Kategória: Történelem

A sportlap élménybeszámolója egy 85 évvel ezelőtti Kispest-Fradiról

Nem véletlenül állítjuk, hogy a világ legmenőbb dolga Kispest-drukkernek lenni. Mindig is az volt.

Derbi odakünn…

(Messze van a Sárkány utca…)

Nem könnyű megközelíteni a kispesti sárkánybarlangot. Ez a sárkány göröngyös és sáros utak övezetével védi magát s csüggedést nem ismerő munka, önfegyelem, elszántság, cipőnek és ruhának épségével való bizonyos leszámolás kell hozzá, hogy eljussunk odáig. Az utak két oldalán szorosan vonulnak, szinte zárt rendben a nézők s a személyautó csak lépésben haladhat (nemcsak a teher), mert az autók kereke a sarat testvériesen szétosztja kétoldalt a ruhákon. Hát sár volt elég. Ezzel szemben viszont mit szóljanak szegény játékosok?

“A sportlap élménybeszámolója egy 85 évvel ezelőtti Kispest-Fradiról” bővebben

Történelmet írhat ma a Balmazújváros, amennyiben bejut a kupadöntőbe

Ha nem számítjuk, hogy az Újpest kupagyőzelme esetén a bajnoki negyedik is indulhat az Európa-ligában, akkor egyértelmű, minden vágyunk egy

Felcsút – Balmazújváros kupadöntő a csontüres Üllőin.

Ennél magyarfutballabb pillanatot mostanság csak úgy tudnánk elképzelni, ha kétezer, lóf*szt mutató Bocsi Annával lenne tele a VIP-oldal.

Alapvetően már az álmodott páros szereplése is megütné a történelmiséghez elengedhetetlen szintet, a Balmazújváros azonban annyit egy hajszálnyival továbbmegy, hogy ez a klub

lenne az első, amelyik a Szabad Föld és a Magyar-kupa döntőjébe is bejutott!

“Történelmet írhat ma a Balmazújváros, amennyiben bejut a kupadöntőbe” bővebben

Kispesten minden generációnak csak egy olyan páros jut, mint az Eppel-Lanzafame

Nekünk ők az elsők.

Az általában hurrápesszimista* RW tegnap tolt egy mondatot a debreceni posztba, ami elgondolkodtatott:

Marci is érdekes srác. Idén messze nincs a tavalyi formában, sokszor mintha fejben nem lenne itt – és így is vert eddig 12-t a tavalyi 16 után. Évekig nem lesz még egy ilyen ékünk.

(* a hurrápeszimista ebben az értelmezésben: tényleg mindig a legrosszabbra készül, aztán már attól boldog, ha nem jött be a tippje, és mindezt a legnagyobb fokú tudatossággal teszi.)

Évekig – ez a kulcsszó a mondatban. Azt nem tudom, hogy mi lesz jövőre, vagy utána, vagy akár a jövő héten, viszont azt tudhatom, hogy mi történt tavaly, tavalyelőtt, vagy még korábban. Tényleg, mikor volt utoljára Eppelünk?

“Kispesten minden generációnak csak egy olyan páros jut, mint az Eppel-Lanzafame” bővebben

Figyelmeztetés a pályatulajdonosokhoz!

Nem ma találta ki az MLSz, hogy a szurkoló néző a futball legnagyobb ellensége. 1923. december 16-án például ez a figyelmeztetés jelent meg a szövetség hivatalos értesítőjében. Az aláíró nem más, mint az első olimpiai bajnokunk, Hajós Alfréd, aki amúgy mellékállásban stadionokat is tervezett.

Kellett vagy száz év, és büszkén jelentem, mára elértük, hogy a közönség zajongása egyáltalán nem zavarja a játék lefolyását. Jogos tehát minden büntetés.

Kovács Miklós legendája

Semmilyen bizonyíték nincs arra az elterjedt legendára, hogy Puskás Kovács Miklós néven már 15-16 évesen felnőttmeccseket játszott volna.

“Puskás ezt látva addig könyörgött a klub intézőjének, hogy hamis igazolással, Kovács Miklós néven bevette őt is a csapatba. Puskás később is ugyanezen az álnéven szerepelt, amikor 16 évesen bekerült a felnőtt csapatba.”

Ez a két mondat, így volt leírva a felcsúti akadémia oldalán egészen pár órával ezelőttig, amikor is váratlanul eltűnt az internetről. A 8213-as és a 8215-ös posztok léteznek, a 8214-es azonban hiányzik. Talán jobb is így. (Frissítés // idő közben újra elérhető a 8214-es, benne az általunk is kiemelt résszel.)

Idősebb Purczeld Ferenc mindkét gyermekben komoly fantáziát látott, külön is foglalkozott velük, aminek eredményeképp fia – még mindig Kovács néven – is és Bozsik is a második világháború alatt, 1943 őszén KAC-mezben bemutatkozott a felnőtt bajnokságban.

– részlet Kálnoki Kis Attila születésnapi cikkéből, amely még tavaly jelent meg a 24. hu oldalon. Jesszumpepi, itt szinte szó szerint az van leírva, hogy az öreg Purczeldnél bemutatkozott Kovács az NB I-ben. A felcsútival ellentétben, ez az oldal folyamatosan elérhető az interneten.

