoffer, ráadásul a Pestszentlőrinci MOVE is feljelentette a klubot, mert állításuk szerint pénzért csábították el az egyik játékosukat. Végül Mayer Béla, a klub akkori vezetőre elismerte, valóban rendszeresen fizetnek egyes kulcsjátékosoknak, valamint alkalmilag a többieknek is, és ebből a célból a klub kettős könyvelést vezet.

A profiper következménye végül az lett, hogy a Kispest első nagycsapata széthullott, azonban az (ál)amatőrizmus létező problémaköréhez ekkor még nem nyúltak szövetségi szinten. Némi kényszerű leállást követően Eisenhoffer a Fradiba, Jeny az MTK-ba, Csontos, Jeszmás és Varga Péter az Újpestbe igazolt. Magyarországon végül négy évvel később, az 1926/27-es bajnokságtól vezették be a nyílt profizmust.

A KAC ellen száz évvel ezelőtt zajló profiper történetének feldolgozásával a közeljövőben több részletben is foglalkozni szeretnénk. A sorozat első részében szándékosan nem egy sportlap tudósítása, hanem a Pesti Napló 1921. december 31-én megjelent cikke olvasható.

bővebben

Két kérdés, amit általában elfelejtünk feltenni magunknak

Miért volt Sárkány utca a Sárkány utca neve?

Nem volt mindig Sárkány utca. Eredetileg Lőrinc (vagy Lőrinci) útnak hívták, a Sárkány nevet csak 1890-ben vette fel, és maradt az 1930-ig, amikor Szent Imre herceg útjára keresztelik át.

A Sárkány utca névadója egyébként Sárkány József ügyvéd, a budapesti királyi ítélőtábla alelnöke, akinek komolyabb birtokai voltak akkoriban a környéken. Az állam például az örököseitől vásárolta meg azt a területet 1908-ban, ahol később felhúzták az állami munkástelepet, vagyis a Wekerlét. Érdekesség, hogy a telep területét csak ezt követően csatolják át a Kispest szinte összes, nem Budapesttel szomszédos határán elterülő Pusztaszentlőrinctől Kispesthez, miközben Pusztaszentlőrinc (vagy Szentlőrincpuszta) 1910-ig Kispesthez tartozott közigazgatásilag.

“Két kérdés, amit általában elfelejtünk feltenni magunknak” bővebben

A „rugdaló“ labdajáték. (Football.)

(Négy képpel.)

Itt a labdázás ideje és hisszük, hogy a legmulatságosabb angol labdajáték bemutatásával sokakban kedvet költünk a szép idő mulatságos felhasználására.

A nálunk jobban ismert angol Cricket-játék után az angol játékoknak bizonyos unalmas, tudományos híre terjedt el; azt gondolják ugyanis sokan, hogy magának a játék menetének megtanulása is már nehéz, hát még a gyakorlati ügyesség elsajátítása. A Football-nak ez nem így van, mert a legegyszerűbb játéknak lehet mondani mind a játék eszközeit, mind a játékmenetet illetőleg.

bővebben

Hetven éves az első bajnoki címünk

Tele kispesti kötődésű játékosokkal előztük meg minden idők egyik legerősebb Ferencvárosát.

Igaz, az arany már 1950. június 11-én, az Üllői úton, egy ÉDOSz (Fradi) elleni gólnélküli eldöntetlennel biztossá vált. Négy pont előny az utolsó fordulóra ma, a hárompontos rendszerben is bőven elég, nemhogy akkoriban, amikor a labda még szögletes volt, és a győzelem is csak két pontot ért.

ÉDOSz (Fradi): Henni – Ombódi, Kispéter, Szabó – Lakat, Dékány – Budai, Guba, Kocsis, Mészáros, Czibor

Honvéd (Kispest): Ruzsa – Rákóczi, Patyi, Tóth III. – Bozsik, Városi – Horváth, Gyulai, Budai, Puskás, Babolcsay

Az utolsó fordulóban, a június 18-án játszott Honvéd (Kispest) – Postás (Szentlőrinc) 4-1 már a gáláról szólt.

bővebben

Hetven éve vették tudomásul, hogy a Kispestből Honvéd lett

Majd a kor szokásainak megfelelően természetesen megköszönték Sztálin generalisszimusznak, Rákosi Mátyásnak, Farkas Mihálynak, és a Magyar Dolgozók Pártjának.

Az 1950. január 6-án megjelenő Magyar Labdarúgók Szövetsége Hivatalos Közlönye című lap második oldalán egy szűkszavú határozat jelent meg:

B. 79/13-1949. Tudomásul veszem, hogy a Kispesti AC a jövőben HONVÉD SE néven fog szerepelni.

A Kispestet bekebelezte a Honvédség. Az első nagy dominó eldőlt, a következő lapszámokban sorra következtek a többiek.

bővebben