- Baráth Boti // először feszegeti egy cikk nyilvánosan Boti december végén lejáró szerződését. Az NSO úgy tudja, hogy a klub és a játékos már többször is egyeztetett egymással, de megegyezés egyelőre nincs.
- Hemingway a Reggeli Startban // még tegnapelőtti az anyag, azonba nem beszéltük át, hogy az Öreg bedobott egy 10 millió eurós árat, amit elfogadható ajánlatnak tartana a klubért. Tavasszal, amikor átfutottuk a klub mögötti cégek publikus adatait, akkor mi is nagyjából 3 milliárd forintra (tehát nagyjából 10 millió euróra) tippeltük egy normális piaci környezetben azt a pénzt, amennyit el lehet kérni egy olyan vállalkozásért, amelyik egy adott gazdálkodási szerkezett mellett nagyjából előre kiszámítható eredményt tud felmutatni évről évre.
- Mindenképp jegyezzük meg, hogy Magyarországon, és különösen a magyar futballban momentán nem érvényesülnek a normál piaci környezet szabályai, tehát könnyedén előfordulhat olyan helyzet, hogy például a Honvéd nem fér hozzá valamilyen okból a korábban számára is nyitott támogatási és finanszírozási formákhoz, ezzel is hazavágva az eredményességét és az érte elkérhető összeget. Netán jön az ismert telefon: „Hallom, Hemingway úr, eledná a klubot …” – és itt elhangzik egy összeg, ami akár lehet egy forint, akár tízmilliárd, kérdés mekkora az akarat a Honvéd átvételére.
Napikispest 2018.09.25.
- Kálnoki Kis Dávid @ Reggeli Start // 4:20 magasságától tessék különösen sasolni. #upsszika
- Hofi szavaival élve: nézd, beszéééél! – ismét sikerült leigazolnunk egy értelmes és összetett mondatokban, összeszedetten nyilatkozni képes labdarúgót.
Őszi borongás
Este negyed 10 körül öcsémmel átsétáltunk a sorompók mellett a Bozsik felől az Ady irányába, majd egy jelenetbe sűrűsödve olyan dolog történt, ami miatt egyszerre rohant át rajtam 29 év, az ide kijárásom története.
Ez egy ilyen nap volt. „Őszi borongás” bővebben
Viszlát korlát, viszlát korzó, viszlát Bozsik, köszi az elmúlt évtizedeket
Egész héten azon járt az agyam, milyen lesz elbúcsúzni hivatalosan a Bozsiktól. Nyilván nem igazi búcsú, mert a fakó egy ideig még ott játszik, és nyilván búcsú, mert azt mondjuk, és ha mondjuk, akkor illenék írni valamit róla. Már csak magam miatt, kicsit összerendezni a gondolatokat, az emlékeket, úgy általában az elmúlt csaknem negyven (de rossz ezt leírni, pláne belegondolni: negyven) évemet, amit a bűvöletében töltöttem.
Közben kijött Pietsch Tibi képzelt interjúja a stadionnal, hogy néhány részén majdnem elbőgjem magam.
„Viszlát korlát, viszlát korzó, viszlát Bozsik, köszi az elmúlt évtizedeket” bővebben
Napikispest 2018.09.21.
- Nagy Anti // reggel a Reggeli Startban mesélt a holnap búcsúzó Bozsik stadionhoz fűződő élményeiről.
Napikispest 2018.09.20.
- EGY BAJNOKCSAPAT KAPITÁNYÁT IGAZOLTUK LE // Hidi 2019. június 30-ig újra Kispesten! (via honvedfc.hu)
- Pilík kapott egy komoly konkurenciát, sőt, a Nagy Geri, Gazdag, Hidi középpályára csak csettinteni tudok. Szevasz, itthon, Patrik!
- mezszám // a megszokott 26-os mez idén már foglalt (Skvorc), ezért az ötöst kell majd dícsérni, amikor jönnek a hosszú labdák N’Gog felé.
- amúgy 194 NB I-es meccsnél tart, szóval hamarosan ünnepelhetjük a kissé megcsúszott 200-at.
Napikispest 2018.09.18.
