Harmincnégyek Bandája

34. Ennyien, mondom harmincnégyen ácsorogtunk szombaton a diósgyőri vendégben. Elképesztő.

Nyilván nem egy dolog, hanem sok, egymástól független és egymást kiegészítő esemény egész láncolata vezetett idáig. Félelmetes. A nem is olyan régen még az ország egyik legnagyobb utazótábora, ha leszámítjuk a helyi honvédosokat, akkor alig három-négy autót tudott (akart) megtölteni.

Innen szeretnénk gratulálni mindazoknak, akik tettek mindezért, vagy csak asszisztáltak hozzá. Sikerült eltüntetni azokat, akikért ez az egész létezik: a szurkolót.

“Harmincnégyek Bandája” bővebben

MTK @ Felcsút (próbálom értelmezni)

bunko

Legalább nem a helyiekkel, hanem egy számunkra is értelmezhető ellenféllel szemben avatjuk fel idegenben azt a valamit, ami amúgy akár lehetne fontos, szép, hasznos meg minden, de nekünk csak egy förmedvény, egy gnóm, egy arcátlanság marad mindig is. És azt is hallani, már hullik a vakolat, a díszburkolat, hogy silány a minőség, a legszebb öröm meg a káröröm, csak éppen nem.

“MTK @ Felcsút (próbálom értelmezni)” bővebben

Ne vicceljünk már, kérem szépen

Az megvolt, hogy tavaly várhatóan átlagosan 2500-an jártunk meccsre?

Még nem is reagáltuk le az elmúlt év egyik legviccesebb mondatát, hovatovább a következőt:

… a szezon végére lesz egy 2500 fős átlagunk …

– mármint nézőszámban. A kiragadott mondat amúgy az Ideasportot bejelentő áprilisi sajtótájékoztatón hangzott el.

“Ne vicceljünk már, kérem szépen” bővebben

Világirodalmi fejtágító egy percben felcsúti kommunikátoroknak

vecsei.ford.goljaMi, kispestiek pontosan tudjuk, milyen múlt és jelen nélkül azon feszengeni, hogy valaha elfogadjanak minket. Mivel legendánk egyáltalán nincs, kénytelenek vagyunk magunknak kitalálni egyet.

Kedves felcsútiak, majd ha jöttök ravendzsolni a Bozsikba, és mindent elvinni amin Puskás neve szerepel, akkor majd üljetek le kicsit, és érezzétek, kismiskák vagytok. Mi nagyobb nevet találtunk magunknak: Hemingway a kispestieké! Az első portrékat már el is kezdtük kihelyezni az irodákba.

Természetesen elvárjuk, hogy a birtokotokban lévő összes kötet Búcsú a fegyverektőlt, Öreg halász és a tengert, valamint szerzőnk további műveit beszolgáltassátok Budapesten, a Puskás Fernec Újtemető utca 1-3. szám alatt, félfogadási időben. Legalább mi, felkapaszkodók tartsunk össze a tisztesség jegyében.

(Nyilvánvaló, hogy viccesnek szánt kis pamfletünket úgy küldték be szerkesztőségünkbe, névtelenséget kérve, bla-bla-bla, etc.)

Tegyük helyre a dolgokat MXCVIII. rész

puskasfelcsutpromo_kikockazva
Az elmúlt évek egyik legcsodálatosabb vizuális alkotása (kösz, Jerry)

Szombaton Felcsút-Honvéd Videotonban, ami ugyebár manapság nem kicsit pikáns párosítás egyrészt (és főleg) a kispestieknek, másrészt a jóérzésű emberek többségének.

Mégis hogyan lehet több egy szimpla NB I.-es bajnoki a szokásosnál, ha az egyik fél egy történelmi nagyegyesület, a másik meg egy frissen gründolt és ilyenolyan módon kistafírozott akadémia?

Elmagyarázzuk, és letörünk néhány feleslegesen rátelepült képzettársítást.

“Tegyük helyre a dolgokat MXCVIII. rész” bővebben

Egy érdekes valóságértelmezés a vasárnapi ellenfelünkről

“Azt gondolom, nincsen Európában, sőt a világon még egy olyan együttes, amelyet annyi balszerencse sújt, mint a miénket.”

– Benczés Miklós, szerda

“Magyarországon nem jellemző, hogy egy felkerülő csapat ilyen szintű játékosokat szerződtet, így joggal lehetnek irigyek azok, akik ezt felróják nekünk.”