Puskás már 15 évesen bekerült a kispesti felnőtt csapatba (a húszéves alsó korhatár kijátszása érdekében a korábban készített hamis adatokkal, Kovács Miklós álnéven), nem sokkal azután, hogy édesapja edzőként átvette azt. A csapat tagjaként 1943 őszén játszott legelőször, miután egy influenzajárvány miatt több játékosnak is távol kellett maradnia a nagyváradi NAC elleni mérkőzéstől.

Ez pedig már a Wikipediáról van, és tartalma nagyjából hasonló a korábbiakhoz, vagy az Olimpiai Bizottság oldalán megjelent életrajzához: Puskás Kovács Miklós néven lett felnőtt játékos, néhol egyenesen 15 évesen, pedig 1927+15 csak 1942 lenne.

Tényleg? Találunk rá bármilyen bizonyítékot?

“Kovács Miklós legendája” bővebben

Györkös József kispesti szurkoló, aki nem fedezte fel Puskásban a tehetséget

Egész pontosan a csapat leggyengébbjének tartotta.

A két Puskás (fotó: Képes Sport, 1943. december 21.)

— Bal szárnyat kellene még szerezni — mondja a kispesti szurkoló .
Györkös József, a kispesti közép tagja így beszél:
– Láttam az eddig játszott edzőmérkőzéseket s bizalommal tekintek a tavaszi idény elé. Csak… Csak a csatársorral vannak bajok. A vasárnap játszott csatárok közül csak Nemes és Mészáros elégített ki. Csatárokat kellene még szerezni a rajtig. Elsősorban balszélsőt, azután balösszekötőt. Bízunk abban, hogy Egresi a rajtig rendbejön. Hallom, hogy a vezetők is számítanak arra, hogy Egresi hamar meggyógyul. Az ETC-ből vasárnap nekem nagyon tetszett Kőműves. Jó lenne, ha a a mi játékosunk lehetne. Nagyon sajnáljuk, hogy nem sikerült Bérest hozzánk igazoltatni. (Nemzeti Sport, 1944. február 8.)

“Györkös József kispesti szurkoló, aki nem fedezte fel Puskásban a tehetséget” bővebben

Ma 117 éves mindannyiunk kedvenc szövetsége, a labdarúgó

Egészen hihetetlen, hogy ebben a hagyományosan tesze-tosza közegben valóban világszínvonalú lehetett a magyar foci.

1900. november 25-én egy felhívás jelent meg a kor sportlapjában, a Sport-Világban, annak is az utolsó oldalán, az utolsó bekezdésben:

Footballcsapataink figyelmébe. A legutóbbi hetekben lefolyt mérkőzések azt a gondolatot érlelték meg bennünk, hogy itt az ideje annak, hogy footballcsapataink mérkőzéseit rendezzük és ne bízzuk a pillanatnyi elhatáro­zásra, hogy a mérkőzések kik közt és mikor létesüljenek. Alábbiakban fejtjük ki az okokat, a miért erre már elérkezettnek látjuk az időt és a módot, melylyel lehetővé véljük tenni azon czél elérését, hogy a magyar football-sport az első helyre kerüljön a többi művelt nemzetek közt.

“Ma 117 éves mindannyiunk kedvenc szövetsége, a labdarúgó” bővebben

Mellékesen egy stadiontörténeti forrásmunkán molyolok most

Talán valakinek jól jön majd, ha klubtörténetet szeretne írni.

Volt egy pillanat, amikor strandfürdőt álmodtak a mai KöKi helyére tervezett stadion mellé. (forrás: Ujság, 1935. július 14.)

Tegnap már írtam, hogy készül egy átfogó forrásjegyzék a Kispest második világháborút megelőző stadionépítéseiről. Értelme ugyan nem sok van, rajtam kívül talán Kaszás Kálmán klubkrónikásnak jöhet jól, azonban ha egyszer fel szeretné valaki dolgozni a történelmünket, akkor szüksége lesz ilyen és hasonló alapmunkákra.

“Mellékesen egy stadiontörténeti forrásmunkán molyolok most” bővebben

Öt darab kéményről

Egészen meglepő, hogy mennyi mindenről mesélhet pár, háttérben látható kémény.

Ti elgondolkodtatok már azon, hogy a kispesti sporttelep legrégebbi ismert, valószínűleg 1912 környékén készült képén mi az az öt gyárkémény a háttérben, vagy letudtátok annyival, hogy a Dr. Lipták és társa gyárhoz tartoztak?

Engem például elkezdett kicsit érdekelni, már csak azért is, mert manapság ugyanott mindössze egyetlen kéményt találunk, valamint ez a kép az egyetlen kapaszkodónk ahhoz, hogy nagyjából belőhessük az első pályánk pontos helyét, amiről természetesen illik tudni, hogy a mai Kispesti temető Puskás Ferenc utcai oldalán állt.

“Öt darab kéményről” bővebben

1941 nyarán a Kispest centikre volt története első névszponzori szerződésétől

Apró kisszínes a klub történelméből.

Az 1939-ben kitört európai háború miatt a Kispest FC elveszítette egyik legfőbb jövedelemforrását, a jól fizető hosszú külföldi portyákat, ezért egyéb bevételek után kellett néznie. 1940 decemberében a város képviselő-testülete elengedte a kispesti pálya éves bérleti díját, elismerve a klub szorult helyzetét.

“1941 nyarán a Kispest centikre volt története első névszponzori szerződésétől” bővebben