_játékoskeringő
Gyurcsó Ádám (34 éves, balszélső) két évre írt alá Kispestre. (via honvedfc.hu)
„Gyurcsó, sárga mez, zártkapu” bővebbenGyurcsó, sárga mez, zártkapu
Napikispest 2025/07/04
Címke: mez
Ugye, mennyivel jobb, ha inkább mi lövünk gólt, gólokat a 15-30. percek között?
Honvéd–Békéscsaba 3–0
_sima volt
A brutális tavaszt futó Kisvárda (11 meccs, 9 győzelem, 2 döntetlen, 2,64-es ppm) mögött ugyanerre az időszakra nézve mi vagyunk a másodikak (2,00 ppm), kényelmesen előzve a feljutásért egymással viaskodó Vasast (1,82 ppm) és Kazincbarcikát (1,70 ppm). A másik dolog, hogy egészen furcsa ilyesmit gondolni a tavaly őszi teljesítményünk után, azonban az elmúlt nyolc meccséből mindössze egyet nyerő Békéscsaba ellen egyértelmű esélyesnek számítottunk.
És úgy is játszottunk.
„Ugye, mennyivel jobb, ha inkább mi lövünk gólt, gólokat a 15-30. percek között?” bővebbenNekem ne mondja senki, hogy egyáltalán nem számít milyen mezben játszunk!
Vagy, hogy milyen lábbal lépünk be a stadionba.
Tegnap elhamarkodottan állítottuk, hogy a tavaly óta használt piros-fekete mezünk egyszerűen nem működik. Az igazság az, hogy bár a tavalyi 1,48 pontos átlagára se lehetünk túlzottan büszkék az NB II-ben, a valódi nem működést idén mutatta be (0,79). Annyit mindenképp megállapíthatunk, hogy ezzel a mezzel nekimenni a feljutásnak finoman fogalmazva is rossz döntésnek bizonyult.
Természetesen minden mezről csak utólag derül ki, hogy mennyire működött, azonban vannak kivételes alkalmak, amikor menet közben is lehetőségünk adódik beleszólni a történelem menetébe, és módosítani, ha pedig kell, akkor elengedni. A jelenlegi 2023M piros-fekete a 37 bajnokija alapján egyértelmű bukás, míg a 2024M fehér egész jól indul.
„Nekem ne mondja senki, hogy egyáltalán nem számít milyen mezben játszunk!” bővebben182 nap után nem állunk kieső helyen
Honvéd–Csákvár 2–1
A klub történelmének leghosszabb és egyben legsötétebb sorozata ért véget, azonban mielőtt hátradőlnénk a a másodosztály tizenkettedik helyén, ami egyrészt egy átmeneti tizenkettedik hely, mert ma este játszik a Soroksár a Vasassal, és ha győzne, akkor máris csak tizenharmadik, szóval, mielőtt hátradőlnénk, a kiesés vesztett pontban továbbra is egyetlen pontocskára van.
Az eddig lement 22 fordulóból 15-öt töltöttünk kieső helyen. A Tatabánya 13-at, a Békéscsaba 4-et, a többiek pedig ennél is kevesebbet. Tényleg lehet ünnepelni, hiszen egy simán kiesőnek tűnő csapat épp nem áll kieső helyen.
„182 nap után nem állunk kieső helyen” bővebbenKellett a szerencse, hogy visszajöjjünk a lassan szokásos összeomlásunkból (és amit idővel majd mentalitásnak szeretnénk nevezni, de azért többet, jóval többet kell tenni)
Honvéd–Soroksár 3-2
Annyiban mindenképp elégedett voltam, hogy ezen a mérkőzésen már legalább helyzeteket láttam a csapattól. Mondjuk a gólokat pont nem abból lőttük, hogy lábról-lábra járt a labda, és a végén valaki a hálóba juttatta, hanem
- egy szögletet gyönyörűen beemelt Szabó Alex,
- Szabó Alex beadását Kántor elől Króner a saját kapujába lőtte (érdekesség: a legutóbbi négy meccsünkön ez a harmadik öngól),
- egy kifejelt beadást Kántor lőtt ollózó mozdulattal a kapuba.
Viszont mindez semmit sem von le abból az érdemből, hogy tavasszal először láthattunk érdemi helyzeteket, dolgoztattuk meg az ellenfél kapusát, miazmás, ami egy labdarúgó mérkőzésen elvárható lenne, pláne egy olyan csapattól, amelyik a bentmaradásért hajt, és ahol ígéret megegyezés van arra vonatkozólag, hogy ez a bentmaradás május 4-ig megtörténik. (A dolog állása: mínusz egyből kell hét forduló alatt plusz kilencet csinálni, vagyis vagy a Soroksárnál, vagy a Békéscsabánál kell ennyi idő alatt a lehetséges huszonegyből tíz ponttal többet szerezni úgy, hogy a Tatabánya mögöttünk marad. Maga a tíz pont is közel 1,5-ös pontátlagot jelent, viszont ha más is szerez pontot, akkor ennél jóval több kell majd. Hajrá, hajrá! Csináljuk meg!)