Mastodon

Valamikor meg kell indulni felfelé, valamikor meg kell indulni felfelé, valamikor meg kell indulni felfelé – mantrázom magamban, ahogy mindenki más

Vonaton.

Egy vonaton ülök, és várom, hogy induljon. Közben gépelek. A vonatról egy másik vonatra kell átszállni, majd egy buszra, közte hosszas várakozásokkal. Így lesz egy Budapest-Iváncsa, háztól kerítésig bruttó három óra.

Hazafelé is sietni (sijetni) kell, a lehetőségekhez képest, hiszen háromnegyed hétkor Kispest-Felcsút. Várós, nézős, pedig hangulattalan zártkapus.

„Valamikor meg kell indulni felfelé, valamikor meg kell indulni felfelé, valamikor meg kell indulni felfelé – mantrázom magamban, ahogy mindenki más” bővebben

A távoktatásra átálló Honvéd először hozott le lőtt és kapott gól nélkül meccset // osztályozókönyv

Paks – Honvéd 0-0

2015. május elsején Tóth Iván kapusedző meccselt Pakson az eltiltott Rossi helyett. 0-0

2020. októberében Vezér Ádám kapusedző meccselt Pakson a koronavírus-fertőzött Bódog helyett. 0-0

Van még kérdés?

Apró érdekesség, hogy a 2015-ös meccset még a régi paksi stadionban játszották, és a kispadok mögött, az egykori tribünön helyet foglaló Rossi bekiabálásait az MLSZ úgy értékelte, hogy megszegte a szabályt, és pénzbüntetésre ítélte. Vagyis annyira nem volt hangzavar a stadionban, hogy az eltiltott edző a lelátóról könnyedén túlkiabálhatott bárkit – vagyis az MLSZ dedikáltan egy nézőt büntetett.

„A távoktatásra átálló Honvéd először hozott le lőtt és kapott gól nélkül meccset // osztályozókönyv” bővebben

Zalaegerszeg is csak egy meccs a sok közül, ahol újabb válaszokat kaphatunk a kirakósunkhoz

Zalaegerszeg – Honvéd @ vasárnap, 15h

Nem lesz egyszerű Zalaegerszeg. Egyrészt mert idegenbeli meccs, és Egerszegen hagyományosan nem megy nekünk, másrészt győzelmi kényszerben játszunk, harmadrészt a meccs után két hét szünet következik.

Lesz tehát mit kombinálni.

Gondoljuk végig, mi van, akkor, ha minden aleset nélkül, szimplán csak kikapunk megint? Kihasználják vajon a szünetet egy edzőcserére, esetleg már talonban is van egy név, vagy újra nekifutunk a fejek rendbetételének, és hátha?

Aztán létezik olyan is, hogy tisztán csak aleset van, és a végeredmény nem számít. Például ismét újra gondoljuk a játékfelfogásunkat. Kapkodunk tovább, mintha nem erre készültünk volna tavasz óta. Esetleg visszatérünk valami bevált formához, bár akkor elismernénk: hibáztunk, netán: alkalmatlannak bizonyultunk.

„Zalaegerszeg is csak egy meccs a sok közül, ahol újabb válaszokat kaphatunk a kirakósunkhoz” bővebben

A házi góllövőlistánkat holtversenyben vezeti: Kisvárdai Öngól

Bp. Honvéd – Kisvárda 1-2 // osztályozókönyv

Azt mondja Bódog az NSO tudósítása szerint, hogy „(…) az előző idénytől eltérő játékot akar megvalósítani a Honvédnál, amelyet a felkészülés alatt gyakoroltak, s abban a hat hétben részben működött. De ha nincs meg ebben a hit, akkor változtatni kell, mert a játékosok nem merik felvállalni, amit kér tőlük. Úgy látja, ami eddig aránylag működött, az most nehezükre esik, pedig az akarattal nincs gond. Néha olyan érzése van, hogy mennek előre, de kicsit eszetlenül.”

Vagyis alig telt el három tétmeccs, és kiderült, se gegenpressing, se gyémánt, se semmi, mert a játékosok vagy nem képesek rá, vagy nem ehhez vannak szok(tat)va. Vagy – és remélem erre van a legkisebb sansz – nem lett nekik rendesen elmagyarázva, leoktatva, begyakorolva.

A kilencvenes-kétezres évek legszánalmasabb vergődésére hasonlító meccset játszottunk. Igaz, akkor nem volt valódi tulaja a klubnak, nem igazoltunk válogatottakat, nem volt akadémia, nem volt felnőttprogram, nem volt semmi, csak rohadó lelátók, kilátástalanság és Müller Krisztián. Ennyit a hurráhangultról.

„A házi góllövőlistánkat holtversenyben vezeti: Kisvárdai Öngól” bővebben

A letámadásból már látszott valami, a támadásból viszont alig – elemzés

Honvéd – Turku meccselemzés

Tudom, hogy este Kisvárda, és annyi mindenről lehetne beszélni úgyismint a kapcsán, azonban most valami egészen más következik.

Zoli – nevezzük így egy kedves olvasónkat – megkeresett pár hete, és miután lefutottuk a kötelező köröket (nagyon kösz a blogot, köszi az olvasást, stb.), előállt a farbával: mi az akadálya annak, hogy legyenek mélyenszántóbb elemzések is az oldalon? Őszintén elmondtam neki, hogy egyrészt az én (vh), másrészt a kollega (RW) érdeklődése, valamint, hogy az oldal inkább egy egoblog, mintsem egy klasszikus rajongói és/vagy szakmai oldal.

Zoli – őszinte meglepetésemre – nem adta fel. Felvetette, hogy bevállalja az utánajárást a témának, szerzőket hajt fel, egyeztet, intéz – és finanszíroz. Magyarul olyan kontentot vásárol nektek, amilyet nem sűrűn lehet olvasni a Kispesttel kapcsolatosan az interweben. Ez akkora kibaszott menőségnek hangzott, hogy képtelen voltam nemet mondani rá. Lássuk, mi sül ki belőle.

Az első anyag, amit majd alább, a hajtás után olvashattok nem más, mint Bakos Kristófnak (twitter), a Büntető.com szerzőjének elemzése a csütörtöki Honvéd – Turku meccsről. Sok szöveg, képek, volt vele meló rendesen. (Kemény szakma lehet az, ahol Honvéd-Turkukat nézetnek az emberrel. Adózzunk hát mély tiszteletünkkel és figyelmünkkel.)

„A letámadásból már látszott valami, a támadásból viszont alig – elemzés” bővebben