– Benczés Miklós, péntek

Vajon tényleg van valami Felcsúton, amitől az igazság, a valóság és realitás megbicsaklik, fejjel a földbe áll? Van itt valami Nagy Nemzeti Másik Szívcsakra, vagy egyszerűen csak azt hiszik, két nappal később már senki sem emlékszik semmire?

Jajj, elfogyott a játékosunk, mi olyan szerencsétlenek vagyunk, hogy az már világfájdalom, sőt az egész NER beleremeg.

Jajj, hát ha nincs játékos, akkor igazoljunk, hadd irigykedjenek ránk.

Kinek higgyek, mondca, és miért?

Cicaharc a kibertérben: Nemzeti Sport vs. Bp. Honvéd

2013-05-29 16.46.30

vs.

2013-05-29 16.54.06

Részlet a Magyar Sportújságírók Szövetségének Etikai kódexéből.

Mindeközben Hemibá a csakfocin, és a klub hivatalos álláspontja a honlapunkon, merthogy ilyesmik jelentek meg, hiába mondott (általuk is leközölten) az MLSZ ezzel gyökeresen ellentétes dolgot.

Szeretjük ezeket a napokat, mert szórakoztat minket minden kis szánalmas próbálkozás, ami a franc tudja egyébként miért szükségszerű, hogy legyen ilyenkor. Apropos, az eredményeinkről írtak bármikor valamit? Elemezték, hogy miért ilyen jó a Honvéd, mitől megy a csapatnak, hogy kerülhetett tavasszal a tabella élére?

Kispest-Fradi, a XXI. század Isaurája

Honvéd-Fradi lesz ma a Bozsikban, örömünnep nagyjából minden szurkolónak, aki érintett, de mi mégis elégedetlenkedéssel kell, hogy kezdjük. Kell, mert az van, hogy nagy ívben szar mindenki a fejünkre, ránk, akik még hajlandóak vagyunk kitartani csapataink mellett, ráadásul van pofánk kimenni egy stadionba, hogy jelen legyünk, amikor az játszik.

Fél kilences kezdés, kedden. Tökéletes. Olyan, mintha Bajnokok Ligája lenne, és kicsit az is, mert húszonsok találkozik a tizenhárommal, ráadásul Bozsik, Puskás, satöbbi versus Schlosser, Sárosi, Albert satöbbi, de azért mégiscsak.

Itthon a tévé diktál. Lehet nézni Megasztárt, lehet bárkiből műkedvelő zenekritikus, ha sosemképzett hangokról kell esemesben ítéletet mondani, meg lehet nézni pávát felszállani, honismereti vetélkedőnek tapsolni és tényleg mindenfélét, hogy Győzike legyen a modern Ady, Damu Roland az évezred Latinovicsa, valósághős a valóság. Csak épp a futballszurkolókat öljük ki a stadionból.

Fél kilenc, kezd a Duna tévé, mondja majd a riporter: fájóan kevesen látogattak ki e kellemes tavaszi estén a Bozsik-stadionba, pedig a Honvéd a Ferencvárost fogadja, ráadásul mindkét egyesület előkelő helyen áll a tabellán, rangadó lesz ez kérem szépen. Én meg káromkodnék magamban, ha épp nem azon káromkodnék, hogy a helyszínen szopok, de erről majd később.

Szóval kommentátor, harmadház a stadionban, sopánkodás, a magyar futball sokadszori temetése, de a sírhantból még egy utolsó lehellet visszaordít: hazudsz, bzmg, hazudol a hétszentségit!

A tévé diktál, mi pedig haptákba vágjuk magunkat és igazodunk. Játszunk kedden négykor, játszunk pénteken ötkor és játszunk, amikor mondják nekünk, mert olyan nincs, hogy egy Honvéd-Fradi miatt megbontsuk a gránitszilárdságú műsorrendet. Jajj, mi lenne egyébként a hétkor kezdődő Angyali érintés (4. évad, 8. rész) fanatikus rajongóival, esetleg hogy magyaráznánk ki magunkat a 19:55-ös Kultikon című szórakoztató magazinra éhes széles néptömegek előtt? Sehogy, kérem, sehogy! Legyen inkább az ország egyik legnagyobb rangadója fél kilenckor.

Nézettség az lesz, azt garantálom. A Fradi jó, a Honvéddal játszik, tévében, hétköznap, BL helyet. Pattan a Soproni, lehet bambulni a kanapéről. Csak épp majd ne tessék mondani, fájóan kevesen látogattunk ki ezen a kellemes tavaszi estén a Bozsik-stadionba.

