Mastodon

A hosszútávú koncepció és a sportszakmai tervek jegyében még mindig nincs edzőnk

Minek rohanni.

0. nap (május 6., szerda): Fórizs bement nyilatkozni a tévébe, és két nappal a feljutás után, valamint két fordulóval a bajnokság vége, illetve pár nappal a hazai Vasas elleni bajnoki döntő előtt bejelentette, hogy kirúgják Feczkót. Nem ezt mondta szó szerint, azonban nehéz lett volna máshogy értelmezni a szavait:

Hogy ő marad-e, arra még pontosan nem tudok válaszolni, ugyanis ha az őszi teljesítményt megnézem, hogy a Honvéd milyen volt az ősszel, és milyen volt tavasszal, akkor el kell gondolkozni, hogy a csapat milyen pályán mozog, felfelé vagy lefelé ível-e. (…) De igen, a szerződése a feljutással meghosszabbodott, azt azonban még nem tudom megmondani, hogy vele vagy nélküle folytatjuk-e.

„A hosszútávú koncepció és a sportszakmai tervek jegyében még mindig nincs edzőnk” bővebben

Feczkó, Fórizs, feljutás

Nekünk a Kispest podcast S01E27

Második helyen zártuk a szezont, három év után végre megvan a feljutás, viszont megy az edző. Mit jelentett Feczkó a csapatnak és mit jelentett a szurkolóknak? Mi a klub víziója? Egyáltalán ki vezeti a klubot? A napi pletykákba nem mentünk bele, mert azok pillanatok alatt változhatnak, viszont hosszabban beszéltünk a klub és a szurkolók viszonyáról, ahol a kölcsönös megértést nagyban segítené egy nyitott és őszinte kommunikáció.

„Feczkó, Fórizs, feljutás” bővebben

Feczkó kirúgásában nem is Feczkó kirúgása a legfájóbb, hanem amit sugall az egész történet

Egy csárda, két dudás. A közönség az egyik zenéjét szereti, a másik viszont jóban van a csárda tulajával.

519 nap után elküldték Feczkót.

Ennyi idő pont elég volt ahhoz, hogy az NB II-ben ponthátrányban utolsó helyen álló csapatból (!) alig egy éven belül ugyanazt a bajnokságot toronymagasan vezető csapatot építsen, majd egy gyengébb tavasz után, de magabiztosan feljusson az NB I-be. Miközben alig másfél percre voltunk a kupadöntőtől.

Pár táblázat után megpróbáljuk leírni a helyzetet, ahogy mi látjuk.

„Feczkó kirúgásában nem is Feczkó kirúgása a legfájóbb, hanem amit sugall az egész történet” bővebben

Beszámoló helyett időutazás

César Bedeco helyett félidőben Zuigeber.

Tegnap úgy indultam ki a meccsre, a félig tré idő ellenére is, hogy az egyik kedvenc pesti élmény-pályámon lássunk egy felszabadult győzelmet, ünnepeljük meg a sajnos valószínűleg ezüstszínűvé váló érmet (minősített tavaszi önsorsrontásunk eredményeként, még mindig NAGYON keserű vagyok emiatt), aztán vidáman ballagjunk haza.

Nos, lett, ami lett. Ennél „illőbb”, „tipikuskispestibb” visszajutást és búcsút az ótvar másodosztályú évektől rendezni se lehetett volna klasszikusabbat.

Így inkább az Ábelbébi úrral való lelátói eszmecserénktől megihletve, beültem az időgépbe, és elutaztam 2026 októberébe, megnézni, mi lesz akkor a helyzet nálunk, hisz jelenleg sok a kérdőjel.

Az utazástól nem lettem boldogabb.

„Beszámoló helyett időutazás” bővebben

Egy rettenetes meccs alatt és után igazán erős pillanatokkal búcsúzott el egymástól csapat és szurkoló

BVSC–Kispest 4-1

Az első 29 fordulóban egyszer se kaptunk kettőnél több gólt. Sőt! Ezen a meccsen 59 percet voltunk hátrányban, amivel megdöntöttük az éves rekordunkat (56 perc), amit a szerencsétlen kozármislenyi meccsen szedtünk össze. (Egyébként egész évben összesen 299 percet játszottunk hátrányban, ami az összes játékidő mindössze 11%-a.)

Sok minden másban is rekordot hozott ez a meccs és ez a forduló. Nyilván a tabella utolsó három helyezettje egyszerre nyer idegenben: a Budafok Videotonban, a Békéscsaba Mezőkövesden, a Szentlőrinc Tiszakécskén, miközben a 13. Soroksár otthon simázza le a bronzérmes Kecskemétet.

„Egy rettenetes meccs alatt és után igazán erős pillanatokkal búcsúzott el egymástól csapat és szurkoló” bővebben