- Egy jó Kálnoki Kis. Legjobb. (Én alapvetően örülök, mert nem rossz védő, de annyiszor elhangzott már ez a mondat a számból bohócligerre, hogy nem rossz játékos, és aztán akkora besüléseket láttam, hogy inkább csöndben maradok. Remélem a Kamber-Eppel-Heffler vonalat viszi tovább, és nem a Pölő-Laczkó sort. Persze bárcsak Pöleaux még rám cáfolna!)
- Hétvégén mindenféle szar időt jósolnak, de azért még mindig Bozsik-búcsúztató, legyünk sokan! (…mondja az álszent RW, aki délután másutt lesz, és csak a gálameccsre ér ki, rohaggyon meg.)
- ez meg nem Honvéd, de fél napja ezen sírok. Vérfarkas ex-labdabiztos blogpápa kommentárját idézném: „16 csapatos Vb és ott van pl. Guetamala és India. Követni fogom„.
- Hemingway @ Hungarian Times // a nem hivatkozott cikkel az oldalon kérek mindenkit, hogy ne foglalkozzunk. Hemingway nem a Honvéd tulajdonosának képviselőjeként jegyzi, hanem mint egy átlagos üzeltember. (hanta voltam)
Napikispest 2018.09.17.
- dupla nulla // két éve nem fordult velünk elő olyan, hogy két egymást követő meccsen ne lőjünk gólt. 2016 augusztusában négy napon belül, előbb a Vasas ellen a Fáyban, majd otthon a Gyirmót ellen nulláztunk.
- sorsolás // megvan a sorsolásunk november elejéig. Hurrá, tapsika, kedves MLSZ. Szurkolóbarátság, level bármennyi.
- #09 09.29. 17:00 // Felcsút – Honvéd
- #10 10.06. 14:45 // Honvéd–DVTK
- #11 10.20. 17:00 // MTK – Honvéd (először vendégben otthon!)
- #12 10.27. 17:00 // Haladás – Honvéd (először az új Rohoncin!)
- #13 11.03. 17:00 // Kisvárda – Honvéd (először Kisvárdán!)
Játékban már ott vagyunk az élmezőnyben, azonban gyökérségben még volna mit tanulnunk, de azt inkább ne tegyük
Ha valami, akkor a Fradi elleni meccs elintézhető pár szóban, szerintem ne is vesztessünk rá többet:
- egyetlen hiba, egyetlen kontra – és ez volt a Fradi egyetlen kaput eltaláló kísérlete is, valamint sajnos az egyetlen gólja, ami végül elég lett;
- nem tudunk hátrányban játszani, nem tudtunk elég nyomást helyezni az ellenfélre. A helyzeteink, mire eljutottak a kapuig már erejüket vesztették (l. N’Gog kiugrása, Banó-Szabó és Danilo fejese)
- nagyon fura, hogy az a nagyon kicsi, ami most hiányzott, az kerül annyi pénzbe, amennyivel drágább a Fradi, tehát tartom, nincs nagyon izgulnivalónk a bajnokságra, csak mi ronthatjuk el. Realitás az élmezőny.
Nagyjából ennyi.
Kulcsszavak mentén a Fradi ellen: elvárások, érdektelenség, tej, kenyér, valamint arról is szó lesz, hogy miért tisztelem a hatvanhatot
Bp. Honvéd – FTC @ Hungária körút, 19:30 TV: M4 Sport
Fura, de konkrétan semmi, de tényleg semmi várósság nincs bennem. Este Honvéd-Fradi a Hungária körúton, most délelőtt kilenc körül jár az idő, és jobban foglalkoztat a bevásárlólistám, és a lista tartalma, amivel mindjárt nekivágok a környéknek, hogy beszerezzek tejet, kenyeret, tonikot, kávét, meg egyéb apróságokat. Vajon mit felejtettem el?
Tényleg az van, hogy évek óta nem hoz lázba a Fradi. Eleinte csak érdektelenné váltak számomra, persze magamban simán ment a sz*rfradizás, a dallamotapadás az dallamtapdás, ráadásul azt sem utolsó, ha valamihez képest másnak érezheti magát az ember, mondjuk többnek, jobbnak, bárminek. Aztán jött az elmúlt fél-egy év, letettem az újságokat, letettem a mindennapok apróságait, maradtak a trendek, és kiderült, a Fradi ugyanúgy belesimul, mint a mátrai erőmű, a vidéki sajtó, a minket körülvevő valóság.
Maradt az alábukunk és kibekkeljük állapota.