Ugyan sok értelme nincs, de azért elmagyarázom. Fél kilenc a kezdés, a vége fél tizenegy. Előbb a vendégek vonulnak el, majd nagyjából 20-30 perc várakozás után a hazaiak. Tizenegy van, a villamosból még kettő megy a Határ útig (két kocsi, akár kétszázan is elférünk rajta), hogy épp elérjük az utolsó metrót, hogy még épp hazajussunk, hogy majd másnap mehessünk dolgozni, termelni adóforintot, amiből majd jól fenntartjuk a köztévét, hogy az újra és újra kib*szhasson velünk évről-évre. Örök körforgás.

A tévé diktál, a szurkoló pedig kussoljon, még kamerarendszereket is telepítünk a stadionokba, hogy jól megfigyelhessük őket, hátha véletlen valaki elszólja magát, netán valamire vetemedik. Igaza van Hemibának. Kispesten évek óta semmi balhé nem volt, teszünk is azért, hogy ne legyen. Minek nekünk a kamera, meg a szűkebbnél is szűkebb (EU-komform!) beléptetőkapu? Nem tudom mennyibe fájt, de ugyanennyi biztos jobban jönne, ha mondjuk abból be lehetne fedni az állóhelyeket, hogy lehessen ott esőben is állni, de biztos jobb kamera előtt, mert az olyan európai. Köszke.

Háborgok, perszehogy háborgok. Én Honvéd-Fradit szeretnék látni, alázni otthon a zöldeket, Délczeg triplát, Lanza műesést, kőkemény Ignját, zseniális Vécseit, fülét-farkát behúzó Jennert, a jobbat elismerő Monizt, centikkel lecsúszó Jovát, meg mindent a haverokkal, amitől meccs a meccs, amitől jó ott lenni, ahol.

Van helyette tévé, nézik majd sokan, csak épp azok maradnak újfent hoppon, akik hóban, sárban, az ország másik végére autózva, vonatozva, hangosan, halkan, de mindig a csapattal. Mi nem számítunk, mi, akikért az egészet érdemes csinálni, akiket egyetlen edző sem felejt el megemlíteni, a tizenkettedik játékos.

Tudomén, havazott, pótolni kell, értelmetlenül sűríteni is hülyeség, a fél kilenc megszokott, tévében úgy volt mindig, de valahogy mégsem klappol az egész. Tudomén azt is, egy szurkolónak semmi sem jó, mindig kifogásol valamit, de azt is tudom, ha valami úgy hülyeség, ahogy van, akkor azt szóvá kell tenni. Egy blogon pedig pláne, szinte kötelesség.

Mindegy, ez van. Kedd, fél kilenc, Bozsik, Fradi. Boti eltiltva, Vernes sérült, Báló visszatérhet, kisBobál egyre több időt kap, valami majd lesz.

Vagy ha más nem, félidőben gyűjtést rendezünk Isaura felszabadítására, hogy legközelebb ő se a tévéből nézze a meccset.

kép: urbanlegends.hu/csakblog

Egy nappal kevesebbet pihenhetünk bárkinél, és majdnem csak a felét a másik véglethez képest

Tegnapi posztunkban már szó volt róla, hogy az MLSZ nem kicsit nézte be a Honvéd meccsnapjait, kezdési időpontjait. Ezek után jogosan merülhetett fel a kérdés, hogy akkor most csak velünk csesztek ki ennyire, vagy másokkal is?

Mivel a szerdai pótlás pontos időpontja még nem ismert, ezért mi belőttünk egy délután hatot, úgy talán nagyot nem tévedhetünk. És lássunk csodát, a három forduló közti időben csaknem egy nappal kevesebb pihenőnk lesz, mint az utánunk következő Diósgyőrnek, és néggyel, mint a leglazább programú Újpestnek.

Köszönjük az esélyegyenlőség nevében.

Megint 48 óra?

Rossi legutóbb teljesen jogosan akadt ki. A Pécs elleni Ligakupa-visszavágót követően (lefújás: szerda, 19:45) alig telt el 45 óra és 15 perc, hogy Iványi a sípjába fújjon, elindítva a Paks-Honvédot. Nyolc játékosunk mindkét meccsen pályára lépett.

