Mastodon

Valahol a szánalom deluxe kategóriája egy semmit se számító szavazást megkísérelni eltéríteni

Szpojler: olvasóink jelenleg jóval inkább hisznek Bódognak, mint Urbányinak.

Tényleg azt hitted, hittétek kedveseim, hogy tizenpár év internetes tartalomgyártást követően nincs meg bennünk az a rutin, hogy hogyan szűrjük ki a nem kívánt szavazatokat? Hogy nem vesszük észre, ha pár percen belül érkezik több tucat szavazat ugyanarra az értékre? Hogy egyáltalán nem randomizálunk?

(Nálunk a szavazásokon nem minden vélemény számít, hanem mindegyiknek ugyanannyi esélye van bekerülni a számítók közé. Vagyis: minden rekordhoz egy véletlenszámot és a véletlenszám számegyenesen elfoglalt helyezését rendelünk, majd eldöntjük, hogy az első X darabot vesszük csak figyelembe, vagy meghúzunk egy határértéket, és az az alatti randomszámmal rendelkező rekordok kerülnek csak be a végeredménybe.)

„Valahol a szánalom deluxe kategóriája egy semmit se számító szavazást megkísérelni eltéríteni” bővebben

Bódog: Urbányi; Urbányi: Bódog

Az embernek azért van ujja, hogy mutogasson vele!

Az elmúlt napokban kicsit reménykedtem abban, hogy Diósgyőrt követően, a kispesti távozása után is bilit borít Bódog. Nem nagyon, egész szőnyeget beterítően, csak épphogy, kisujjat némileg eltartva, hiszen nyilván nem akarja végleg elvágni magát a magyar fociban. A tegnapi interjú Urbányival fokozta a várakozásaimat, mert a sajtó úgy működik optimális esetben, hogy valamelyik sportlaptól felhívják Bódogot reagálni, és akkor hátha.

A Nemzeti Sport nyert.

„Bódog: Urbányi; Urbányi: Bódog” bővebben

Bár nem részletezi a Felsőzsolca, de gondolom, hogy az NB III-as csapatunkról lehet szó, mert

aznap a sorsolás szerint a nagycsapat Mezőkövesden játszik.

Három nappal a vezetőedző kirúgása után megszólalt a szakmai munkát felügyelő sportigazgató

Esküszöm, miután elolvastam a klubhonlapon megjelent miniinterjút Urbányival, még jobban összezavarodtam, mint eddig voltam.

Amúgy se egyszerű a helyzet, próbálok mérlegelni magamban, végiggondolni, hogy mit tudunk, mit fogadhatunk el tényként, ezekből mire lehet fixen következtetni, mire nagy valószínűséggel, valamint milyen scenáriók lehetségesek az ismert változók mentén?

2020 egy bonyolult világ. Két éve minden sokkal egyszerűbb volt: a merev és egyértelmű struktúra miatt, ha nagyon nem ment, ha rossz irányba mutattak a számok, akkor ki lehetett mondani, hogy például: Supkának mennie kell! Nem feltétlen Supival volt a probléma, bár az eredmények vele nem jöttek, hanem a merev szerkezetből eredő meghatározottságokkal. Akkoriban az edző volt az a fogaskerék, ami a leginkább csereszabatosnak tűnt a rendszerben.

Van tehát min gondolkodni.

„Három nappal a vezetőedző kirúgása után megszólalt a szakmai munkát felügyelő sportigazgató” bővebben

Egy grafikon és pár adat, amit szerintünk nem szerettetek volna látni, de most mégis fogtok

A grafikonon azt láthatjátok, hogy ha az ősz még hátra lévő négy meccsén 0-12 pontot szerzünk, akkor a tavaszi meccseken mekkora pontátlagot kell hoznunk ahhoz, hogy meglegyen a korábbi években a bennmaradáshoz szükséges pontszám.

Eddig 0,83 pontot szereztünk meccsenként, vagyis nem kicsit kellene előrelépnünk.

„Egy grafikon és pár adat, amit szerintünk nem szerettetek volna látni, de most mégis fogtok” bővebben

Amíg az új edző nevére várunk, osztályozzuk le az MTK elleni meccset

Honvéd – MTK 2-2 // osztályozókönyv

Az első félidő egészen pofásra sikeredett. Jó, az elején az MTK megcsíphetett volna minket, és akkor nagyon nehéz. Kihagyták a helyzeteiket, mi pedig kiegyenesedtünk, mentünk előre, csináltuk, és nem csak hajtottunk, hanem segítettük is egymást, érezni lehetett, hogy mindenki tényleg odateszi magát.

Érdekes módon, a futballozásnak hamar meglett az eredménye: lőttünk két gólt, helyzeteink voltak. Az MTK padlón.

Félidő.

„Amíg az új edző nevére várunk, osztályozzuk le az MTK elleni meccset” bővebben

Mondanánk, hogy ma eljön az igazság pillanata, azonban az MTK is csak egy meccs lesz a sok közül, ahol végre valamit mutatnunk kellene, hogy kissé megnyugodhassunk

Nem aludtam jól az éjszaka. Nem tudom miért. Nincs hova menni, nincs mit csinálni lassan egy hónapja, az ember otthon kell meghülyüljön szűk körben. Jó, tegnap pont rákóstoltunk egy Gingerbread Lattéra, egy Blackcurrant Trilfére (mindkettő Mad Scientist) és egy 2017-es Frankyre (Monyó), azonban azt gondolom, hogy az évek és a rutin mellettem szólnak, ennyitől még nem fogok szarul aludni.

Igaz, közben megnéztük hangyafocin (tableten) a Zete-Kövesdet és a Diósgyőr-Fradit, vagyis volt mivel nyomasztani magunkat.

„Mondanánk, hogy ma eljön az igazság pillanata, azonban az MTK is csak egy meccs lesz a sok közül, ahol végre valamit mutatnunk kellene, hogy kissé megnyugodhassunk” bővebben

A talán túlzott optimizmust négy hónap alatt egy optimista pesszimizmus váltotta fel

Augusztus közepén még a második helyre, de minimum a dobogóra vártátok a Honvédot. Azóta eltelt 11-12 forduló, pár hónap, láttuk játszani a csapatot, és most ott tartunk, hogy bár a kieséstől még nem félünk, azonban a várakozásainkban szereplő céljainkat az alsóház élbolyára módosítottuk (l. optimista pesszimizmus). Vagyis évek óta nem látott mélységekre.

Grafikonok következnek.

„A talán túlzott optimizmust négy hónap alatt egy optimista pesszimizmus váltotta fel” bővebben