Az NB I. idei versenykiírásában egyetlen szó sincs arról, hogy két mérkőzés között mennyi időnek kell legalább eltelnie. A Ligakupáéban szintén semmi. Vajon létezik bárhol bármilyen ajánlás a hasonló esetekre? (Ebből a cikkből kiderül, jelenleg két napot kell adni, de a teljes regenerálódáshoz három lenne az ideális. Sőt, a két vs. három napot pihent csapatok mérkőzése kiemelkedően unfair.)

Fontos a kérdés, mert újra sűrű hetek elé nézünk. Tegnap (március 19.) az MLSZ módosította az eredetileg április 6. (szombat) 14 órára kiírt Honvéd-Debrecen időpontját, és áttette április 7. (vasárnap) 16:30-ra. Rendben, most legalább jó előre szóltak, lehet tervezni.

Közben az elmaradt 20. forduló pótlására is találtak egy szerdát, méghozzá április 10-et. Egyelőre pontos időpontok még nincsenek, csak annyi fix, hogy a Honvéd-Fradi szerdán lesz.

Április 12-én (pénteken) 17 órakor viszont már újra játszunk, méghozzá a Kaposvárral. Számoljunk csak! Ha a Fradi ellen 15:15 után kezdünk, akkor a meccs sem érhet véget 17:00 előtt, vagyis ismét 48 órán belül kellene kétszer játszanunk.

Megnéztük, az NB I. versenykiírása ismeri a keddi és a csütörtöki játéknapokat, amiből az utóbbi nyilván kiesik, 24 órán belülre talán még ott sincs pofája senkinek betenni két meccset, ellenben a kedd már érdekes lehet. A vasárnapra áttett Honvéd-Lokit lefújják 18:15-kor, vagyis kedden ugyanebben az időben akár kezdeni is lehetne, ha ragaszkodunk a 48 órás pihenőhöz.

Vagy még jobb lett volna kicsit gondolkodni előre, és békén hagyni a szombati Debrecent, a Fradit betenni keddre, és akkor pénteken mehetünk a Rákóczihoz. Egy, azaz egy módosításra lett volna szükség, ugyanis a Fradi a 22. fordulóban szintén szombaton játszik idegenben, a Haladás ellen, vagyis a kedd nekik is belefér.

Nézzünk egy hipotetikus esetet, mondjuk legyen a szerdai kezdés 18 óra. Ekkor a Loki után pihenhettünk 5:45+24+24+18=71:45 órát, vagyis majdnem három napot. A Fradi után a Kaposvárig viszont csak 4:15+24+17=45:15 órát, azaz nagyából három órával kevesebbet még a minimális két napnál is.

És mi van akkor, ha az a szerda mondjuk kedd, és ugyanúgy 18 óra? Akkor a Loki után kapunk 47:15 órát, a Fradi után pedig 69:15 órát. Az egyik nem kettő, a másik pedig nem három nap.

Nehéz jó döntést hozni, de ami most van, az úgy abszurd, ahogy már eleve halva született. Köszönjük.

Különösen nekik.


Frissítés: További szépség, hogy az NB II-es csapatunk Vác elleni hazai meccsét is átteték április 7. 16:30-ra, vagyis az adott napon egyszerre két mérkőzést fognak a Bozsikban rendezni.

És, hogy az egész még kacifántosabb legyen, idéznénk az NB II-es versenykiírásból:

A sportszervezet 1990. január 1. és utána született játékosa az adott fordulóban /az adott forduló napján a pénteket, szombatot, vasárnapot és hétfőt együttesen kell érteni/ felnőtt bajnoki mérkőzéseken / NB I; NB II / összesen három félidőben szerepelhet. (13. Játékjogosultság, E/3 pont)

Vagyis ha a két mérkőzést egyidőben rendezik (Honvéd-DVSC és Honvéd-MFA-Vác), akkor nem teljesülhet a szabályzat azon rendelkezése, miszerint egy játékos három félidőt játszhat az adott fordulóban. Ennyit az esélyegyenlőségről.

Újabb frissítés: A 16 csapat egyéni menetrendjét, pihenőnapjainak számát meg lehet nézni itt. Tényleg jó ez így?


Jelenlegi állapot (március 20. 17:30):

  • április 7. 16:30 Bp. Honvéd – Debrecen
  • április 7. 16:30 Bp. Honvéd-MFA – Dunakanyar-Vác
  • április 10. ??:?? Bp. Honvéd – Ferencváros
  • április 12. 17:00 Kaposvári Rákóczi – Bp. Honvéd